Kéri Rita
Az Interthinking szervező motívuma nem a kritikai vizsgálat, hanem az hommage, az úttörő technológiai megoldásokat már a múlt században alkalmazó magyar művészóriások előtti tisztelgés, hatásuk demonstrálása kortárs generatív eszközöket és mesterséges intelligenciát alkalmazó alkotásokkal.
Tolnay Imre
Az MNB gyűjteményét a három kiemelkedő alkotón keresztül méltón reprezentáló győri tárlat a vonal sokrétűségére épít tehát, de ezzel jóval többet tesz: egyéni világokat tár fel, és egyúttal mikro-makro univerzumokat nyit ki, amelyekben hol sejtelmesen misztikus, hol pedig szókimondóan plasztikus módon „történik meg” és tárul fel a valóság.
Tillmann Ármin
Gyenis munkáin azonban az ember és természet dichotómiája nem holmi „borús metafizikaként” jelentkezik; az alkotó mint „ellencselekvő” a hétköznapi rutinkésztetések eltérítésével, a(z alkalmasint tiszavirág-életű) művészi gyakorlatok felmutatásával, valamint az életművét átható páratlan derűvel és életigenlő humorral keresi az „ökológiai végidők” szökésvonalait.
Tillmann Ármin
A címben felsorolt események a vízzel, annak időbeliségével és az emberhez köthető viszonyával foglalkoztak. Tették ezt misztikus irányból épp úgy, mint a lokalitásban fellelt valós történetek alapján. Négy év alatt négy helyszínen és négy tematikával jött létre a sorozat (Csongrád, Palotai-sziget, Nevesincs-tó, Boszorkánysziget). Az egyestés, sötétedés után, némán vezetett túrák során bejárható tárlatokat a napfordulókra és nap-éj egyenlőségekre időzítették. Az alkotások idomultak az adott esemény tematikájához, a választott helyszínhez, reflektáltak annak hibrid, kulturális, természeti vagy épp mágikus jellegére, és a közeget óvva jött létre a csendes alámerülés.
Muladi Brigitta
A Képgyakorlatok című kiállítás az MNB Arts and Culture szervezésében a Q Contemporary Andrássy úti épületében pop-up bemutatkozásként kapott helyet. A kortárs kollekció a magyar kortárs művészet egyik erőteljes vonulatát, az Y generáció kép- és tárgyalkotási felvetéseit mutatja be, amely egészének mintegy programadójaként a kiállítás nyitó fejezete Huxley disztópiája után a Szép új világ címet kapta.
Tayler Patrick
„A pop tanulságaira épülő sikerreceptem jelenleg a következő: Nagyítsd fel! Csinálj belőle rengeteget! Hozz létre valamit, ami szociológiai szempontból támadhatatlan! Ezzel a hárommal tutira gólt szerzel.” – Kiss Miklós
Tayler Patrick
A monokróm festészethez nemzetközi tendenciáihoz kapcsolódóan a legfontosabb világnézeti álláspont talán az apolitikus jelleg. De például Ad Reinhardt festészetéhez kapcsolódóan fontos adalékkal szolgált, hogy elképesztő teoretikus felkészültségről tanúskodó írásai világos utalásokat tartalmaznak buddhista szövegekre és a Tang-dinasztia taoista festészeti kézikönyveinek visszhangjára. Redukcionizmusa legnagyobb részt kísérlet volt az abszolútum taoista/buddhista tanának dinamikus ürességként való kifejezésére.
Garami Gréta
A lassan négy éve működő KGaléria legújabb kiállítása a tájkép, a városkép és a portré után most az emberi figura, az emberalak témáját járja körül három, a művészeti szcénában már nevet szerzett, érett, 40-es éveiben járó, női művész, Bereczki Kata, Hamerli Judit és Papageorgiu Andrea alkotásain keresztül. Mindhármuk művészetének középpontjában az ember áll; természetesen nemcsak mint figura, forma, test vagy művészeti motívum, hanem mint filozófiai és egzisztenciális jelenség.
Fenyvesi Orsolya
Mélyen andalító, izzó nyugalomban. Ebben kap lángra Tillmann Hanna. Már gyerekkorában megtapasztalhatta, hogy a tárgyak átveszik az érzéseit, kiterjed rájuk, de már nem bánja: ha kék izzásába vonja maga körül a dolgokat, bízhat az együttérzésükben. Én nem láttam még ilyen kéket, ami pirosabb lett volna a pirosnál, az akarat, a hús-vér szilárdság pirosánál, de kékségéből fakadóan szabadabb, befogadó. Egyszerű, játékos, minthogy örökkévaló. Ez a kék egy feltétlen odaadás, egy semmiképpen sem énveszejtő, de tudatos, világot átfogó lelkesültség: ujjongó, de hangtalan.
K. Horváth Zsolt
Ha a magyarországi sztálinizmus időszakáról beszélünk, sajnálatos módon szinte mindenkinek Bacsó Péter A tanú című filmje ugrik be. Az 1969-ben készült alkotás valójában nem más, mint a Rákosi-korszak paródiája, groteszk kádárista átirata, mely a népi nevetéskultúra jegyében kacagássá oldja a gyűlölettel átitatott félelmet. Olyasvalami, mint amit Mihail Bahtyin a középkori parodia sacra, a szentségparódia funkciójáról mondott.
Sebes Gellért
A 21. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetően problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetítő.
Bordács Andrea
Molnár Anamária tizenöt éve vezeti a Molnár Ani Galériát a Bródy Sándor utcában. Évek óta viszonylag stabil művészkörrel rendelkezik; fókuszában többnyire az absztrakt művészet és a fotó-film áll, de más médiumok és stílusok is helyet kapnak. Néhány évig (2007–2014), amíg működtették, a MOM Parkban működő nyilvános, nonprofit Park Galéria programját is ő állította össze. Molnár Ani a galéria születésnapjára szép ajándékkal lepte meg a hazai művészeti közeget: egy új galériát nyitott kétszáz méterre a már meglévőtől. A környék amúgy kezd galériás negyeddé válni, a Molnár Ani Galéria mellett működik a TOBE, itt nyílt meg nemrég a nonprofit Doxa, a Horánszky utcában a Resident Art. Az am projects kisebb, ám impozáns tér, amely a fiatal művészek bemutatkozási terepe lesz. A szándékról és a kiállítási programról kérdeztem a galériavezetőt és a kurátort.
Sirbik Attila
Csatlós Asztrid kiállítása Szegedet és határát összekötő, végtelen horizontú földutak tranzit(nyom)vonalaira fókuszál, amelyek párhuzamos megéléseket, menekülési és megküzdési stratégiákat, narrativitást szívnak magukba szüntelenül. Csatlós Asztrid saját élményeit, szorongást kiváltó gondolatait azokon az utakon járva dolgozza fel, amelyeken 2015 óta emberek százai kényszerülnek menekülni éjszakánként az országukat sújtó háborúk és válságok elől.
Új Művészet
Magyar Ádám munkái éveken át tartó folyamatos művészeti kísérletek, saját technológiai fejlesztések eredményei. Fő motívuma az idő érzékelése és annak megértésére irányuló törekvés. Munkássága nemzetközileg is elismert, különleges esztétikájával az AI technológia egyre mélyülő elméleti vitáiban is hivatkozási pontként szolgál. A Berlinben élő neves videó- és fotóművész évek óta most először állít ki Magyarországon, a tárlaton legújabb sorozata látható.
Horváth Márk
A változékonyság, a deformáció, az átváltások és a hibridizáció megjelenítése lehet a kortárs esztétikai gyakorlat egyik fontos feladata, amelyben a művészet reagál az antropocén jelentette természetkulturális kihívásokra. Azonban éppen a földrendszertudományokra jellemző interdiszciplinaritás mutat rá, hogy a reakció talán nem elégséges.
Horváth Márk
A Late Dysphoria című tárlaton egyszerre találkozhatunk a techno- vagy mechanoszféra materiális sajátosságaival és a digitalitásban feloldódó szubjektum átformálódó techno-pszichéjével.