ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

Bár minden eddiginél vastagabb, 104 oldalas, összevont számunk nyáron jelenik meg, mégsem strandtáskába való, könnyed olvasmányokkal van tele. A lap majdnem felét kitevő tematikus összeállításunk ugyanis a korunk művészeit leginkább érdeklő és állásfoglalásokra késztető problémákkal, a mind akutabbá s egyben bonyolultabbá váló politikai és társadalmi konfliktusokkal s az ezeket részben kiváltó vagy megoldásukat nehezítő manipulatív technikákkal és műveletekkel, illetve a művészek ezekre adott válaszaival foglalkozik.
Úgy gondoljunk ugyanis, mi sem lehetünk közömbösek a világ, a társadalom, az egyén bajait analizáló művek és művészi attitűd iránt, s reméljük, hogy az itt olvasható esszék, elemzések, kritikák, beszélgetések hozzájárulhatnak a kérdések tisztázásához, a manipulációk feltárásához, legyen szó a háborús fotók hitelességéről vagy a politikai elnyomás egyszerre durva és kifinomult módozatairól. Hiszen ez ellen tiltakozik, ezt leplezi le az olyan, nemzetközileg is joggal elismert művész, mint Ai Weiwei vagy Shirin Neshat éppúgy, mint a hosszú évekig előbb belső, majd tényleges emigrációban tevékenykedő iráni művészcsoport.
Mások a mindennapjainkba egyre inkább beszivárgó virtuális valóság kérdéseivel, manipulálhatóságával, lehetőségeivel foglalkoznak. Megint mások a társadalmi konvenciók által az egyénre oktrojált és saját, szubjektíven megélt testkép okozta problémákat vizsgálják, de mindannyian a kínzó és kínos konfliktusok, az egyre gátlástalanabb manipulációs módszerek ellenszerét keresik a művészet eszközeivel.
Természetesen összeállításunkon túl számos „klasszikusabb” cikk, kiállítási beszámoló is olvasható a lapszámban, melynek tanulmányozására elsősorban nem a napsütötte vízpartot, hanem egy hűvös szoba mélyét ajánljuk.

Ai Weiwei: Perspektívatanulmány – Eiffel-torony ╱ 1999 ╱ színes fotográfia ╱ Albertina Museum, Bécs – The ESSL Collection ╱ Fotó: Mischa Nawrata © 2022 Ai Weiwei

Tartalom

MANIPULÁCIÓ, KONFLIKTUS ╱ POLITIKA
4╱Jankó Judit: Minden művészet, minden politika. Ai Weiwei retrospektív kiállítása
9╱Sípos László: Emigráció feketén-fehéren. Shirin Neshat: Living in one land, dreaming in another
12╱Török Judit: Hordalékok mint metaforák. Beszélgetés három iráni művésszel
16╱Jászberényi Sándor: Töredékek a háborús fotográfiáról. Susan Sontag fájdalma
20╱Hermann Veronika: Manipulált múltjaink. A létező szocializmus köztéri nyomai Kelet-Európában
24╱Nádudvari Noémi: A fal mint fegyver. Street art

MANIPULÁCIÓ, KONFLIKTUS ╱ PRIVÁT ZÓNÁK
28╱Sirbik Attila: A komfortzóna elhagyása. Interjú Esterházy Marcell-lel
32╱Kőszeghy Flóra: Lázadás az algoritmus ellen. Neïl Beloufa kiállítása
36╱Fülöp Tímea: Kezdő provokátoroknak. Katarina Šević performanszai

MANIPULÁCIÓ, KONFLIKTUS / TESTÜNK
40╱Rózsa T. Endre: Állatvér, orgiamisztérium, kis magyar dodzsem. Hermann Nitsch recepciójának korai vetülete
46╱Balkó Dorottya: Hogyan tároljuk a fegyvereinket? Januško Klaudia kiállításáról
50╱Csehy Zoltán: Kombinatorikus emléksávok. Pacifico Silano: I Wish I Never Saw the Sunshine
54╱Kosinsky Richárd: A puma éve. Szabó Klára Petra: Hadd oldjam meg az őrületet, ami összezavar téged
57╱Sinkó István: Egy új szépség jellegzetességei. Beszélgetés Szauder Dáviddal
60╱Győrffy László: We Are Family. Művészeti keresztutak és zsákutcák a géntérképen

KÖR-TÉR
65╱Maljusin Mihály: A kör bezárul. Lantos Ferenc kiállításáról
68╱Kígyós Fruzsina: Tér, idő, tárgy. Interjú Anna Markkal
70╱Áfra János: Hasonmások szózuhatagban. Lakner László retrospektív kiállítása
74╱Szeifert Judit: Tértöredékek, időfragmentumok. Ványai Magdolna lírai geometriája
76╱Ruzsa Dénes: Határátlépések, dimenzióváltások. A Magyar Képzőművészek a Világban Egyesület kiállítása
79╱Kovács Alex: Mindent a szembe. Négy-szög

KIÁLLÍTÁSOK
82╱Vargyas Júlia: Játszi kedvvel. Magyar művészek a párizsi éjszakában
84╱Cs. Tóth János: Baranyai és budapesti nagylátószög. A harmincegyedik Siklósi Szalon
86╱Lóska Lajos: A mintakövetés tanulságai. Vincze Ottó tárlata
88╱Fülöp Tímea: Ez nem személyes. Tayler Patrick: Még egy sor medve…
91╱Vedres Ági: Budapest Upbeat. Cedric af Geijersstam fotográfiái

OLVASÓ
95╱Farkas Zsuzsa: Nagy Sándor 150. A Gödöllői Múzeumi Füzetek új darabja
KÜLFÖLDI IZGALMAK
96╱Bagyó Anna: Rakéták és tökmagok. Art Basel 2022
99╱Boros Lili: A nyugati gondolkodás kritikája. Still Present! 12. Berlin Biennale

Az Új Művészet július-augusztusi lapszámának borítója: LANTOS Ferenc: A szerkezet fázisai ╱ 1972 ╱ tus, papír ╱ 70×50 cm ╱ Fotó: Körtvélyesi László, HUNGART © 2022

Az Új Művészet július-augusztusi lapszámának borítója: LANTOS Ferenc: A szerkezet fázisai ╱ 1972 ╱ tus, papír ╱ 70×50 cm ╱ Fotó: Körtvélyesi László, HUNGART © 2022

Ai Weiwei: Bilincs ╱ 2012 ╱ jáde, magángyűjtemény ╱ Fotó: Albertina Museum, Bécs, Lisa Rastl & Reiner Riedler © 2022 Ai Weiwei

Ai Weiwei: Bilincs ╱ 2012 ╱ jáde, magángyűjtemény ╱ Fotó: Albertina Museum, Bécs, Lisa Rastl & Reiner Riedler © 2022 Ai Weiwei

4╱

„Kevés olyan élő művész van a globális művészeti színtéren, akinek az életműve alkalmasabb lenne a manipuláció – konfliktus témakörének boncolgatására kortárs képzőművészeti szempontból, mint Ai Weiwei. Tavasszal, az ukrán háború kirobbanása után két héttel nyílt és szeptember 4-ig látogatható a bécsi Albertina Modern Ai Weiwei: In Search of Humanity című kiállítása. A világhírű kínai konceptuális művész és aktivista munkásságának ez az eddigi legátfogóbb visszatekintő tárlata, ahol a legfontosabb, ikonikus munkái mind megidéződnek. ” (Jankó Judit: Minden művészet, minden politika. Ai Weiwei retrospektív kiállítása)

Kijev, Ukrajna ╱ frontvonal ╱ 2022 ╱ Fotó: Jászberényi Sándor

16╱

„Véletlenül életben maradtunk.
Ennek a tudatától szédültünk, ahogyan sétáltunk vissza a kocsi felé. Az aknatűz persze nem ért véget, hallottuk a becsapódások dörrenését. Mögöttünk változatlanul lángolt Irpiny, és hó szitált az égből. Az úton a hotel felé egyikünk sem szólalt meg. Némán kerülgettük a betonból felhúzott ellenőrzőpontokat a belváros felé.
Egyetlen kocsma üzemelt Kijevben. Főleg a média látogatta. A tulajdonos, egy Max nevű, vörös és vékony pasas, úgy gondolta, akkor is nyitva tart, ha maga a Sátán jön el szétverni a várost. Egy második világháborús légoltalmi pince volt közvetlenül a koktélbár alatt. Az angol kollégát, Emile Ghessemet a bejárat előtt tettük ki.
„Biztosan nem akartok inni egyet?” – kérdezte.
„Nem.” (Jászberényi Sándor: Töredékek a háborús fotográfiáról. Susan Sontag fájdalma)

Neïl Beloufa: Pandemic Pandemonium Secession ╱ Bécs ╱ 2022

32╱

„Neïl Beloufa fiatal kora ellenére rendkívül sikeres pályafutást tudhat magáénak. Az 1985-ben született, algériai származású, Franciaországban élő művészt harmadéves hallgatóként fedezték fel, azóta folyamatosan jelen van a nemzetközi színtéren. Alkotói koncepciója egyre kifinomultabb és mélyebb problémákra reflektál, miközben vizionáriusként képes előre látni olyan kérdéseket, mint a pandémia vagy a digitalizáció általi elidegenedés. Munkásságának középpontjában a kortárs társadalom és annak reprezentációja áll digitális interakciókon keresztül közvetítve.” (Kőszeghy Flóra: Lázadás az algoritmus ellen. Neïl Beloufa kiállítása)

Katarina Šević: Gasium et Circenses ╱ 2013 ╱ performansz ╱ Katarina Šević és a Tehnica Schweiz ╱ A művészek jóvoltából

Katarina Šević: Gasium et Circenses ╱ 2013 ╱ performansz ╱ Katarina Šević és a Tehnica Schweiz ╱ A művészek jóvoltából

36╱

„Társadalmi kérdésekről nem lehet nem provokatívan beszélni, mivel már a beszédhelyzet létrejötte megelőlegezi azt, hogy – legalább az egyik fél szerint – van miről vitatkozni. Tekintve, hogy a mindenkor fennálló társadalmi állapotok történetiek, vagyis egy folyamat állomásaiként elgondolhatóak, könnyű a vitát indítványozókra katalizátorokként hivatkozni – céljuk, evidens módon, a változás elérése, még akkor is, ha a diskurzus életre hívásának pillanatában nincs kidolgozott programjuk, csak problématudatuk. Mielőtt bárki lebecsülné azokat a hangokat, amelyek elégedetlenséget fogalmaznak meg, de megoldást nem, mintha az csak l’art pour l’art panaszkodás volna, érdemes vetni egy pillantást a marketing alapszabályai felé. ” (Fülöp Tímea: Kezdő provokátoroknak. Katarina Šević performanszai)

Hermann Nitsch: 158. akció ╱ 2020. szeptember 18. ╱ Museo Archivio Laboratorio per le Arti Contemporanee Hermann Nitsch Naples
Amedeo Benestante © Fondazione Morra

40╱

„Sohasem hallottam, hogy Nitsch-múzeum működik Nápolyban. Hogy Ausztriában két múzeuma van – egy állami és egy saját –, arról tudtam, a nápolyi tehát a harmadik. Mint mondták, a művészeti műhelyt és alapítványt vezető Giuseppe Morra hívta meg 2008-ban Hermann Nitschet, hogy állandó kiállítási helyet és akcióhelyszínt teremtsen az osztrák művésznek. Nitsch befogadó otthonra talált Nápolyban, a nápolyi vércsoda városában, az urbs sanguinum spirituális misztériumában, ahol San Gennaro (Szent Januáriusz) a város védőszentje.” (Rózsa T. Endre: Állatvér, orgiamisztérium, kis magyar dodzsem. Hermann Nitsch recepciójának korai vetülete)

Patricia Piccinini: Nest ╱ 2006 ╱ vegyes technika, változó méretek ╱ HUNGART © 2022

60╱

„De lehetséges-e olyan optika, melyen keresztül a szörnytest megszűnik szörnynek lenni? Erre tesz kísérletet Patricia Piccinini hiperrealista szobrászata. A hiperrealizmust itt inkább a „költészet nélküli reprezentáció” fogalmaként értem, ahogy Jake Chapman érzékelteti: „amit az ipari pornográfia tesz a szerelemmel, azt teszi a metafizikával a hiperrealitás.” Azért ellentmondásos Piccinini esetében a hiperrealizmus kifejezés, mert az általa ábrázolt mutánsoknak nincsen a való életben létező referenciája, azonban megformáltságuk, „élethűségük” révén éri el annak illúzióját, hogy akár létezhetnének a világban.” (Győrffy László: We Are Family. Művészeti keresztutak és zsákutcák a géntérképen)

Pin It on Pinterest