A fától az erdőt
Andreas Greiner kiállítása
Andreas Greiner: Smooth Operator ╱ 2021 ╱ mikroszkopikus portré ╱ Fotó: Hegyháti Réka
Andreas Greinert is érdeklik a tájak, az erdők a fák, de művészete – ez a jellegzetesen hangsúlyosan 21. századi művészet – más irányból közelít, és másfelé is viszi el a témát. Nem a land art s nem is a konceptualizmus felől – bár némi konceptuális hatást érzek műveiben –, hanem a természetművészet, a tájművészet, a kortárs kertművészet és építészet találkozási pontjainál, az öko-art mezsgyéin, ösvényein halad (engedtessék meg ez az aktuális hasonlat). „A képzőművészet az elmúlt évtizedek során elvesztette korábbi körvonalainak jó részét, és számos irányban tapogatózva próbálta meg újrarajzolni saját területét” – írja Mélyi József egy műkritikájában. Greiner is egy ilyen újrarajzolási projekt részeként foglalkozik az erdők pusztulásával, pusztításával. Nemcsak a klímakatasztrófa, a természeti kincsek eltűnése (pusztítása), de maga az ökoszisztéma átértékelődése izgatja. A németországi, hatalmas területű fakivágás – egy erdő megsemmisülése – nyomán a fának, a fák közösségének feldolgozása vált tevékenysége középpontjává. Számítógépes program, algoritmusok segítségével kvázi visszatelepítette az eltüntetett erdőt, és a fák csonkját mint természeti Grál-kelyhet mutatja be, ahol a törzsben új élet növekszik.
Andreas Greiner: 2688 ╱ 2020 ╱ bükkmagokból álló, parametrikusan generált geometriai elrendezés ╱ Fotó: Hegyháti Réka
Nem ismeretlen út ez. Lois Weinberger az elveszett paradicsom nyomába ered ökoinstallációival. Hans Hacke a Der Bevölkerung-projektje a Reichstagba hordott nemzeti földdarabok táplálásán alapszik. De ide sorolnám Derek Jarman újragondolt, fragmentált természetkertjét is.
Greiner persze inkább a felkiáltás, mint a csendes szó vagy az érdekes látványok művésze. Nem egyfajta nosztalgikus kétségbeesés az elveszett paradicsom után, inkább egy konkrét figyelemfelhívás a megmentendő természet, a természet mint érték iránt. A kiállításaihoz kapcsolódó faültetés is fontos reminiszcenciája Beuys 1982-es 7000 tölgy-akciójának. A gondolkodásmód hasonló, a jelentés úgyszintén.
A kiállított videók és fotók is inkább dokumentációk, az installációk, illetve az évgyűrű – mandalamag – mű is, mint projektmű jelenik meg a lecsupaszított, kérge vesztett, földön fekvő, hatalmas faággal együtt. Ennek tükrében Greiner munkássága a tudomány és a művészet, valamint a szociológia egységében megjelenő, kortárs Gesamtkunstwerk-vonulathoz kapcsolódik, melynek még fontos szerepe lehet a világról alkotott képünk újjáformálásában.
▬▬▬▬
Andreas Greiner: Jungle Memory
Kahán Art Space
2021. augusztus 23. – szeptember 11.