Magánéletből összéletté
Szelley Lellé kiállításáról
Farkas Aliz
. Könnyen az anekdoták útvesztőjébe kerülhetnénk – és már ott is vagyunk –, ha leírom, hogy Szelley művészete szervesen összefügg személyes terével.
Pokolkoordináták
Interjú Győrffy Lászlóval
Tayler Patrick
„A tudás demokratizálásának szándéka ahhoz vezetett, hogy a minden irányba kiterjedő megosztás révén olyan entrópiában élünk, aminek már nincs magja sem. Sikerült megvalósítani a felvilágosodás csődjét, vagyis az Enlightenmentből nem marad más, mint light entertainment.” – Győrffy László
Gyerekzár
Csoportos kiállítás a Képzőn
Győrffy László
„Kedves anyu! A kastélyban tizenhatan (csak fiúk) vagyunk egy szobában. Én emeletes ágyon alszom. A szoba kicsit piszkos. Az ebédlőben nem lehet választani, hosszú sorban kell állni, és a kanál meg a villa alumínium! Minden rossz, és sürgősen haza akarok menni!” A Győrffy László néven szignált, 9 éves rajztáborlakó kétségbeesett, kézzel írt levele nem talált célba, nem jött értem a piros Skoda, de az erős crescendóban megfogalmazott tortúrák sora csak ezután indult el igazán.
Bontott optikai alkatrészek találkozása a boncasztalon
Beszélgetés Szabó Attilával
Tayler Patrick
„…két lényegi dolog közt engem gyakran a fuga érdekel jobban. Vagyis az, hogy a véleményt formáló, fontos dolgok közt milyen, látszólag lényegtelen térháló rajzolódik ki, ami hiányában azok a lényeggel teli tartalmak mégis értelmezhetetlenül omlanának egy összefüggés nélküli törmelékhalomba.” – Szabó Attila
Gondolkodj géppel!
A Kate Vass Galerie kiállítása a Budapest Art Factoryben
Kéri Rita
Az Interthinking szervező motívuma nem a kritikai vizsgálat, hanem az hommage, az úttörő technológiai megoldásokat már a múlt században alkalmazó magyar művészóriások előtti tisztelgés, hatásuk demonstrálása kortárs generatív eszközöket és mesterséges intelligenciát alkalmazó alkotásokkal.
Játékos jelhagyók
Szabados Árpád, Szirtes János és Ujházi Péter művei a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből
Tolnay Imre
Az MNB gyűjteményét a három kiemelkedő alkotón keresztül méltón reprezentáló győri tárlat a vonal sokrétűségére épít tehát, de ezzel jóval többet tesz: egyéni világokat tár fel, és egyúttal mikro-makro univerzumokat nyit ki, amelyekben hol sejtelmesen misztikus, hol pedig szókimondóan plasztikus módon „történik meg” és tárul fel a valóság.
Őrült kertész
Interjú Gyenis Tiborral
Tillmann Ármin
Gyenis munkáin azonban az ember és természet dichotómiája nem holmi „borús metafizikaként” jelentkezik; az alkotó mint „ellencselekvő” a hétköznapi rutinkésztetések eltérítésével, a(z alkalmasint tiszavirág-életű) művészi gyakorlatok felmutatásával, valamint az életművét átható páratlan derűvel és életigenlő humorral keresi az „ökológiai végidők” szökésvonalait.
TakeOff
Kun Éva kiállítása
Szabó Ádám
A Parthenón-fríz Terem világítását a XIX. századi kiállítóterek kedvelt építészeti megoldásaként a kettős tetőablak biztosítja. Ez a szobrászoknak kifejezetten előnyös, mert a kettős üvegtető egyenletes szórt fényt ad, emiatt viszont nem is igazán beszélhetünk beeső fényről ebben a térben. Az installáció nem a fényt vezeti, inkább a nézőt magát és annak tekintetét vezeti felfelé. A cél a tér és a fény megtapasztalása által olyan vallástól független szellemi vagy spirituális élmény átadása, ami korábban idézett gondolatokkal rokon: a fizikai fény érzékelése, ami áthatol minden dolgon, miközben maga tiszta marad.
Belülről mindenki rózsaszín
Csekő Andrea és Kun Fruzsina kiállítása
Kaszás Konrád
A The Space Budapest tereiben jelenleg Csekő Andrea és Kun Fruzsina duójának kiállítása látható, melyben egy olyan megfoghatatlan kijelentésre építkeznek, mint a testünk belseje képzeletbeli színének megfeleltetése.
Sang-ho admirális szövetségesei
Pixel Kim és Park Chulho helyspecifikus művészeti projektje
Tóth Eszter
Az art brut és az outsider art az elmúlt ötven évben a kortárs művészet élénk, kiegészítő elemévé vált. A világszerte megfigyelhető jelenség mögött egy markáns átalakulás húzódik, a művészeti közeg az outsider artra fenomenológiailag sajátos, diszciplinárisan in-between értelmezési lehetőségként tekint, amelynek empirikus megértésére törekszik a kortárs művészet plaszticitásán keresztül, miközben saját fogalmait és határait formálja át.
A felhők felett mindig kék az ég
Gaál Kata kiállítása
Szűcs Anna Emília
Alkotásai labirintusok, amik, ha messziről nézi őket az ember, megfejthető, könnyen átgyalogolható ösvényekből állnak, de közelről felfalják az embert – a nem létező, teremtett városok, melyek mégis ismerősek; a Parlamenttel összefolyó gyárépület, ami alatt a víz csillogása valójában kopás; a Nyugati pályaudvar sivárságával összeolvadó, barcelonai háztetők, érzéki csalódások sora, amik a valóságunkat képezik; a saját csípőnkben, csuklónkban és vállunkban remegő mozdulatok, amik félúton megszakadnak; a zsugorfóliavirágok, a párizsikocka-zokni, ami kilóg a Crocsunkból; a ruhák gyűrődéseibe ékelődött gombostűk, amik ránk szögelik a civilizáltságot.
A papíron túl
A Budapest Esély papírmerítő műhelyének kiállítása
Hu-Yang Kamilla
Az anyag valahol a hitelesség hordozója is. Tapinthatósága révén a múlt kézzelfoghatóvá válik, így a papír egy sajátos emlékezetarchívum időbelisége révén és a felületére vetett, egyedi gesztusok lekövethető őrzőjeként.