Megjelent a májusi lapszámunk
A felütés az ismeretlenbe vezet: középkori protoszürrealisták, professzionálisan paranoiás határsértők és egy egyedi alkotó, aki szubverzív installációit hozza játékba traumákat és súlyos fiktív valóságokat megidézve. Olvashatunk ezután Gaál József expresszív katonáiról, Koós Gábor saját gravitációs mezővel bíró, térré terebélyesedő grafikáiról és Kertész Attila pályakezdő művész multikolor, figuratív vízióiról. A grafika iránt érdeklődők számára további nézőpontokkal jelentkezünk: Dobó Bianka, Kiss Botond András és Stafanovits Péter közterek karcolatait felmutató kiállítása kapcsán Lóska Lajos recenziójára támaszkodhatunk, míg Kovács Johanna pszichografikai irányultságokat rendszerező retrospektívjéről Molnár Eszter tollából olvashatunk.
A múlt és a jelen releváns összekapcsolása érdekében az aktuális velencei eseményeket is történeti összefüggésbe helyezzünk: Bódi Kingával készült interjúnkban áttekintjük az elmúlt 250 év jelentősebb paradigmaváltásait, konfliktusait és pozitív perspektíváit. Körkép című rovatunkban csokorba szedtük az absztrakció különféle tavaszi hajtásait, így a BarabásiLab, Romvári Márton és Gáspár György izgalmas entitásait is szemügyre vehetjük. A lapot záró Külföldi izgalmak című blokkunkban Monte Verità hegyéről hozunk inspirációt olvasóinknak.
Koós Gábor: USA Diary ╱ 2020 ╱ grafikai installáció ╱ fametszetdúc: 490×460 cm ╱ fametszet, papír: 490×460 cm ╱ Fotó: Baranczó Benedek ╱ HOM – Miskolci Galéria ╱ A művész jóvoltából
Tartalom
BŰNÖK, RÖGESZMÉK
4╱Darida Veronika: Bosch-impressziók. Menny és pokol között
10╱Egri Petra és Bókay Antal: Dalí, Freud és a paranoiakritika. Kiállítás a rögeszmékről
ÖNISMERETI CSOPORT
14╱Sirbik Attila: Artopédlandia. Interjú Perovics Zoltánnal
20╱Sturcz János: Ők mi vagyunk. Gaál József arcai
23╱Révész Emese: Szivárványidentitás. Koós Gábor díjnyertes műve Krakkóban és Miskolcon
28╱Jankó Judit: A művészet nem vetélkedő. Beszélgetés Kertész Attilával
MÉG GRAFIKA
31╱Lóska Lajos: Generációk találkozása. Dobó Bianka, Kiss Botond András és Stefanovits Péter kiállítása
34╱Molnár Eszter: Világcsonkokon sétálva. Kovács Johanna jubileumi kiállításáról
VELENCE EGYKOR ÉS MOST
36╱Tayler Patrick: Átütőnek kell lenni a Biennálé zajában. Interjú Bódi Kingával
KÖRKÉP
42╱Hegedűs Orsolya: Címlap öt oldalon. Referenciapontok a BarabásiLab kiállításán
44╱Sinkó István: Hurkok és szakadások. Romvári Márton kiállítása
46╱Kosinszky Richárd: A belső struktúra ritmusa. Gáspár György: Imprint City
KÜLFÖLDI IZGALMAK
48╱Török Judit: Az igaz hegy, amiről ma is álmodunk. Monte Verita
Hieronymus BOSCH követője: Földi gyönyörök kertje ╱ 1550-1560 körül ╱ olaj, fa ╱ 184×178 cm ╱ magángyűjtemény ╱ a Galerie De Jonckheere jóvoltából
Hieronymus BOSCH követője: Földi gyönyörök kertje ╱ 1550-1560 körül ╱ olaj, fa ╱ 184×178 cm ╱ magángyűjtemény ╱ a Galerie De Jonckheere jóvoltából
4╱
„Hieronymus Bosch rejtélyes festészetével először Wilhelm Fraenger monumentális könyvét lapozgatva találkoztam. Gyermekként ellenállhatatlanul vonzott ez az idegen és fantasztikus világ. Már akkor azt éreztem, hogy teljességében minden kép befogadhatatlan, de a ráközelítő, az egyes jelenetekre fókuszáló szem bármeddig elidőzhetne a részleteken. A kinagyított töredékek emlékképei azóta is kísértenek az eredeti művekkel való minden múzeumi találkozás során – azt jelzik, hogy nem lehet elég közel menni.” (Darida Veronika: Bosch-impressziók. Menny és pokol között)
Perovics Zoltán: Artopéd Balansz – Küllős kerekű bádog kocsi üveg gúlával, wc-papír marionettekkel (Védett állatok – extázis objektum) ╱ 1997 ╱ Fotó: Juhász G. Tamás ╱ Budapest Galéria ╱ A művész jóvoltából
Perovics Zoltán: Artopéd Balansz – Küllős kerekű bádog kocsi üveg gúlával, wc-papír marionettekkel (Védett állatok – extázis objektum) ╱ 1997 ╱ Fotó: Juhász G. Tamás ╱ Budapest Galéria ╱ A művész jóvoltából
14╱
„Artopédlandia a képzelet birodalma, ahol a jelen történéseiből kiinduló és az emberi mulasztás hangolt vagy hangolatlan kompenzációiként megjelenő látomások, víziók felbukkannak és részben exponálódnak. Beleértve azoknak a korábban formát öltött tartalmaknak és objektumoknak Metanoia Lomtárát is, amelyek eredeti jelentésüket megőrizve vagy azoktól megfosztva kikövetelik maguknak a velük való törődést. Az együttérzésben fogant objektumok előjele elmúlásukban is változatlan marad, ezért lehetséges az, hogy Artopédlandia az élő természettel és élőlényeivel szemben elkövetett emberi bűnök, katasztrófák ellenmérgeként a Metanoia Artopédia experimentumainak örökbe málló Lomjait aktivizálja.” (Sirbik Attila: Artopédlandia. Interjú Perovics Zoltánnal)
Koós Gábor: USA Diary ╱ 2020 ╱ grafikai installáció ╱ fametszetdúc: 490×460 cm ╱ fametszet, papír: 490×460 cm ╱ Fotó: Baranczó Benedek ╱ HOM – Miskolci Galéria ╱ A művész jóvoltából
23╱
„Koós Gábor a fiatal magyar grafikusnemzedék talán legmarkánsabb, legnagyobb hatású egyénisége. Munkáiban töretlenül érvényesül a hagyományos képnyomtatás elementáris gesztusának konceptuális mélységű átgondolása. E tekintetben munkásságának arculata mélyen rokon a Krakkói Triennálé programjával. Műve, amely 2021-ben Európa-díjat kapott, egy nagyobb sorozat, a 2020-ban alkotott USA Diary része. A három részből álló ciklust Koós 2020 őszén az Inda Galériában mutatta be, a monumentális sorozat két darabja pedig idén május közepéig a Miskolci Galériában tekinthető meg. Egyfajta tiszteletadás ez a nagy művészeti múlttal rendelkező város részéről, amely tavaly ünnepelte a Miskolci Grafikai Triennálé indulásának 60. évfordulóját, idén pedig százesztendős Miskolci Művésztelep jubileumát.” (Révész Emese: Szivárványidentitás. Koós Gábor díjnyertes műve Krakkóban és Miskolcon)
Dobó Bianka: Talapzat 1. ╱ 2022 ╱ papír, alumíniummaratás ╱ 100×70 cm ╱ A művész jóvoltából
Dobó Bianka: Talapzat 1. ╱ 2022 ╱ papír, alumíniummaratás ╱ 100×70 cm ╱ A művész jóvoltából
31╱
„Számtalan lehetőség, koncepció segíti egy-egy tárlat megrendezését. Ha például eltekintünk a szigorúan tematikus, illetve az országos monstre bemutatóktól, talán a leggyakrabban alkalmazott szempont a rokon szemléletű, hasonló kifejezésmódot képviselő művészek munkáinak felvonultatása. De gyakran – most a csoportok szerepeltetését nem is említem – az azonos műfaj vagy technika (grafikusoknál az akvarell, a rézkarc, a számítógépes nyomatok stb.) fogja össze a kollekciót. Azután itt vannak a generációs kiállítások, amelyek sorába tartozik a Vízivárosi Galériában látható is, ahol három különböző korosztály grafikusainak munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.” (Lóska Lajos: Generációk találkozása. Dobó Bianka, Kiss Botond András és Stefanovits Péter kiállítása)
Keresztes Zsófia: Az álmok után: merek dacolni a károkkal ╱ 59. Velencei Képzőművészeti Biennále ╱ 2022 ╱ Fotó: Biró Dávid ╱ A művész és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum jóvoltából
36╱
„Tagadhatatlan, hogy minden résztvevőnek sokat jelent ez a szereplés. Az ennek révén kiváltott nemzetközi és hazai figyelem – kinek hosszabban, kinek rövidebben – egy életre nyomot hagy a karrierjükön. Ugyanakkor a kisebb-nagyobb pozitív hozadékokon túl, történeti perspektívából nézve a kérdést, a magyar szereplések a 127 év alatt csak kivételes esetekben tudtak hosszabb távon átütő hatást elérni akár egyéni szinten, akár a képzőművészeti szcéna egészét tekintve. A túlzott – vélt vagy valós – elvárások, az idő nyomása, a feladat mértéke, a nemzetközi kommunikáció hiánya, a magyar művészet nemzetközi közegben történő egyéb bemutatkozásainak alacsony száma és ebből fakadóan a Velencei Biennálé túlértékelése talán inkább bénítóan hat.” (Tayler Patrick: Átütőnek kell lenni a Biennálé zajában. Interjú Bódi Kingával)