A Danysz Galéria Kóródi Zsuzsanna, Tomislav Topic és a Sébastien Preschoux alkotásait mutatja be Párizsban, szemléltetve a geometrikus absztrakció irányának megújulását a fiatal alkotók művészetében. A három különböző nézőpontú alkotó a trompe l’oeil, a perspektíva és az anamorfózis modern örökösei, akik sajátos módon uralják a teret és a színeket.
Fülöp Tímea
Eltelt kétszáz év, és a művészt még mindig romantikus zseninek képzeljük. Csak a szleng változik, a gondolataink még a régiek, mert könnyebb a bőrdzsekit bomberre cserélni, mint újrakonfigurálni a világképünket. Egyébként is, csak az változtat a véleményén, akinek nem volt igaza már 14 évesen.
Fazakas Réka
A közelmúlt télies-szeles, februári időjárása mintha beszüremkedett volna a budai Bartók Béla úti KAS Galéria terébe. A szél élménye nemcsak a festmények témájában köszön vissza, hanem a megnyitó alkalmával érzett és hallott, a művész által bemutatott szélperformansz is ezt idézte fel. Jakatics-Szabó Veronika Széllel szemben című kiállításának megnyitóján egy szélgép mechanikai ereje szolgáltatta a hallható és érzékelhető hatásokat, a természeti erő vizualitását pedig a festmények maguk teremtették meg.
Az Új Művészet képzőművészeti folyóirat 33 éves fennállása óta több nehéz időszakot is megélt, ennek ellenére – a rendszerváltáskor alakult lapok közül egyedüliként – folyamatosan meg tudott jelenni. Remélve, hogy a jelen gazdasági helyzet sem fog ki rajtunk, művész- és galériás barátaink segítségét kértük.
Révész Emese
A látásnak számos fokozata van, ahogy a látványnak is számtalan rétege lelhető fel. A magyar nyelvben igen árnyalt különbség van a között, hogy valaki lát, néz, figyel, észlel, vizslat vagy szuggerál valamit. Koncentráltan mustrál, merengve szemlél, lopva kukkol, csodálva bámul, kritikusan méreget, várakozón kémlel vagy félszemmel sandít.
Fülöp Tímea
A 21. század közhangulatát két nagy félelem határozza meg: az ökológiai és a technológiai katasztrófától való szorongás, illetve az azok iránt érzett frusztráció, akik egyikben vagy másikban nem hisznek. A két témát általában külön dolgozza fel a művészet, mintha ellentétekről volna szó, a jól bevált ember és gép, ember és természet oppozíciók szerint, amik csak a legritkább esetekben találkoznak, akkor is a tudományosság szellemében. A kábelhálózatot gyökerekhez hasonlítják, a lombok parabola antennákká válnak. A Petrichor című kiállítás – már ha annak akarjuk nevezni – egy másik utat választ a két félelem összeházasítására, ami mögött egyszerre állnak ősrégi és nagyon is kortárs okok.