Látható és láthatatlan
A Magyar Festészet Napja
Szabó Noémi
Festészet, szobrászat, grafika – lehet-e anakronisztikus ez a klasszikus műfaji hármas? A 20. század művészettörténete során többször is meghirdették e műfajok, különösen a festészet halálát, ám ezek a jóslatok elhamarkodottnak bizonyultak. Talán nem is az a legérdekesebb, hogy a festészet mindannyiszor túlélte saját temetését, hanem az, hogy közben újra meg újra megváltozott a jelentése.
Csendfény
Ötvös Zoltán kiállítása
Baranyai Levente
Csendfény – kerestem az értelmét a szónak. Ez nem csak egy ablakon beszűrődő fénypászma, amelyben porcicák játszanak. Ez ennél többet jelent. A fény energia, elektromágneses sugárzás, rettentő sebességű fényhullám, ami előhívja a látásunkban a színeket.
Sol Invictus / Solaris punctum…
Révi Norbert: TRANSfusio
Nagy Zopán
Napút, Napkút, lélek-kutak mélyébe néző, égi kútból tükröződő be-ki-le-föl-tekintések, alámerülések, önismereti formabontások, majd visszacsiszolások, az örök, az archaikus-mágikus, a szakrális formák, a letisztult csöndek és az animus-anima egyesítése. Nap-Hold-Föld-Víz-Tűz magjai a belső kertben.
SUBLIMES 2.0
Csoportos kiállítás a Bakáts Bunkerben
Máté Zsófia
A kiállítás művei különböző módokon közelítenek ahhoz a ponthoz, ahol valami meghaladja a megszokott léptékünket, ellenáll a teljes megértésnek, és éppen ezáltal válik intenzíven érzékelhetővé. A fenséges tehát nem feltétlenül a monumentalitásban vagy a nagyságban jelenik meg, hanem a bizonytalanságban, a töredékben, a hiányban, a pusztulásban vagy éppen a túláradó jelenlétben.
Prédatár
Ferenczy Zsolt és Tomecz Dániel látványtára
Győrffy László
Ferenczy Zsolt és Tomecz Dániel látványtára a térségi közgyűjteményi raktár és a Wunderkammer közti kulturális hasadékot tölti meg emlékcsapdákkal, hogy foglyul ejtse a néző figyelmét: a privát szelekciók a Természettudománytalan Múzeum rizomatikus bestiáriumát viszik színre, amelyben a meghatározhatatlan köztesség a felejtés és emlékezet egymást erodáló erői által jön lére.
„Mi bent vagyunk, a világ meg kint”
Szabó Ádám: Kinn világos
Koller Margit
A mulandó pillanat véletlenszerű pajkossága így maga is illúzió: a képernyőn látható kőfüggöny a fáradságos, tudatos faragás eredményeként, szinte képlettel leírható ritmusban hullámzik.
Belső ásatás
Hőnigh Huba és László Mária Édua kiállítása
Fülöp Tímea
Ahol nincs narráció, lineárisan folyó mese, szimbólumokat-metaforákat morális-etikai szempontból értelmező felettes én, ott nincs mítosz – se szabadon, se vezetőszáron.
Tükör által, vetületben
Knyihár Amarilla kiállítása
Kunyik Kinga
A legtöbb kultúrában a szövés (a hálóját szövő pók) a folyó vízhez hasonlóan szintén a múló idő metaforája: ennek tükrében érdekes megfigyelni, ahogy Knyihár Amarilla vásznain az anyag izgalmas képszövetet alkot.
Na, szia!
In memoriam Maurer Dóra
Szöllősi-Nagy András
A tárlaton 27, Maurer Dórához közelálló művész alkotása kapott helyet. A művek sokféleségén keresztül egy olyan kapcsolati és szellemi közeg rajzolódik ki, amelyben Dóra személyisége, gondolkodása és művészi jelenléte meghatározó szerepet töltött be. A kiállítás célja túlmutat a művek bemutatásán: közös emlékezésre hív. Arra, hogy felidézzük Dóra alakját, inspiráló egyéniségét, valamint mindazt, amit művészként és emberként jelentett a körülötte lévők számára.
Tekintet
Női kitettség a metróaluljáróban
Martincsák Kata
Az aluljáró Marc Augé fogalma szerint nem-hely, vagyis átmeneti tér, amely nem ad teret a személyes emlékezetnek, sem a közösségi kapcsolatoknak. Így érdekes feszültség jön létre a szubjektív nézőpontokat egyesítő, társadalmi problémát körüljáró, alulról szerveződő, csoportos tárlat és a köztér nem-hely szerepei között.
A női narratíva vizuális ereje
Omara kiállítása
Ottó Flóra
„Melanom-rák-volt-a-szemébe-amivel-1-évvel-ezelőtt-ment-orvoshoz-de-mit-mondott-az-orvos-nincs-semmi-baj…-vegyen-le-a-vehemenciából-attól-megy-fel-a-vérnyomása-és-attól-van-látási-zavarai-nesze-neked-cigány-vaksi-kurva…”
Bucolic Breakthrough
Bernáth Dániel festészete
Danka Zsófia
Az elhagyatott váci Tungsram gyárépület ipari enteriőrjeiben élő, pulzáló sejtekként osztódnak a műtárgyak. A kiállítás helyszíne felerősíti a természeti formák élettelisége és az épített környezet enyészetének kontrasztjából fakadó feszültséget.