Megjelent a nyári lapszámunk
Triplahavi nyári lapszámunk ezúttal is bővelkedik a tartalmakban. A tikkasztó melegben rekedt olvasóink számára a cool esztétikájáról szóló esszénket ajánljuk kezdésnek. A rendhagyó nyitócikket a Hiánypótlás című blokkunk követi, mely – a női művészek hézagos kanonizáltságától kezdve a modernizmus női alkotóin keresztül a fényképekről elmaradozó férfiakig – egy sor társadalmi kérdést helyez új megvilágításba. A hiányok felmérése után egy, az antikvitás jelenkori utóéletét feltáró körútra vállalkoztunk: beszélgettünk Kecső Endre festőművésszel három aktuális kiállítása kapcsán, Fülöp Tímea Szabó Attila Szentendrén felbukkant jósdájában járt, és Ámmer Gergő hibrid szobraival is konfrontálódott a NACO tereiben, Szabó Ádám pedig többek között újragondolta az „emberanyag” kifejezést Kotormán Ábel figuratív szobrászati felvetései kapcsán.
Az Új Művészet nyári lapszámának borítóján Ceca Georgieva Nő című műve látható (2017, bojtorjánbogáncs, cérna, varrás, egyéni technika, 36×15 cm)
Az Új Művészet nyári lapszámának borítóján Ceca Georgieva Nő című műve látható (2017, bojtorjánbogáncs, cérna, varrás, egyéni technika, 36×15 cm)
TARTALOM
SAVLEKÖTŐ
4 ╱ Fülöp Tímea – Nagy Dániel – Tayler Patrick: Hullámtermészet. Nyári lázálom a coolról
HIÁNYPÓTLÁS
8 ╱ Bicskei Éva: Régi festő(fejedelem) asszonyainkról. Láthatatlan női művészek
12 ╱ Tatai Erzsébet: Mégis győztes, mégis új és magyar. A másik Nyolcak
16 ╱ Ébli Gábor: Férfiak (hiánya) a családban. Deborah Doering művei Böhm József gyűjteményéből
18 ╱ Nagy T. Katalin: A hógolyók találkozása a cérnákkal. Ceca Georgieva és Lévai Nóra kiállítása
HŐSÖK ÉS JÓSLATOK
21 ╱ Fülöp Tímea: Groteszk nyugalom. Ámmer Gergő: A sötét felhőkben rejtve marad
25 ╱ Tayler Patrick: Kijelentések sorfala. Beszélgetés Kecső Endrével
29 ╱ Fülöp Tímea: Homályos utalások és világos ítéletek. Szabó Attila kiállítása
32 ╱ Szabó Ádám: Emberanyag. Kotormán Ábel kiállításáról
LABOR
36 ╱ Spitzer Fruzsina: Arcok és algoritmusok. A portré műfajának továbbgondolása
HATÁRVIDÉK
40 ╱ Jankó Judit: Van-e továbblépés a trauma után? Boris Lurie és Wolf Vostell kiállítása
44 ╱ Bordács Andrea: A hiányzó láncszem. Tót Endre festészete a 80-as években
48 ╱ Kovács Alex: Ön most itt áll. Boglár – itt és most
52 ╱ Kincses Károly: Mese az igazmondó Halasról. Halas István fotókiállítása
KÖRKÉP
54 ╱ Jankó Judit: Párkapcsolatban az agyaggal. Beszélgetés Füzesi Zsuzsával
58 ╱ Lóska Lajos: Kézjelképek. Ujvárossy László: Napkezek
60 ╱ Szombathy Bálint: Drozsnyik tizennégy. élet–mű–részek XIV.
62 ╱ Wehner Tibor: Az élet a holt avaron. Pokorny Attila kiállítása
64 ╱ Váraljai Anna: Kérdések és tendenciák. Beszámoló a Magyar Festők Társasága kiállításáról
MŰ-HELY
66 ╱ Bicskei Éva: Tudománytér. Szoborpályázat az MTA alapításának 200. évfordulójára
KÜLFÖLDI IZGALMAK
70 ╱ Sípos László: Konstruktív melankólia. Egy életmű múzeuma
4╱
„Valahol nyikorogva záródik egy pinceajtó. Odalent a másnapokból szőtt előlazulásból lassan event kerekedik, felberrennek a megnyitót helyettesítő, hatórás zenei performansz első taktustöredékei. A DIY-esztétikájú DJ-szett kócos kábelkötegei között, a túldimenzionált lézershow edgy sugárzásában fiatalok flashelnek szigorú arckifejezéssel. Az instaposztban beígért hedoné csalogatta őket ide, de alapozás gyanánt még hajlandóak részt venni a kötelező hümmögésben, hogy finom hangolódással vegyék fel az aggregátor frekvenciáját. A kurátori tisztet új szintekre feltornázó képzőművész szinapszisait feltüzelik – a csigalépcsőn lefelé bukdácsolás közben – a pszichologizáló, „dark af!” metaforák: underground, labirintus, katakomba, tárna, barlang, groundbreaking. A helyspecifikus pusztulatba ékelt tárgyakat legfeljebb súrlófény éri… nem baj, egyébként sem nézni, hanem ÉREZNI kell őket.” (Fülöp Tímea – Nagy Dániel – Tayler Patrick: Hullámtermészet. Nyári lázálom a coolról)
Szabó Attila: Érzékelt tényben rejtett lényegre tapints rá! ╱ 2023 ╱ kinetikus installáció ╱ PVC-csövek és -idomok, 3D-nyomtatott galamb, lézervágott xps-levelek, vibrációs motorok, arduino vezérlés, papírkártyák ╱ 3,5×2,2×2,2 m
Szabó Attila: Érzékelt tényben rejtett lényegre tapints rá! ╱ 2023 ╱ kinetikus installáció ╱ PVC-csövek és -idomok, 3D-nyomtatott galamb, lézervágott xps-levelek, vibrációs motorok, arduino vezérlés, papírkártyák ╱ 3,5×2,2×2,2 m
31╱
„A kártyákon szereplő (többnyire blőd) kérdések az elmúlt 20 év művészeti interjúiból származnak, ami, néhány tucat elolvasása után, kerek képet ad arról, hogy az interjúkat készítők fantáziája milyen zárt mezőben oszcillál. Ez új fényt vethet a vergiliusi idézetekre is, hiszen egy pocsék interjú létrejöttéhez egy művészre is szükség van, aki kellően homályos vagy személyes érdekek szerint determinált válaszokat ad, ami az olvasó számára kevéssé informatív eredményt produkál. Ha az intellektuális megoldókulcs birtokában lévő néző elégedetten somolyog azon, hogy a szcéna minden szereplője megkapta azt, ami jár neki, akkor kellő öniróniával saját, körúti értelmiségi identitásának fricskáját is felfedezheti. A dodonai jósok frissen mosott zoknijai egy szárítókötélen lógnak a fáról az időtlen vidéki látkép elengedhetetlen jeleként.”(Fülöp Tímea: Homályos utalások és világos ítéletek. Szabó Attila kiállítása)
Tót Endre: Cím nélkül ╱ 1982-1985 ╱ akril, papír ╱ 150,50×118 cm
Tót Endre: Cím nélkül ╱ 1982-1985 ╱ akril, papír ╱ 150,50×118 cm
45╱
„Ennek az új festészeti korszaknak titkolása azért is tűnik ma már furcsának, mert több művészettörténész (Szabadi Judit, Sinkovits Péter) mindig a legjobb festői vénájú művészként emlegette Tótot még a 90-es években is. A 60-as évekbeli komoly informel múlt miatt akár indokolt is lett volna, hogy újra kezdjen festeni, hisz hasonló festői attitűd és szenvedély nyilvánult meg bennük. A nemzetközi művészeti színtéren Tótot azonban a konceptuális munkáiról ismerték. Jó három-négy év után aztán abbahagyta ezt a fajta festészetet, a képeket akkurátusan fóliákba csomagolta, és levitte a szenespincébe, ahol szinte el is felejtődött […]” (Bordács Andrea: A hiányzó láncszem. Tót Endre festészete a 80-as években)
Boglár itt és most ╱ Kiállítási enteriőr ╱ Vaszary Galéria ╱ 2023
Fotó: Vaszary Galéria ╱ Seleris Project
48╱
„A kurátor, Mélyi József nehéz feladatot vállalt magára, hiszen Boglárról egy átfogó, releváns narratívát kellett felállítania, amihez bőséges teret kapott a Vaszary Galériában, és óriási mennyiségű forrásanyag állt a rendelkezésére. A kiállítás választott címe is jelzi, hogy Mélyi nem a könnyebb utat választotta: Boglár – itt és most. Vajon el lehet-e mesélni a ma kiállításlátogatója számára négy nyarat, amely ötven évvel ezelőtt egy művésztanyán egy csapat művész és értelmiségi generációs élménye volt; egy furcsa zárvány, álomszerű buborék a szabadság igézetében, a 70-es évek elejének szocialista valóságában?” (Kovács Alex: Ön most itt áll. Boglár – itt és most)
Edvard Munch: Önarckép ╱ 1895 ╱ litográfia ╱45×32 cm
Edvard Munch: Önarckép ╱ 1895 ╱ litográfia ╱45×32 cm
71╱
„Bár az anyagból hiányzik a felhőtlen jókedv, Munch lehangoló témái ellenére az összkép nem nyomasztó – a művekből egy olyan ember alakja bontakozik ki, akinek magától értetődő részévé vált a szenvedés. Munch a sorscsapásokat ellensúlyozandó, önvédelmi mechanizmust alakított ki, lassan megtanulta beépíteni szorongását a műveibe: ‘Szükségem van az élettől való félelemre, akárcsak a betegségre. Szorongás és betegség nélkül kormány nélküli hajó vagyok. A művészetem azon alapul, hogy különbözik másokétól. Szenvedésem önmagam és művészetem része, mely megkülönböztethetetlen tőlem, és melynek megszűnése művészetem végét jelentené. Meg akarom tartani ezeket a szenvedéseket’ – írta magáról.” (Sípos László: Konstruktív melankólia. Egy életmű múzeuma)