ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

A hangok koincidenciája
GRAPHIC SCORE a MAMŰ Galériában

Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)
Bárhol is legyünk, egyfolytában akad valami nézni- vagy hallgatnivaló. Minden igyekezetünk ellenére totális csendet, illetve üres teret nem tudunk létrehozni. Ez olykor roppantul zavaró tud lenni, viszont ha odafigyelünk a különféle zajokra, és meghalljuk őket, akkor rabul ejthet minket az alapzajok természetes és folytonos szimfóniájának lüktetése. A szabálytalan tónusok harmóniáját eltérő frekvenciájú és intenzitású jelek összessége alkotja. A zajok felhasználása az experimentális zenei irányzatok kiindulópontját képezik, melyek új perspektívát nyitnak a zene egészében. A kísérleti dallamok részint leírhatóak a tradicionális zenei jelölésekkel, valamint a hagyományostól eltérő szimbólumokkal, vizualitással. A zajhangokat megjelenítő partitúrák egyfajta konceptuális receptként is értelmezhetőek, amelyek csaknem végtelen lehetőséget hordoznak magukban a sűrű, disszonáns hangok csoportjának megalkotása, megszólaltatása során.

GRAPHIC SCORE ╱ MAMŰ Galéria 2021 ╱ Fotó: Dóra Attila

A GRAPHIC SCORE című, a MAMŰ Galériában megrendezett kiállítás betekintést enged az experimentális zenei alkotások grafikus kottáinak világába.

A tárlaton szereplő legtöbb alkotás a klasszikus értelemben vett kották felépítését és tipográfiáját veszi alapul, hiszen ezek egyfajta keretként alkamazzák a hangjelölések szokványos szerkezetét és a grafikai elemek konceptuális kompozíciójának használatával teszik láthatóvá, illetve olvashatóvá a hangokat. Amennyiben a hagyományos jelölések akadályt jelentenek a konstruált hangok megjelenítésében, úgy alternatív utakat kell keresnie az azt feljegyezni kívánóknak. Így némely szerzemény teljesen absztrakt módon jeleníti meg a dallamokat. John Cage szerint a hangok specifikus tulajdonságait kell észrevennünk, ennélfogva elkerülhetetlenné válnak azok sajátosságainak, aprólékos részletezéseinek, a grafikus vagy verbális formában adott instrukcióinak a lejegyzései. Következésképpen az alternatív jegyzetekben, kottákban az egyéni jelrendszerek és a részletekbe menő utasításoktól és kötöttségektől mentes grafikus minták egyaránt megtalálhatóak. Így tehát a művek egy csoportja saját architektúrával, nyelvrendszer létrehozásával kreál útmutatót a hangok megalkotásának érdekében.

GRAPHIC SCORE ╱ MAMŰ Galéria 2021 ╱ Fotó: Dóra Attila

A partitúrák különböző verzióinak és azok vizuális rétegeinek az áttekintése mellett a kiállítás másik lényeges felvetése az érzékszervi tapasztalás kombinálása. A kiállításon szereplő partitúrák látszólag néma képei a hangos képeslapok különleges világát idézik, hiszen az üdvözlőlapoknak álcázott „hanglemezeken” megjelenő illusztrációk és dallamok akaratlanul is összeköttetésbe kerülnek. Így ha rájuk pillantunk, önkéntelenül is meghalljuk a bennük hordozott melódiákat. Hasonló mozzanat figyelhető meg a lemezborítók kapcsán, illetve a szóban forgó grafikus kottaképek esetében is. A tekintetünkkel automatikusan próbáljuk leolvasni vagy elképzelni a képekbe zárt hangokat. Így az információfelvételre szolgáló érzékszerveink részleges megtévesztése játszódik le. Egyszóval a néző a saját kreativitásának eredményeként, illetve az egyéni ismeretei alapján igyekszik meghatározni a látottakat, beazonosítani a kottákból leolvasható zenét. Ezt a fluxusdarabokra jellemző kölcsönhatást, valamint a galériatér „csendjét” a kiállításon szereplő videóművek időnként felcsendülő hangjai törik csak meg. Felmerül a kérdés, hogy mennyire tudatos ez az érzékszerveinket próbára tevő játék. Voltaképpen hogyan is képzeljük el ezeket az ismeretlen hangokat? Miként jelenik meg a hangok kiszámíthatatlansága, a zenélés nem leírható aspektusa a kottákban? Valóban lejátszódik a néző fejében ez a kreatív közreműködés, konceptuális interpretáció?

GRAPHIC SCORE ╱ MAMŰ Galéria 2021 ╱ Fotó: Dóra Attila

A kiállítás ezekre a kérdésekre nem szolgál egyértelmű feleletekkel, csupán a koincidenciák sorozata nyújthat választ a felvetésekre – ami ugyancsak a fluxus egyik jól bevált módszere. Tehát feltételeznünk szükséges az, hogy a zeneszerző és a befogadó között a zene analógiáján alapuló, előre megtrevezett, konceptuális „munkamegosztás” létrejöjjön. Elképzelhető azonban, hogy az előbbiekben leírtak a befogadóban nem születnek meg, vagy ha mégis, akkor az pusztán a véletlennek köszönhető. A tárlat mindazonáltal képes szemléltetni a konvenciókat elhagyó partitúrák, az alternatív feljegyzések típusait.

A MAMŰ Galéria terében megvalósuló kiállítás az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál kísérőrendezvényeként jött létre. Ehhez mérten a kiállítás kísérőeseményeiként több újzenei előadó közreműködésével kerülnek bemutatásra az egyes grafikus kottákban rögzített experimentális zenei alkotások. A GRAPHIC SCORE című kiállítás egyfajta kísérletként is felfogható az experimentális koncertek közötti szünet megtörésére.

A GAPHIC SCORE kiállító művészei: An11ma, Baracskai Zlatko, Balogh Máté, Baráth Bálint, Bolcsó Bálint, Alan Courtis, Marek Chołoniewski, Thanos Chrysakis, Dóra Attila, Gryllus Samu, Gyenes Zsolt, Radim Hanousek, Boris Janje, Kalmár János, Elisabeth Kelvin, Koroknai Zsolt, Kovács Balázs, Ladik Katalin, Mátrai Péter, Boštjan Perovšek, Révész Ákos, Sós Gergő, Elisa Ulian, Ungváry Tamás és Varga Judit.

GRAPHIC SCORE

MAMŰ Galéria

2021. február 12. – március 5.