ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

Megjelent a január-február-márciusi lapszámunk

Ez a szám is bővelkedik a kortárs képzőművészeti felvetésekben, alkotókról készült portrékban, külföldi izgalmakban és éles kritikában is. Olvasóink éppúgy tájékozódhatnak a jelenkori geometrikus absztrakcióval és annak modernista előzményeivel kapcsolatban, mint ahogy a kortárs színtér új narratívákat felvázoló fiatal alakjait is bemutatjuk (Magyarlaki Bence, Kusztos Júlia, Szőcs Márton). A Lois Viktor vagy Bukta Imre munkásságát jellemző DIY alkotói elvtől kezdve a dioráma rendszertani bekategorizálásán keresztül a szürrealisztikus designig számos izgalmas jelenséget érintünk, az újonnan indított, Savlekötő című blokkunkban pedig – a kritikával kapcsolatos öncélú nekrológok helyett polémiát kezdeményezve – Fülöp Tímea vezet minket a kocsmakritika késdobálójába.

Az Új Művészet január-február-márciusi lapszámának borítója

Az Új Művészet január-február-márciusi lapszámának borítója

TARTALOM

HATÁRESET
4 ╱ Tayler Patrick: Lappangó mágia. Interjú Petró Zsuzskával
8 ╱ Sirbik Attila: A kiállítás felzabálja a nézőt. Kusztos Júlia és Szőcs Márton kiállítása
10╱ Jankó Judit: Az érintésre vágyó. szobrok transzcendenciája. Beszélgetés Magyarlaki Bencével

SAVLEKÖTŐ
14╱ Fülöp Tímea: Megtaláltam a kritikát: a kocsmában volt. A fogatlan kritikusok és az immunis művészek

MÁGLYÁK ÉNEKELNEK
20╱ Pataki Gábor: Alexanderplatz, Budapest. Magyar Modern 1910–1933

ÉPÍTETT MŰVÉSZET
24╱ Mészáros Flóra: Konok Tamás: Architektúra. A kurátori koncepcióról
28╱ Jankó Judit: Csendben emlékezünk. Deim Pál kiállítása

VAKU VILLAN
32╱ Braun Zsuzsanna: Flash/Back. Régi mesterek tizenhat fotográfus lencséjén keresztül
36╱ Rózsa T. Endre: Elfelejtett sorsok árnyai. Andrii Dostliev: Go West!

ÁTLÉNYEGÍTŐK
40╱ Kovács Alex: Feloldozásgyakorlatok. Bukta Imre kiállítása
44╱ Wehner Tibor: A centrifugagitár és a facsaróhárfa találkozása Tatabányán. Lois Viktor hangszer- (és másmilyen) szobrászata

GYŰJTEMÉNY
48╱ Ébli Gábor: 63/36. Egy gyűjtemény 36 éve és egy könyvsorozat 63 kötete

KÖRKÉP
52╱ Lóska Lajos: Felhők, könyvek, háromszögek. Lengyel András tárlata
55╱ Fazakas Réka: A rönkök helyett. Esse Bánki Ákos kiállítása
57╱ Pataki Gábor: Túlélők. Kovács Péter Balázs kiállítása

OLVASÓI LEVÉL
59╱ Molnár László: Néhány gondolat Molnár Sándor Festőjóga című kiállítása után

KÜLFÖLDI IZGALMAK
60╱ Egri Petra: Kép, divat, design. Elsa Schiaparelli szürrealista világa

Részlet Andrii Dostliev kiállításából ╱ Centrális Galéria ╱ 2023

36╱

„[…] Dostlievnél nincsenek se angyalok, se ördögök. És éppen ez a legérdekesebb. Ismeretlen személyek életének és érzelmeinek dokumentumai a szövegek. Életjelek, számtalan privát történet lenyomata az együttesük. A fényképek és a hátoldalukra írt szövegek kényszerhelyzetben születettek. Az Ostarbeiterek tömegei időben és térben szétszóródtak. A helyszín közös, egy kivétellel. A német Reich teljes területe, amibe az Anschluss után Ausztria is beletartozott, de Nyugat-Lengyelország, Kelet-Poroszország és a cseh Szudéta-vidék is. A romániai Targu Jiuban írt szöveg a kivétel, de ez más szempontból is rendhagyó.” (Rózsa T. Endre: Elfelejtett sorsok árnyai. Andrii Dostliev: Go West!)

Magyarlaki Bence: (Non)Violent Protectors, Out Own Private Matriarchy / Body Shema-sorozat / 2022
Fotó: Montresso Art Foundation

Magyarlaki Bence: (Non)Violent Protectors, Out Own Private Matriarchy / Body Shema-sorozat / 2022
Fotó: Montresso Art Foundation

10╱

A Párizsban élő Magyarlaki Bence szobrai most a Heart & Cherry Limited Editionsben, Sárvári Zita új lakásgalériájában láthatók. A munkák az intimitás, a társadalmi kapcsolatok és a testkép kérdéseit járják körül. A Body Shema-sorozat antropomorfizmusa a test fluid, érzelmes és relációs újraértelmezésére invitál bennünket. Szobrai dinamikus ábrázolásai egy önmagába hajló vagy egy másikkal összefonódott testnek, amelyek arra törekednek, hogy bontsuk le a szocializációs rétegeinket, és jussunk el a sebezhetőbb belső valónkhoz. Beszélgetésünkben a művész sem félt megmutatni ezt az intim énjét.” (Jankó Judit: Az érintésre vágyó szobrok transzcendenciája. Beszélgetés Magyarlaki Bencével)

Kusztos Júlia, Szőcs Márton: PROTO ╱ részlet a kiállításból ╱ FUGA ╱ 2023

8╱

“A PROTO című kiállítás az esztétikai tapasztalat „prototipikus” formáinak vizsgálatára vállalkozik, vagyis a kép-, hang- és tárgyérzékelés olyan elementáris helyzetével akarja szembesíteni a látogatót, ahol a műalkotás nem kulturalizált műtárgyként, hanem természeti-geológiai-archeológiai fosszíliaként vagy eseményként prezentálja magát. Ennek érdekében a művészek egy interaktív, a látogató térbeli mozgására reagáló, komplex installációt hoztak létre és működtetnek, amely egyszerre használja fel a képzőművészet és a kortárs komolyzene eszközeit. Az emberi megismerés folyamatosan be akar kebelezni mindent, amit előképként vagy előtörténetként ismer fel, hiszen az előzetest az eljövendő felől próbálja értelmezni.” (Sirbik Attila: A kiállítás felzabálja a nézőt. Kusztos Júlia és Szőcs Márton kiállítása)

Gombos Andrea: Mindjárt hajnalodik, most már sárga az idő ╱ 2019 ╱ vegyes technika ╱ Fotó: Egressy Orsi

Gombos Andrea: Mindjárt hajnalodik, most már sárga az idő ╱ 2019 ╱ vegyes technika ╱ Fotó: Egressy Orsi

4╱

Nemrég zárult a Ludwig Múzeumban a Kisebb világok. Dioráma a kortárs képzőművészetben című csoportos tárlat. A monumentális terekben installált művekből szivárgó hangi szövet sejtelmes összeborzolódásait hangulattá kondenzálva magamban a művek között feszülő térben a nézőpontváltások szükségszerű zakatolására lettem figyelmes. Az alkotások befogadása során olykor egy hunyorító szemre redukálódtam, máskor a talpaimba süllyedő egyensúlyérzékelésemre kellett figyelnem, hogy a részletekhez kriminálisan közel kerülhessek. A falakat beterítő, videóművé terebélyesedő vagy épp groteszk dobozkamrákba préselődő víziókat követve mintha egy novellafüzér cikázó katarzisait kellett volna összefűznöm, hogy rekonstruálhassak nem egy, hanem egy sor fenyegetően piciny világot. Az előzményekkel és koncepcióval kapcsolatban a kiállítás egyik kurátorával, Petró Zsuzskával beszélgettem.” (Tayler Patrick: Lappangó mágia. Interjú Petró Zsuzskával)