Dr. habil. Lengyel Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánjával arról beszélgettünk, hogyan és milyen irányba változnak a felsőoktatási szakok, miközben betekintést nyertünk a dél-dunántúli egyetem színes mindennapjaiba.
Az elmúlt évben a nyomtatottól tartalmilag teljesen eltérő online változatunk lecserélésével kezdtük a sort: az eredmény egy könnyen kezelhető és áttekinthető felületű, új rovatokkal és szerzőkkel gazdagodó, gyorsan bővülő elektronikus folyóirat lett, mely a pozitív visszajelzések alapján igazolni látszik várakozásainkat. Folyóiratunk mostantól új, nagyobb formátumban, megváltozott grafikával, tartalmilag némiképp módosulva jelenik meg.
A beszélgetés apropója a Tót Endre: Printed Matter 1971-1981 című kiállítás, mely az acb Galéria, az ISBN könyv+galéria és a Neon Galéria együttműködésében valósult meg 2020. november 3. és december 4. között az ISBN könyv+galériában. A hanganyagból kiderül, hogy emlékszik vissza az alkotó erre a mintegy fél évszázaddal ezelőtti időszakra, hogyan fért hozzá az ofszet nyomda technikákhoz és milyen izgalmas nemzetközi utat jártak be a szóban forgó különleges művészkönyvek. A kiállítás bő és széleskörű merítést mutatott be az alkotó művészkönyveiből a Magyarországon szerzői kiadásban, szamizdatként készült, számozott nyomtatványoktól a hetvenes évek közepére egyre inkább meghatározó nemzetközi avantgárd kiadóknál megjelent könyvekig.
Röviddel a koronavírus 2020. márciusi első hulláma előtt, Alicja Rogalska, Londonban élő lengyel képzőművész, Erdődi Katalin kurátor és Annus Réka népdalénekes a Kartali Asszonykórussal dolgoztak együtt a Pest megyei nagyközségben, az OFF-Biennále részeként megvalósuló HÍRDALCSOKOR című projekten. A HÍRDALCSOKOR Magyarország gazdag népi, elsősorban népzenei hagyományából merít és különböző generációkhoz tartozó nők tapasztalatain keresztül beszél a vidéki élet kihívásairól. A kórustagok a közösen átköltött népdalok segítségével mesélnek politikai és társadalmi rendszerváltásokról, valamint a falusi életmód terén bekövetkezett változásokról, amelyben az egyetlen állandó tényező számukra a mindennapos kemény munka valósága, amelyet éleslátóan és humorral énekelnek meg.
A Kulturális Javak Bizottsága 2008. június 4-i ülésén védetté nyilvánította Walter Crane (1845–1915) Európa elrablása című 1881-ben festett olajképét, az angol műalkotások magyarországi ritkaságára tekintettel. Most pedig ugyanez a festmény a Magyar Nemzeti Bank cégének tulajdonába kerülhet, a műalkotást közbeszerzés útján kívánja megvásárolni az MNB-Ingatlan Kft. De ki is az alkotója a hazai műtárgyállományban egyedülálló és pótolhatatlan jelentőségű képnek, és hogyan kapcsolódik ő Magyarországhoz? Walter Crane, a századforduló neves angol festője és iparművésze, aki 1889-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert egy tapétatervével. Történetesen ez a díjnyertes minta, a Pávakert-tapéta díszítette a budapesti Iparművészeti Múzeum igazgatói lakrészének a falát is.
Szeptember 7-től október 18-ig lehet pályázni a DECODE — The Space for ARTHITECTURE 2020 díjra, melynek összdíjazása az idén nettó 1,2 millió forint.
A DECODE egy egyedülálló pályázati és kiállítási lehetőség építészek valamint vizuális és alkalmazott művészek számára, új kapcsolódási pontokat felfedezve és szorosabbra fűzve a társművészeti ágakat. A díjat 2018-ban alapította a BORD Építész Stúdió, melyet 2020-ban harmadszorra hirdet meg a DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány égisze alatt. Pályázhat minden 18-35 év közötti, magyar felsőfokú vagy művészeti intézményhez kötődő (ott tanulmányokat folytató, ösztöndíjas, gyakornok, illetve már végzett magyar vagy külföldi) építész vagy vizuális és alkalmazott művész (designer, képző-, ipar-, új média-, video- és fotóművész).
Szeptember 8-án és 9-én mutatják be Elfriede Jelinek, Nobel-díjas író Árnyék (Eurüdiké mondja) című monodrámáját Pető Kata főszereplésével a Trafóban. A Porogi Dorka rendezésében megvalósuló előadás összművészeti formában állítja színre a lélektani drámát, amely Orpheusz és Eurüdiké történetét értelmezi újra. Közreműködik a Freakin’ Disco, Kákonyi Árpád zeneszerző és Gergye Krisztián táncos-koreográfus.
Trapp Dominika Power must grow, if it doesn’t grow it rots. című kiállítása szeptember 8-án nyílik a prágai Karlin Studios Galériában.
Hogyan működik ma a vállalati és művészeti élet összekapcsolódása? Létezik-e 2020/21-ben tiszta kulturális szponzoráció? A művészeti brandek miként segítik a vállalat stratégiáját?
2020. március közepe óta egyre-másra érkeznek azok a hírek, amelyek a magyarországi kulturális szférát érintik, méghozzá negatívan, hasonlóan több más szektorhoz. Valamiért hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a művészeti piac kevésbé fontos, mint bármely más terület.
Az OFF-Biennále harmadik kiadása 2020. április 24-én nyílt volna meg, de a jelenlegi tervek szerint csak jövő tavasszal kerül majd megrendezésre. Az OFF és a biennálén szereplő projektek aktualitása a COVID-19 által okozott válsághelyzetben tovább nő, a szervezők azonban nem maradnak szótlanok.
Új sorozatot indít a Budapest Art Week magazinja, házhoz viszik a Nyitott Műtermek programsorozatukat. Az interjúkban olyan művészeket mutatnak be, akik az Art Week ideje alatt kinyitották volna műtermeik kapuját a nagyközönség számára…
Az alábbi kérdőívet Bérczi Linda (kulturális menedzser, az Együtt a Művészetért Egyesület elnöke) és dr. Olajos Anna (kulturális-stratégiai tanácsadó, jogász) állította össze.
Idén is töretlen a Székelyföldi Grafikai Biennálé iránti szakmai érdeklődés, amit az is igazol, hogy a tavalyi 58-hoz viszonyitva az idén 65 országból jelentkeztek műveikkel a grafikusok. A biennálé előző kiadásaihoz hasonlóan a magyarországi, lengyelországi és romániai vonal még mindig a legmarkánsabb, de idénre megerősödött egyes keleti országok képviselete is mint például Thaiföld, India, Kína vagy Japán. A tízhetes jelentkezési időszak alatt közel 2100 pályamunka érkezett be összesen 868 alkotótól.
Ebben a wc-papírok és liszthegyek mögött bújkáló kényszerű időszakban a művészet könyebbé teszi az életünket. Egy csokorba gyűjtöttünk néhány keserédes grafikát.