A tenger éneke
„Kicsoda olyan, mint te?”

Pálhegyi Flóra: Újraírt történet | 2020 | vegyestechnika | 320x218x23 cm
A két bibliai szöveg arról szól, hogy a zsidók, bár sok akadályba ütköznek, az Úr – Mózes csodatevéseiben megnyilatkozó – segítségével megmenekülnek, kivonulnak a hatalmas egyiptomi birodalomból, ahol rabszolgaként sínylődtek. A tíz figyelmeztető csapás után a fáraó elengedi a zsidókat, majd hadsereget küld utánuk. Az Úr a zsidókat megmenti, az őket üldöző egyiptomiakat elpusztítja. A címadó ének a zsidók örvendezéséről szól. Ezt oldja a talmudi szöveg, amelyik az egyiptomiakat is az Úr teremtményei közé számítja, ezért nem szabad örülni a pusztulásuknak.
Már a felkérés maga a zsidóság elevenébe vág. Hiszen nemcsak a nemzedékről nemzedékre megőrzött és továbbvitt, lineáris hagyomány a lényege, hanem a körkörösség is, a hagymamódra történő le- és visszabontás. A főleg bibliai versekre született művek ily módon frissítik a zsidóság vérkeringését.
Egy kivételével mindegyik művész a megadott szövegre reagált, ki-ki a maga módján persze, de abban közös ez a „maga módja”, hogy nagyszerű művek születtek. Egy nagy meglepetés ért, nevezetesen a pórul járt vagy vízbe fúlt egyiptomiaknak a vártnál hangsúlyosabb jelenléte.

Rácmolnár Sándor: Életmentő pozíciók a vízbefúlt egyiptomiak megmentésére | 2020 | papír, vegyestechnika | 42×52 cm
Az egyik ilyen „pórul járt” mű Hecker Péteré, aki ki tudja, miért, visszább ment az Exodus 14–15 verseinél, egészen az Ex 3,22-ig. A hét, Fragile-feliratú doboz zsidók általi visszajuttatása az egyiptomiaknak – a maga hetyke szövegével – kilóg a kiállítás hol komolyabb, hol humorosabb, de semmiképpen sem vállrándítós hangulatából. Mert például Rácmolnár Életmentő pozíciók a vízbefúlt egyiptomiak megmentésére című műve abszurd humorával a Piroska és a farkas olyan képzeletbeli meseváltozatához hasonlít, ahol sebészdoktort hívunk a Hasfelmetszett Farkas utógondozásához. Ezzel belecsap a lecsóba. Nem lehet nem elgondolkodni a történeten. Igazi dadagesztus. Vagy futurista? Pofon ütjük a közízlést! – és ezt nem mondja, láttatja. Kevesebb gondolati humorral, de sok művészi csavarral dolgozik Pálhegyi Flóra Újraírt története, amelyik nyilvánvalóan a békülékeny Talmud-idézetre utal a képaláírással: Hálaének helyett szertartás következett. Zsidók az egyiptomiak halálának tiszteletére az öröklét szimbólumait, köveket helyeztek a tenger mélyére. Álljon itt e mementó tragédiák és túlélések emlékeként. Vagyis az angyalok, az Úr feddése nyomán, megadják az egyiptomiaknak a végső tisztességet a tenger mélyén, mintha összebeszéltek volna Rácmolnár életmentőivel. Wächter Ákos Allegorikus jelenete Charlton Heston és Anvar Szadat arcképével, szerencsepénzzel a szereplőket veszi szó szerint, nem pedig a kivonulás történetét. A cím színészét és az egyiptomi politikust állítja középpontba. Heston az egyik legdrágább amerikai film, a Tízparancsolat Mózese, Szadat a végül Izrael győzelmével végződő jom kippuri háború kirobbantója. A két „hős”, Mózes és Szadat mellett egy kis Buddhát, csodaszarvast és szerencsepénzt látunk. Kultúrák találkozása? Vagy a modern kor kudarca? Mózes persze Mózes marad. Szadat azonban „zsidófalóból” később az egyiptomi–izraeli békemegállapodás hőse lett – és ez megfelel a fáraó engedékeny, a zsidókat elengedő, majd szigorú, mert a kivonuló zsidókat hátba támadó gesztusának. Szemző Zsófi Közös halmaz című műve is a talmudi szövegre reflektál: „Ugyanabban az órában Isten szolgáló angyalai hálaéneket akartak mondani a Szent előtt, aki így szólt hozzájuk: teremtményeim a vízbe fulladnak és akkor ti hálaéneket mondtok itt, én előttem?!” Vagyis nem a ti dolgotok, angyaloké, azaz a zsidók és az Úr között közvetítőké (héberül az angyal küldöttet jelent) értékelni, jelen esetben örvendezni az ellenség pusztulása fölött. Hiszen nem a ti művetek! A kép azonban másképpen békülékeny: értékelés nélküli egyenlőséget sugalló közös halmazról beszél.

Wechter Dénes: Előre menekülés | 2020 | vászon, akril | 70×100 cm

Wӓchter Ákos: Alllegorikus jelenet Charlton Heston és Anvar Szadat arcképével, szerencsepénzzel | 2020 | papír, vegyestechnika | 110×135 cm
Külön szólnék azokról a művészekről, akik az Exodus történetet vették alapul, méghozzá a megszabadulás okozta öröm érzéséből indulva ki. Böröcz András a Menekülési útvonalat előkészítők című munkája többszörös jelentésével a kérdésre válaszol, és már a címében jelzi, hogy itt a pingvineket űzi el otthonukból a megváltozott időjárás. Ők építik ugyanis jégtéglából a „falat” – abból a téglából, amit egyrészt a zsidók vetettek, „mikor rabszolgák voltak Miczrájimban”, azaz Egyiptomban, így a „kutyaharapást ebszőrével” kifordításaként is értelmezhető a kép: ami ott a kínszenvedés eszköze, itt a szabadulásé; másrészt annak megtestesülését látjuk, hogy „és a víz volt számukra fal gyanánt”. A megfagyott, élettelen víz, a jég szolgálna a pingvineknek (és a mai zsidóságnak ) szabaduló útvonalként? Hogy elkerüljem a válaszadás kényszerét, azt tenném hozzá, hogy a tégla a héberben fehéret is jelent. És ami még nagyon fontos: a mentőövön ott egy fényben végződő – alig észrevehető – bot, ha a fehér téglafal alsó vonalát nézzük; ez a mózesi csodatevésre utalna, arra a botra, amellyel Mózes szétválasztja a tengert. De lehet, hogy inkább a falra akasztott mentőöv villan fehéren, és akkor érdemes Mentőövet írni?
Győri Blanka Ez egy vidám kórház, bogarakkal című műve magának a mesének a hitelességét vonja kétségbe. Így a Haggada és a saját történet igazságát is. Annyiban, hogy ahányan mesélik, annyi történet. De a fájdalom közös – akárhány testből szólal is meg. Ez árad a falra kitett gyönyörű szövegből. A szabadság-rabság kettőse áll a középpontban. A mű maga egy írásfüzet két lapja. A betű nem hazudik. Tények nincsenek, csak interpretációk – mondja Nietzsche.
Kicsiny Balázs a legszigorúbban ragaszkodott a felkéréshez, amikor két kiállított művének A tenger éneke I–II. címet adta. Az első, még címében is Farkas Istvánt idéző, szíven ütő Vihar után (Promenade) két öregjének mintha lelkiismeretfurdalása volna a tengerbe fulladt egyiptomiak miatt? Ez a hihetetlenül fényes Nap, vagy inkább a Hold? – mert van Napra emlékeztetően világló Hold, magam is láttam ilyet, csak a klinkertéglafalon túli Kánaánra süt, erre az igazán szép mediterrán városra. A másik kép az egyiptomiak vízbe fúlása. Őket is simogatná a Nap és a Hold sugara, csak már késő. A két festmény drámaian összefogja a három kérdést: az egyiptomiak pusztulásának, a zsidók megmenekülésének és a talmudi szöveg oldó szavának a kérdését.

Roskó Gábor: A ködbe vesző dallam | 2020 | vegyes technika, rétegelt lemez | 109×74 cm

Kicsiny Balázs: A tenger éneke I. | 2020 | vegyes technika, papír | 19,8×28,6 cm
Roskó Gábor A ködbe vesző dallam című munkája is többszörös válasz. Egyrészt figyelembe veszi az egyiptomiak történetét is. Hiszen miért is veszne ködbe a dallam, ha nem a vízbe fúltak miatt? A tücsök hegedül, vagyis pazarol, mert költ – hogy ezt a zseniálisan kétértelmű igét használjam, ismerjük a La Fontaine-mesét –, de a zenéje nem hallgattatik meg, hiszen mekkora ára van: a sáskajárás és a hegedülő-költekező tücsök – tudjuk, két rokon, egyazon rovarcsalád. A kép feszültségét a nem összeillő két motívum adja: az áldó kéz felül, alul pedig a dallamot ködbe veszejtő táskarádió. A hegedűnek lelke van, így hívják ugyanis a hegedű belsejében lévő, az emberi lélekhez hasonlóan rezonáló és érzékeny pálcikát, míg a rádió merő technika. A tücsök lélekkel hegedül, a rádió sugárzás helyett elnyeli a hangot, az áldó-emberi kéz óv és fenyeget. Vagy a koldus tücsköt összeroppantani készülő egyiptomi rendőr keze volna? Mindez, mondjuk, a Margit-hídon, a tücsök pedig cigányzenészmódra lábát a híd korlátjának támasztja. Megint valaki – Böröcz, Győri, Kicsiny, Uri mellett –, aki az Exodus-történetet nem zsidó–egyiptomi futballmeccsnek fogja fel, hanem örvendetes eseménynek.
Uri Asaf alkotása, A Földközi tenger Ciprusnál a maga kék-zöldjével a Kivonulás-történetet valós földrajzi hellyé teszi. Talán az egyetlen mű, amelyik – szín- és formavilágával, a pálmaligettel – egyértelműen zsidó néptudatot sugároz. Csodás a táj, a színek, sehol egy elpusztított egyiptomi. Tisztán, a szöveget betű szerint értve a Kánaán, az Exodus „célországának” víziója áll a szemünk előtt.

Böröcz András: Menekülési útvonalat előkészítők | 2020 | tus, papír | 30×41 cm
A tenger éneke
2B Galéria
2020. szeptember 21. – október 19.