A tökéletlenség harmóniája
Ámmer Gergő kiállítása
Ámmer Gergő 2017-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. Még csak másodéves egyetemista volt, amikor egy munkája a budapesti Artmarketen is megjelent. Azóta ösztöndíjat nyert a Derkovits-pályázaton, és a Műcsarnokban is szerepelt. Tavaly, 2018-ban elnyerte a 65. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet, talán a legfiatalabb alkotóként a kiállítássorozat 65 éves történetében. Egyéni kiállítása e díjnak köszönhetően most a Tornyai János Múzeum földszinti időszaki kiállítótermeiben látható.
Ámmer Gergő a művészettörténet legnagyobb klasszikusaival méri magát, a leghíresebb alkotók műveiből inspirálódik. Nem reprodukálja azonban azokat, hanem vizuális idézeteket jelenít meg saját személyes üzenetének megfogalmazásához. Groteszk grimaszokat ábrázoló fejszobrainak kiindulópontja például az osztrák későbarokk-koraklasszicista szobrászat nagy alakja, Franz Xaver Messerschmidt, akinek hasonló karakterfejeit a legizgalmasabb érzelemábrázolásokként tartja számon a művészettörténet. Ámmer Gergő fejei természetesen nem kópiái ezeknek, hanem önarcképek, melyek egy művészi és pszichológiai önanalízis eredményei, ahol a klasszikusok iránti tisztelet mellett, pontosabban a mögül előbújik egy szemtelen, rebellis arc, a cím szerint a művész alteregója.
Teljes alakos szobrai a leghíresebb művészettörténeti és biblikus témát dolgozzák fel. Michelangelo reneszánsz Dávidja a klasszikus férfiszépség, a tökéletes arányok és a megingathatatlan győzelem megtestesítője, ami valójában egyáltalán nem a bibliai történetről szól – amiben Dávid még csak egy fiatal, gyengécske pásztorfiú, aki az eszével legyőzi az órást, Góliátot –, hanem az itáliai városállamok között elsővé váló Firenze nagyságáról. Ámmer Gergő Dávidjának modellje azonban egy olyan, testi nehézségekkel küzdő ember, aki mindnyájunk számára példát mutat az erkölcsi és fizikai győzelemről: Tunkel Nándor törpenövésű súlyemelő, aranyérmes paralimpikonunk. A lába alá tiport mai órások között ott vagyunk magunk is: a levágott fejek mind a művész önarcképei.
A Judit című szobor az antik görög Afrodité-szobrok szépségét idézi, miközben a téma nem is annyira az örök szépség, hanem inkább a női csábítás hatalmáról szól. Az ószövetségi Judit alakja, aki elcsábítja a bibliai nép ellen támadó filiszteusok vezetőjét, Holofernészt, majd az aktus után levágja az elalélt harcos fejét – különösen a századforduló művészetében – a femme fatale, a férfitársadalom felett az erotikus szépségével visszaélve győzedelmeskedő végzet asszonyának a képviselőjévé vált. Ámmer Gergőnél Judit – az antik fatörzsek helyett – egy tűzoltócsaphoz támaszkodik, mely alkalmas lenne ugyan a forróság eloltására, de a megsemmisített férfi feje már csak tehetetlenül hever rajta.
A szobrokból egyértelműen árad a művészettörténet régi nagyjai iránti tisztelet. A legemelkedettebb mű talán a Madonna című alkotás. A firenzei reneszánsz női büsztjei, Verocchio, Luca della Robbia munkái köszönnek vissza ebben líraian szép, szemérmes, visszafogott, lehunyt szemű lányban, akinek elfogadó, gyermekét váró vagy akár gyászoló arcában és a csonka keze fölött is virággá fodrozódó anyagban a szoborból hiányzó isteni gyermek utáni vágya és vesztesége egyaránt tükröződik.
Ámmer Gergő munkái magas szilárdságú kőzetfajtákból, andezitből és szerpentinből készülnek. Kőfaragványait hagyományos szobrászati eszközökkel, mintázáson és faragáson alapuló, lassú és kötött metódussal, komoly szakmai hozzáértéssel és alázattal alkotja meg. Ezzel szemben állnak gipszmunkái, amelyek gyors, élő modellről levett, kísérletező öntvények. A két eltérő kvalitást igénylő folyamatban hol a szakmatechnikai tudás, hol a művészi idea minősége kap prioritást. Szobrai egy olyan új és egyben radikálisan tradicionalista szemléletet képviselnek a kortárs szobrászatban, ami feléleszti a kőfaragás mesterségbeli tudását és a figurális formaképzést, valamint ötvözi a művészettörténet klasszikus értékszemléletét a személyes élményből kiinduló kifejezőerő autonóm művészi szándékával.
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
földszinti időszaki kiállítóterem,
2019. október 5. – november 10.