Megjelent a szeptember-októberi lapszámunk

TARTALOM

DIPLOMA 2023
4 ╱ Fülöp Tímea: Számokat mondjál! Jelentés az MKE 2023-ban diplomázott festőiről(?)
7 ╱ Kotormán Ábel: Térkérdés. Az MKE szobrász szakos hallgatóinak diplomakiállításáról
10 ╱ Jankó Judit: Gaudeamus igitur. A pécsi Művészeti Kar diplomakiállítása
14 ╱ Salamon Júlia: It Is What It Is. Az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének diplomakiállítása

KÁNIKULA
16 ╱ Cserhalmi Luca: Kószálni erdőn és mezőn. Nyári séták a Balatonnál
20 ╱ Cs. Tóth János: Nyári panoráma. XLII. Nyári Tárlat
22 ╱ Fülöp Tímea: Feljegyzések egy kurátor naplójából. Avagy mire gondol egy hivatásos voajőr
26 ╱ Takáts Fábián: Egy „csepp” művészet a nyárban. Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit magángyűjteménye

ÉDES ÉLET
28 ╱ Fülöp Tímea: Cukiskodik a Ludwig. A fodros DIY-tól a kimért grafikáig
32 ╱ Tayler Patrick: A lélek aeroszolos ablakai. Beszélgetés Jon Burgermannal

PONTOK, VONALAK, TÉRJELEK
36 ╱ Margittai Zsuzsa: „Nyugodt idők kellenének komoly feladatokkal…” Szemelvények Tettamanti Béla grafikusművész munkásságából
40 ╱ Szeifert Judit: Téridő. Idősíkok és térszemlélet Sárkány Győző művészetében
45 ╱ Faludy Judit: Minden volt, mielőtt lett volna. Wrobel Péter: Emberbolt

HATÁRVIDÉK
40 ╱ Jankó Judit: Van-e továbblépés a trauma után? Boris Lurie és Wolf Vostell kiállítása
44 ╱ Bordács Andrea: A hiányzó láncszem. Tót Endre festészete a 80-as években
48 ╱ Kovács Alex: Ön most itt áll. Boglár – itt és most
52 ╱ Kincses Károly: Mese az igazmondó Halasról. Halas István fotókiállítása

KÖRKÉP
48 ╱ Lóska Lajos: Übü papa Budapesten. Az iskolakerülő művészet parodisztikus világa
50 ╱ Cs. Tóth János: Tatabánya, a szén(rajz) hazája. III. Szénrajz Triennálé
52 ╱ Muladi Brigitta: Minden egyszerre érvényes. Georg Baselitz képeiről Andrea Schiavone grafikáival közös kiállítása kapcsán
56 ╱ Péntek Imre: Testképek magyar módra. Csernus Tibor festményei és BOLDI márványszobrai
58 ╱ Pataki Gábor: Roncskollázsok. Vizsolyi János újabb szobrai

OLVASÓ
60 ╱ Sinkó István: Időkön túl. Géczi János: immu Pets
61 ╱ Pataki Gábor: Absztrakt közelkép. Rieder Gábor (szerk.): ZOOM. 100 – 100 mű a gyűjteményből

KÜLFÖLDI IZGALMAK
64 ╱ Bordács Andrea: A jövő nem csak a technikáról szól. 18. Velencei Építészeti Biennálé
68 ╱ Kovács Ágnes: Testhatárátlépés. Valie Export-retrospektív

16╱

„[…] a séta pont az extravaganciája miatt számít lázadásnak felgyorsult társadalmunkban – jobban mint valaha, jobban, mint Walter Benjamin kószálójának idejében. A gyaloglás számtalan formája közül azonban pont a leginkább elmélyülésre lehetőséget nyújtók váltak népszerűtlenné, míg a városnéző túra, a teljesítményalapú természetjárás, esetleg a rövid, egészségügyi séta váltak elterjedtté, miközben egyre egyértelműbbek a céltalanabb – akár rutinszerű, akár hosszabb – sétáknak mint a kikapcsolódás rítusainak a jótékony hozadékai. Nehéz, hogy magáért a gyaloglásért induljunk útnak, ám ha már elindultunk, és a léptek monotonitása kezd el vezetni bennünket, nehéz lesz megállni is.” (Cserhalmi Luca: Kószálni erdőn és mezőn. Nyári séták a Balatonnál)

28╱

„Valahol érthető, hogy az intézmény az ismeretterjesztésre helyezi a hangsúlyt – nemcsak a cukizmus tekintetében, hanem annak kijelölésében is, hogy tulajdonképpen mi a kortárs művészet (a banális idézet az ‘ilyet én is tudok’ vádak megelőlegezett hárítása a kereslet bizonyításán keresztül), elvégre a téma popularitása olyanokat is bevonz, akik egyébként nem követik a szcénát. Legalábbis a jóhiszeműség szellemében erre kell következtetni a cringelést előidéző online marketinget látva, ahol nyalókás, copfos riporterek invitálnak nézelődésre. Emiatt azonban végig fennmarad bizonyos kettősség, az akadémiai székfoglaló beszéd lexikális komolysága, ami a laikus szemszögből frivolnak tűnő koncepciót hivatott aládúcolni, illetve a napközi ‘játszva tanulásának’ kedves együgyűsége, ami próbálja nem elriasztani a szórakozásra vágyó látogatókat.”(Fülöp Tímea: Cukiskodik a Ludwig. A fodros DIY-tól a kimért grafikáig)

52╱

„Vannak korszakos művészek, akik annyira beépültek a kultúrába, hogy nem személyként, hanem jelenségként léteznek. Baselitz a kelet-németországi festészet hagyományaiban gyökerező, expresszív, provokatív festő, a drámai erejű „bad painting” nemzetközi képviselője, túlméretezett, széttöredezett, fejre állított groteszk figuráival égett be a tudatunkba. Az örök lázadó, az esztétikával harcban álló, sokakat ma is zavarba ejtő német festő jelentős korszakváltásai (amelyek létével a művész valószínűleg vitába szállna) véleményem szerint azonban léteznek és tanulságosak, elengedhetetlenek művészi attitűdjének megértéséhez.” (Muladi Brigitta: Minden egyszerre érvényes. Georg Baselitz képeiről…)

68╱

„A második nem, azaz a nők társadalmi alárendeltsége, a szexualitás, a női test kérdései Export számára nem annyira elméleti síkon, hanem inkább gyakorlati, művészeti problémaként kerültek előtérbe, ellentétben a korszak feminista irodalmával. Ezek a problémafelvetések olykor igen provokatív akciók és performanszok formájában nyilvánultak meg, és ezeket a mondhatni, vad, majd a később inkább meditatívabb, az intermediális és konceptuális művészeti irányzatok adta lehetőségeket kihasználó műveit (1966–1998) mutatja be most az Albertina a fiatal kurátor, Walter Moser rendezésében.” (Kovács Ágnes: Testhatárátlépés. Valie Export-retrospektív)