A képmutatás vége
Fresh Meat 2026
Simon Bettina
Pedig a fényképészek végig csendben maradnak. Nem is az a dolguk, hogy érthetően elmondják a gondolataikat, hanem hogy bevonjanak minket a csendbe, amit létrehoztak. Nevezhetjük képnek ezt a közös csendet. A fénykép csendje felszabadít a történetmondás paranoiája alól, és a hiábavaló rekonstrukció fojtogató élménye nélkül avat be a titokba. A játék, aminek részesei vagyunk, konstrukció, fantázia és szabadság.
Bomlás, erózió, újraszerveződés
Kovács Johanna kiállítása
Muladi Brigitta
A művek tere a kompozíció helyett egyfajta sebfelületként jelenik meg, amelyen az idő, a gesztus és az anyag kölcsönhatása válik láthatóvá. Az informel egzisztencialista háttere – a háború utáni fragmentált tapasztalat – ebben az esetben a csend és zaj paradox viszonyában tér vissza, ahol a hallgatás maga is intenzív jelenlétté válik.
Utak egymáshoz
Instant Art Brut kiállítás
Tóth Eszter
Az izolált élethelyzetek nemcsak az alkotás egészen más perspektíváját nyitják meg, hanem képesek intenzív érzelmi viszonyt teremteni a nézővel is. A szemlélő talán képes közvetlenül is megérteni az alkotók szándékát.
A transzparencia szépsége
Az akvarell Hermann Zsófia, Nádas Alexandra, Pethő Anikó és Takáts Márton festészetében
Garami Gréta
Művészetükben a technika áttetszősége, a víz és a festékpigment találkozásai az emlékezet, a lélek, az otthon és a mindennapi tárgyak mélyrétegeit tárja fel és teszi ezúttal konkrétan és szimbolikusan is láthatóvá és transzparensé számunkra.
Kozmotechnikai testgyakorlatok és testarchívumok
A bécsi akcionisták és a kortárs performatív művészet
Horváth Márk
Mi van akkor, ha a testet középpontba állító műalkotások és performanszok valójában a testet egy a modernitás és a humanizmus zártságát meghaladó, kiterjedt természetkulturális közegbe helyezik vissza, azaz a body performansz egy olyan kultúrtechnika, amely nemcsak az emberi test megszokott határain, hanem a kultúra szféráján is túlmutat?
Honvágy valahova
Szigethy Anna kiállítása
Cserhalmi Luca
Ezt a fajta felfogásmódot tükrözik a Home, sweet home sorozat fotóobjektjei. A művek azokat a nagy méretű, strapabíró táskákat idézik, melyeket előszeretettel használunk költözések során is. Jól cipelhetők, terhelhetők, minden szempontból praktikusak, hiszen sok minden elfér bennük, szinte elnyelik a tárgyakat. Mégis van abban valami megindító, amikor életünket, emlékeinket látjuk egy táskába összezsúfolva és az üresen hagyott térben szembesülünk mindazzal, amit nem tudunk magunkkal vinni.
Mediáló gesztus és metamodern viszonyulás
Eperjesi Ágnes Színmediálás című kiállítása
Csanádi-Bognár Szilvia
Vagyis, amikor Eperjesi Ágnes a színekkel kapcsolatos elemzéseit végzi, a korunkra jellemző képalkotás alapjaival dolgozik, csak éppen egy egészen archaikus eljárással, a fotogrammal hozza összefüggésbe
Az anyag mélységének esztétikája
Mattesz Panka Joussiance című kiállításáról
Horváth Márk
Mattesz munkáinak ambivalens, egyszerre különösen kellemes és felkavaró jegye kapcsán sem megkerülhető az, amit jelen esszében inorganikus vitalista esztétikaként ragadunk meg. Nem csak esztétikai, hanem ontológiai tétje van művészetének, hiszen az élőt többé nem tudjuk teljesen különválasztani az anyagtól, mert az utóbbi is képes mozogni, alakulni és önmagát felfedni.
Neveden szólítalak, enyém vagy
Kritika Koller Margit kiállításáról
Tomcsányi Sára
A tárlat a perinatális gyász fogalma köré épül és az ezt átélt és átélő családok számára kíván biztonságos fizikai és mentális teret teremteni.
Elszíneződés
Sólyom Sára Archivált nyomok című kiállításához
Barcza Zsigmond
Sólyom munkái a lehető legkevésbé sem árasztják magukból azt a barátságtalan ridegséget, melyet legtöbbször ezekhez az erodált (nem-)helyekhez társítunk. Monotípiái hangsúlyozottan nem a „pusztulás képei”, ahogy az általuk létrehozott univerzum sem valamiféle „rozsdatemető”. Ezeken a képeken a roncsolódás folyamata nem von maga után komor szürkeséget.
Ránk hagyott tervek – Gondolati játékok
Bodóczky István kiállításáról
Nagy Tamara
Talán az az érzéki tapasztalat, amit a sárkányépítés és a sárkányeregetés adott meg, magyarázatul szolgálhat arra, hogy Bodóczky absztrakt munkáiban is jól megfér egymás mellett a táj és a geometria, a líraiság és a szerkesztettség.
Töréspontok
Hajgató Terézia kiállítása
Bordács Andrea
A gipszelemek széttörésével a mű nem csupán a bántalmazásra hívja fel a figyelmet, hanem lehetőséget ad az elszenvedőknek arra is, hogy szimbolikusan feldolgozzák a múltbéli sérelmeiket. A destrukció aktusa itt nem csupán rombolás, hanem egyben egy felszabadító és gyógyító aktus is.