Megjelent az április-májusi lapszámunk
Legújabb lapszámunkban sorakozó cikkek egy sor izgalmas kérdést érintenek: Hogyan téríthetjük el és aknázhatjuk ki a „peep show”-hatást egy alapvetően erotikával konfrontálódó tárlaton? Milyen filozófiai kontextusban olvassuk a termékenység és a terméketlenség jelenségeit? Mely érdemeik alapján kaptak a hazai szobrászat egyes alkotói Kossuth-díjat az utóbbi évtizedekben, és milyen ízlésmintázatok rajzolódnak ki e névsorban? Mit jelenthet az elgépelés fogalma egy képzeletbeli erdő kontextusában? Mivel találkozunk, ha kicsit leporoljuk az op-artot, a konkrét művészetet vagy éppen a szentendrei alkotókat érintő elképzeléseinket? A kritika elemi funkciója, hogy kérdéseket vezet be, hogy szembesíti az olvasót az ambivalenciával, hogy nem zárja rövidre a közéleti erőtérbe ágyazódó művészet összetett problematikáját kész megoldásokkal. A most megjelent lapszám is ebben a szellemben tágítja a művészet definícióját, és a jelenségek tágas mezőnyében keresi az új művészet legizgalmasabb perspektíváit.
Az Új Művészet április-májusi lapszámának borítóján Reigl Judit Hasonlíthatatlan gyönyör című műve látható (1952-53, kollázs, olaj, vászon, 134×88 cm)
Az Új Művészet április-májusi lapszámának borítóján Reigl Judit Hasonlíthatatlan gyönyör című műve látható (1952-53, kollázs, olaj, vászon, 134×88 cm)
TARTALOM
ÚJRAGONDOLT MÍTOSZOK
4 ╱ Fülöp Tímea: A Minótaurosz Aszterión szeretne lenni. Hopp-Halász Károly és Dallos Ádám
7 ╱ Széplaky Gerda: A terméketlenség történetei. Vékony Dorottya: Az elengedés rítusai
TERMÉSZETES GESZTUS
12 ╱ Rózsa T. Endre: Geszturális absztrakció. Reigl Judit 100
16 ╱ Tayler Patrick: Elgépelt természet, kapitális energia. Stark Attila: plants.from.here
MOZDULÓ GEOMETRIA
20 ╱ Jankó Judit: Képbe zárt mozgás. Beszélgetés Kóródi Zsuzsannával
24 ╱ Lóska Lajos: Elvont és konkrét. Közép-európai konkrét művészet
SZENTENDREI SZIGORLAT
27 ╱ Jankó Judit: Leporolt szentendrei anzix. A gyűjtemény
31 ╱ Sinkó István: Képek a műtermekből. Csoportos kiállítás a Régi Művésztelepről
A FAL UTÁN
34 ╱ Sirbik Attila: A felszín maga a rendszer. Interjú Szalai Borbálával
KÖRKÉP
37 ╱ Képiró Ágnes: Utazások, átjárások. Gyulai Líviusz életmű-kiállítása
40 ╱ Gaján Éva: Tipográfiai kalandozások. Kassák könyvtervei
44 ╱ Wehner Tibor: Egy művész próféciája. Műelemzési kísérletek
46 ╱ Hadik András: Interdiszciplinaritás ad abszurdum. Kiállítás a (világ-)kiállításokról
PUSZTÁK ÉS HEGYEK NÉPE
50 ╱ Sümegi György: „Egy nagy festő él közöttünk, és nem ismerjük”. Nagy István 150
54 ╱ Máthé Andrea: Földközelben. Az alföldi iskola művei az Antal–Lusztig-gyűjteményben
OLVASÓ
58 ╱ Sinkó István: „Tiszta, önzetlen élvezet”. Földényi F. László: Múzeumi séták
59 ╱ Pataki Gábor: Nomen est omen. Kozák Csaba: Enéh művészete
SAVLEKÖTŐ
60 ╱ Wehner Tibor: A magyar „szobrászat” a Kossuth-díj tükrében. 1990–2023
KÜLFÖLDI IZGALMAK
62 ╱ Bordács Andrea: A pénz művészete, a művészet pénze. Isaac Julian: Playtimes
66 ╱ Sípos László: A szambától a számítógépig. Három kiállítás a nyugati parton
Részlet Hopp-Halász Károly és Dallos Ádám kiállításából ╱ Budapest Galéria ╱ 2023 ╱ Fotó: Juhász G. Tamás
6╱
„[…] míg Hopp-Halász egyre inkább feltárja a férfi testet, addig Dallos alakja egyre inkább azonosul a szörnyekkel: a második teremben még cápák szájába vizel, az ötödikben már maga is kígyóvá és sárkánnyá változik. Az összeválogatott anyag persze megkívánja, hogy a termek erre lejtsenek, hiszen a szárnyak kitárása érthető crescendóként, ha a metamorfózis nem is adja vissza az emberi nevet.” (Fülöp Tímea: A Minótaurosz Aszterión szeretne lenni. Hopp-Halász Károly és Dallos Ádám)
Reigl Judit: Autóstoppal Ferrara és Ravenna között ╱ 1950 ╱ olaj, vászon ╱ 154×97 cm ╱ Fotó: Kálmán Makláry Fine Arts
Reigl Judit: Autóstoppal Ferrara és Ravenna között ╱ 1950 ╱ olaj, vászon ╱ 154×97 cm ╱ Fotó: Kálmán Makláry Fine Arts
12╱
„Idén lenne 100 éves a világhírű magyar festőművész, Reigl Judit. A centenárium évében számos kiállítás dolgozza fel az életművet világszerte. Budapesten a Kálmán Makláry Fine Arts nyitotta meg az eseménysorozatot az Art and Antique-on rendezett, Reigl 100 című tárlatával, amelyet most a Négy apostol Rómában 1947–48. Reigl Judit és barátai című követ a Falk Miksa utcai galériájukban május 1–26. között. Itthon többek között a Szépművészeti Múzeum is rendez tárlatot, majd az év a műcsarnoki életmű-kiállítással zárul (október 3. – 2024. január 28.). 2023 végéig önálló kiállításokkal tisztelegnek az életmű előtt Párizsban és Berlinben, és Reigl Judit művei láthatók idén csoportos kiállításokon is, többek között a New York-i MOMA-ban, a londoni Tate Modernben és a Whitechapelben, az arles-i Vincent van Gogh Fondation-ban és a Toulouse Frac Occitanie kiállítóhelyen. Cikkünk a magyarországi recepciót dolgozza fel a kezdetektől.” (Rózsa T. Endre: Geszturális absztrakció. Reigl Judit 100)
Stark Attila: Baskó ╱ 2023 ╱ vegyes technika, vászon, 120×200 cm
17╱
„Utópia abban az értelemben, hogy a megismerhető valóság szélén lebeg, és a benne lakók szabadon közlekednek a „magántulajdon” képzete nélkül. A tudatalattit modellezi abban az értelemben, hogy a szűrők néha váratlan elemeket engednek átillanni a panorámákon: typókat, duplamacskás anomáliákat és egyéb, rögzítésre méltó momentumokat. Stark műveinek ingoványos talajába belepréselődnek a szabadon kószáló archetípusok és szimbólumok patái, de így is csak nagy nehézség árán azonosíthatjuk a vadakat.” (Tayler Patrick: Elgépelt természet, kapitális energia. Stark Attila: plants.from.here)
Paula Dalton: Zeferina ╱ 2018 ╱ olaj, vászon ╱ 59×44 cm ╱ Museu de Arte de Sao Paolo Assis
Paula Dalton: Zeferina ╱ 2018 ╱ olaj, vászon ╱ 59×44 cm ╱ Museu de Arte de Sao Paolo Assis
67╱
„A fekete önrendelkezésre való törekvés először Haitin teljesedett be: 1804-ben itt kiáltották ki elsőként a függetlenséget. A kis ország a fekete érdekérvényesítés korai jelképévé vált, mert megmutatta, hogy a rabszolgasorban sínylődők levethetik béklyóikat, és visszavehetik szabadságukat. Kamala Harris elnökhelyettes a korábbi washingtoni kiállítás megnyitóján hangsúlyozta, hogy a kiállítás anyaga sok amerikai állampolgár számára egyben családtörténet is. Ezt a történelmet azonban ritkán tanítják iskolában, és ritkán mutatják be az amerikai múzeumokban.” (Sípos László: A szambától a számítógépig. Három kiállítás a nyugati parton)