Pap Péter és Bartók Hedvig
Bajusz Orsolya Patkánykirály című könyvének műfaja teóriafikció: a főhős fiktív, az alaphelyzet (formális és informális függések konkrét testetöltése) szintén fiktív, de a leírt események megtörténtek, a mondatok elhangzottak, vagy leírta őket valaki. Az elméleti háttér valódi, mindenhol pontos forrásmegjelöléssel dolgozott a szerző.
Igor Split
Szabó Lobot Balázs Ferrum Molle / Puha vas című kiállítása a művésztől megszokott absztrakt formák és terek világába kalauzolja a befogadót. A képeken a játszótér jelentésmezejébe tartozó fogalmak elevenednek meg egyfajta ösztönös, gyermeki látásmód révén. A tiszta színek kitöltötte formák, objektumok a változatlan állandóság érzetét kelthetik a nézőben.
Weiler Péter
A mesterséges intelligenciával az ipari képalkotás egy roppant hatékony eszközhöz jutott. Az időben és pénzben mérhető hatékonyság javulás új piaci normát eredményez, amihez minden szereplőnek (grafikus, art director, megrendelő) alkalmazkodnia kell.
Fülöp Tímea
Különös vállalás egyszerre posztmodernnek és derűsnek lenni, főleg úgy, hogy még a neoavantgárd előzmény is ott lóg a levegőben a punklázadással együtt.
Széplaky Gerda
A művészet végétől való félelem meghatározta a paradigmaváltásokban bővelkedő 20. századot. Arthur Danto leleményes, a posztmodern művészeteszményt kifejező metaforája – az örökös naplemente korszakát éljük – némi megnyugvást hozott: ami egyik nap véget érni látszik, az a másik nappal feltámad, újrakezdődik. Manapság mégis azt érezhetjük, van ok a félelemre. Az az újabb fejlemény ugyanis, mely szerint a művészethez immár nemcsak a kézműves, illetve a mesterségbeli tudásra, de az alkotó gondolkodói-szellemi affinitására sincs szükség, új helyzetet hoz.
Molnár Judit Lilla
Jelenleg a kortárs művészetben tapasztalható rendkívüli diverzitás talán leginkább a hálózatosodás paradigmájával magyarázható. Időszakosan ugyan megerősödik egy-egy hullám, de nem gyűri maga alá a többit; sokféle megközelítés, irányzat és technika találkozásának és keveredésének korát éljük.
Tóth Ditta
A növényi létmód fogalmi és filozófiai újragondolása a kulturális életbe is átszivárgott, amelynek nyomait a kortárs magyar ékszertervezésben is észlelhetjük. Az így létrejött munkák felveszik a vegetációs dinamikák ritmusait, reproduktív lendületét: a növényi természet burjánzó nyughatatlansága, sajátos belső harmóniája, formai ismétlődései és mutációi jellemzi őket. Más szempontból viszont a civilizált világunk képeinek és tárgyainak hemzsegése is a természetben szétterülő növényi jelenlét elevenségét idézi meg, melyek fékezhetetlen gyomokként növik be társadalmunkat.
Hermann Veronika
Nem függetlenül az emlékezetpolitikai, a náci és szocialista múlttal egyszerre számot vetni próbáló diskurzusoktól, a kortárs német múzeumtudomány gyakran feszeget korábban problémásnak tűnő, ellentmondásokkal teli témákat. Éppen ilyen a német történeti muzeológia egyik ikonikus helyszínén, a berlini Deutsches Historisches Museumban Sabine Kritter által kurált Marx und der Kapitalismus (Marx és a kapitalizmus) című kiállítás, amely február 10 és augusztus 21 között látogatható.
Torma Tamás
Válaszoljunk gyorsan, ösztönösen: mi az a kép, ami először beugrik arra a szóra/fogalomra, hogy piac? Nem, ez nem a virtuális piac, hanem az a nagyon is valóságos, színes és főleg szagos hely, aminek az értelmezési tartománya Bereményi Géza Eldorádó című filmjének a piacától a historikus stílusban tervezett vásárcsarnokokon, egy fűszeresen főtt fél disznófejet kínáló, barcelonai gourmand piacon át Káptalantótiig vagy a helyi termelők kirakodóvásáráig terjed. Az én piacflessemben például a Bosnyák téren vagyok, egészen pontosan ott, ahol az épített csarnok véget ér, és átadja helyét a spontán kistermelői felhozatalnak, az iraki edényárusnak és a féldecis, sülthurkás falatozónak.
Kőszeghy Flóra
Az építészetben, csakúgy, mint más mérnöki ágakban, a dokumentáció készítésének fontos alapvetése volt a méretarány használata egy tervben. Az építőiparban a kicsinyítés egyfajta dogmaként vésődött bele a szakmagyakorlók agyába. Egy tervező álmából felkeltve is tudott egy 1:100 vagy 1:10-es rajzot készíteni, akár vonalzó nélkül is, érzékelve a valóság és a terv arányait. A terveket olvasó építőipari szereplők, így a fejlesztők, az ellenőrök és a kivitelezők ugyanígy érezték, hogy arányos-e valami. Ehhez képest ma már a tervek csak a kijelzők felületén jelennek meg, gyakorlatilag elenyésző a méretarány szerinti nyomtatott tervek használata.
Bojár Iván András
Rengeteg szétlőtt házat látunk mostanában a média szállította képeken: lakónegyedeket, olykor kormányzati irodaépületeket. Mariupol, Hirkiv, Csernyihiv. Tanuljuk a településneveket. Ám ezek pusztuló, leromlott változata gyökeresen más, mint amikről az eddigi háborúkban sérült városok roncsolt épületeinek képei tudósítottak. Többségük ugyanis panelház. Másfajta struktúrák, másként, sokkal nagyobb elemekben bomlanak szét – akár egy gép, egy szerkezet –, mint a hagyományos téglából vagy kövekből épült házak. Az évezredek óta retinánkba rögzült romlásképek helyett újfajta, szomorú látvány keletkezik. Hiányzik belőlük az ősi múlt maradványörökségének idővel küzdő, hősies romantikája, amit a festészet évszázadokon át csiszolt, finomított.
Sirbik Attila
A kiállítás vezérelvét a materiális, illetve perszonális értelemben vett traumaforrások vizuális művészeti eszközrendszerekkel történő átdolgozása, performatív megjelenítésének újszerű elemzése adja. Azt vizsgáljuk, hogy az utóbbi két-három évtizedben hogyan változott meg a művész részvétele ezekben a folyamatokban, milyen új megközelítési módok és szempontok merültek fel a különböző művészeti gyakorlatokban. A kiállítást a kurátorok (Feigl Fruzsina, Kálmán Borbála, Timár Katalin) elsősorban platformként értelmezi, amely nem traumatikus élmények és tragikus események ábrázolására törekvő műveket mutat be, hanem olyan alkotói folyamatokat helyez fókuszba, amelyek a művészetet a feldolgozás egyik lehetséges aktív eszközeként használják. Az Előhívás / Emplotment című kiállítás három kurátorával beszélgettünk.
Cséka György
Simon Zsuzsi Alexandru (2021) című sorozata egy konkrét férfin keresztül a heteroszexuális, hegemón maszkulinitás (R. W. Connell) konstrukcióját, sztereotípiáit mutatja meg érzékenyen, érzéki képekben, mellőzve minden direktséget vagy illusztrativitást, ezzel együtt elméletileg is árnyaltan, mintegy a férfikutatásokhoz fűzött vizuális lábjegyzetként. Projektjében változatos eszközökkel és perspektívából veszi szemügyre tárgyát, és hol egészen konkrét, testközeli, hol metaforikus megfogalmazásokkal, hol pedig művészettörténeti allúziókkal, megfordításokkal él.
50 évvel Lenin Budapesten című nyilvános akciója után Szombathy az újonnan előállt történelmi helyzetre reflektál ebben a fényképsorozatában. A helyszín megválasztásakor a tervezettség kapott elsőséget az 1972-es munka spontaneitásának és rögtönzésének ellenében.
Lits Levente
A felemelkedés törvényszerűségébe vetett hit hívta életre magát a politikai gazdaságtant. E kapcsán emelném be az Egyház társadalmi tanításának kompendiumában szereplő alábbi gondolatot, hogy az idézet és egy kortárs alkotás vizsgálata során a gazdasági gondolkodás számára is egyértelmű legyen az értékrendi példaképekről úgy gondolkodni mint méltóságunk részeiről, így emberi jogunkról s az emancipációs folyamat szükségszerű eleméről. A szentek, akik Isten országának cselekvő előidézői és a mindenkori világ példaképei, e diskurzushoz szolgálnak alapul.
Danka Zsófia
Az orosz–ukrán háború 18. estéjén Viacheslav Poliakov ukrán képzőművésszel beszélgettünk. Poliakov a csernobili katasztrófa évében, öt évvel a Szovjetunió bukása előtt, 1984-ben született az Ukrajna dél-keleti részén fekvő Herszon városában, majd ott is végezte művészeti tanulmányait 2007-ben. Az egyetemi évei befejezése óta Lvivben él és dolgozik.