Dr. habil. Lengyel Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánjával arról beszélgettünk, hogyan és milyen irányba változnak a felsőoktatási szakok, miközben betekintést nyertünk a dél-dunántúli egyetem színes mindennapjaiba.
Az elmúlt évben a nyomtatottól tartalmilag teljesen eltérő online változatunk lecserélésével kezdtük a sort: az eredmény egy könnyen kezelhető és áttekinthető felületű, új rovatokkal és szerzőkkel gazdagodó, gyorsan bővülő elektronikus folyóirat lett, mely a pozitív visszajelzések alapján igazolni látszik várakozásainkat. Folyóiratunk mostantól új, nagyobb formátumban, megváltozott grafikával, tartalmilag némiképp módosulva jelenik meg.
Adam Mazur Bencze Péter Bojár Iván András Boros Lili Brückner János Domoszlai Orsolya El-Hassan Róza Erdősi Anikó Fábry Tímea Gőbölyös Luca Győri Andrea Éva Huszár Andrea Magdolna Keresztes Zsófia Kukla...
A beszélgetés apropója a Tót Endre: Printed Matter 1971-1981 című kiállítás, mely az acb Galéria, az ISBN könyv+galéria és a Neon Galéria együttműködésében valósult meg 2020. november 3. és december 4. között az ISBN könyv+galériában. A hanganyagból kiderül, hogy emlékszik vissza az alkotó erre a mintegy fél évszázaddal ezelőtti időszakra, hogyan fért hozzá az ofszet nyomda technikákhoz és milyen izgalmas nemzetközi utat jártak be a szóban forgó különleges művészkönyvek. A kiállítás bő és széleskörű merítést mutatott be az alkotó művészkönyveiből a Magyarországon szerzői kiadásban, szamizdatként készült, számozott nyomtatványoktól a hetvenes évek közepére egyre inkább meghatározó nemzetközi avantgárd kiadóknál megjelent könyvekig.
Röviddel a koronavírus 2020. márciusi első hulláma előtt, Alicja Rogalska, Londonban élő lengyel képzőművész, Erdődi Katalin kurátor és Annus Réka népdalénekes a Kartali Asszonykórussal dolgoztak együtt a Pest megyei nagyközségben, az OFF-Biennále részeként megvalósuló HÍRDALCSOKOR című projekten. A HÍRDALCSOKOR Magyarország gazdag népi, elsősorban népzenei hagyományából merít és különböző generációkhoz tartozó nők tapasztalatain keresztül beszél a vidéki élet kihívásairól. A kórustagok a közösen átköltött népdalok segítségével mesélnek politikai és társadalmi rendszerváltásokról, valamint a falusi életmód terén bekövetkezett változásokról, amelyben az egyetlen állandó tényező számukra a mindennapos kemény munka valósága, amelyet éleslátóan és humorral énekelnek meg.
A Kulturális Javak Bizottsága 2008. június 4-i ülésén védetté nyilvánította Walter Crane (1845–1915) Európa elrablása című 1881-ben festett olajképét, az angol műalkotások magyarországi ritkaságára tekintettel. Most pedig ugyanez a festmény a Magyar Nemzeti Bank cégének tulajdonába kerülhet, a műalkotást közbeszerzés útján kívánja megvásárolni az MNB-Ingatlan Kft. De ki is az alkotója a hazai műtárgyállományban egyedülálló és pótolhatatlan jelentőségű képnek, és hogyan kapcsolódik ő Magyarországhoz? Walter Crane, a századforduló neves angol festője és iparművésze, aki 1889-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert egy tapétatervével. Történetesen ez a díjnyertes minta, a Pávakert-tapéta díszítette a budapesti Iparművészeti Múzeum igazgatói lakrészének a falát is.
Szeptember 7-től október 18-ig lehet pályázni a DECODE — The Space for ARTHITECTURE 2020 díjra, melynek összdíjazása az idén nettó 1,2 millió forint.
A DECODE egy egyedülálló pályázati és kiállítási lehetőség építészek valamint vizuális és alkalmazott művészek számára, új kapcsolódási pontokat felfedezve és szorosabbra fűzve a társművészeti ágakat. A díjat 2018-ban alapította a BORD Építész Stúdió, melyet 2020-ban harmadszorra hirdet meg a DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány égisze alatt. Pályázhat minden 18-35 év közötti, magyar felsőfokú vagy művészeti intézményhez kötődő (ott tanulmányokat folytató, ösztöndíjas, gyakornok, illetve már végzett magyar vagy külföldi) építész vagy vizuális és alkalmazott művész (designer, képző-, ipar-, új média-, video- és fotóművész).
Szeptember 8-án és 9-én mutatják be Elfriede Jelinek, Nobel-díjas író Árnyék (Eurüdiké mondja) című monodrámáját Pető Kata főszereplésével a Trafóban. A Porogi Dorka rendezésében megvalósuló előadás összművészeti formában állítja színre a lélektani drámát, amely Orpheusz és Eurüdiké történetét értelmezi újra. Közreműködik a Freakin’ Disco, Kákonyi Árpád zeneszerző és Gergye Krisztián táncos-koreográfus.
Trapp Dominika Power must grow, if it doesn’t grow it rots. című kiállítása szeptember 8-án nyílik a prágai Karlin Studios Galériában.
Hogyan működik ma a vállalati és művészeti élet összekapcsolódása? Létezik-e 2020/21-ben tiszta kulturális szponzoráció? A művészeti brandek miként segítik a vállalat stratégiáját?
2020. március közepe óta egyre-másra érkeznek azok a hírek, amelyek a magyarországi kulturális szférát érintik, méghozzá negatívan, hasonlóan több más szektorhoz. Valamiért hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a művészeti piac kevésbé fontos, mint bármely más terület.
Az OFF-Biennále harmadik kiadása 2020. április 24-én nyílt volna meg, de a jelenlegi tervek szerint csak jövő tavasszal kerül majd megrendezésre. Az OFF és a biennálén szereplő projektek aktualitása a COVID-19 által okozott válsághelyzetben tovább nő, a szervezők azonban nem maradnak szótlanok.
Új sorozatot indít a Budapest Art Week magazinja, házhoz viszik a Nyitott Műtermek programsorozatukat. Az interjúkban olyan művészeket mutatnak be, akik az Art Week ideje alatt kinyitották volna műtermeik kapuját a nagyközönség számára…
Az alábbi kérdőívet Bérczi Linda (kulturális menedzser, az Együtt a Művészetért Egyesület elnöke) és dr. Olajos Anna (kulturális-stratégiai tanácsadó, jogász) állította össze.
Idén is töretlen a Székelyföldi Grafikai Biennálé iránti szakmai érdeklődés, amit az is igazol, hogy a tavalyi 58-hoz viszonyitva az idén 65 országból jelentkeztek műveikkel a grafikusok. A biennálé előző kiadásaihoz hasonlóan a magyarországi, lengyelországi és romániai vonal még mindig a legmarkánsabb, de idénre megerősödött egyes keleti országok képviselete is mint például Thaiföld, India, Kína vagy Japán. A tízhetes jelentkezési időszak alatt közel 2100 pályamunka érkezett be összesen 868 alkotótól.
Ebben a wc-papírok és liszthegyek mögött bújkáló kényszerű időszakban a művészet könyebbé teszi az életünket. Egy csokorba gyűjtöttünk néhány keserédes grafikát.