Ez volt – ez van
Kemény György Fészek ‘68 című kiállítása
“Ha nem lehet úgy
ahogy akarom
úgy akarom
ahogy lehet”
Fenti ars poeticának is beillő idézet Forgács Péter 2016-ban bemutatott, KEMÉNY György 80. című filmjében hangzik el Kemény saját szavaival. A különleges dokumentumfilm most online is elérhető,[1] mégpedig Kemény Vintage Galériában látható kiállításának apropójából. Nemcsak az életrajzi filmre jellemző a retrospektív szemlélet, hanem a bemutatott anyagra is, hiszen a mostani kiállítás rekonstrukció, Kemény 1968-as, a Fészek Művészklubban megrendezett kiállításának elérhető munkáit gyűjti újra össze. Ugyanakkor nem szimpla, kommentár nélküli rekonstrukcióval állunk szemben, hanem egy olyan értékes művészettörténeti gyűjtéssel, amely archív képek, szövegek és mozgóképes anyagok segítségével dolgozza fel az alkotó egyik legkülönlegesebb tárlatát.
KEMÉNY György: Twiggy mint Jeanne d’Arc ╱ 1967 ╱ fa, wallkyd, újságpapír és tárgyak ╱ 71,5x100x1 cm ╱ Fotó: Biró Dávid, a Vintage Galéria jóvoltából
A vírushelyzetre való tekintettel a kiállítás, bár a galériatérben is látogatható, mégis az online felületek anyagaival együtt teljes. A galéria honlapján és YouTube csatornáján látható értékes anyagok mindenképpen segítenek kontextualizálni és mélyebben megérteni a fiatal alkotó ötvenhárom évvel ezelőtti gondolkodását, valamint a pop-arthoz fűződő viszonyát. Forgács Péter bő egyórás dokumentumfilmje a Kemény édesapjától (Kemény László) származó archív felvételeknek köszönhetően kivételesen plasztikus képet ad az 1936-ban született alkotó kezdetben felhőtlen, majd a II. világháború alatt tragikussá váló gyermekkoráról, valamint a korabeli Magyarországról. A film első felében a lebilincselő képsorok mellett a művész saját szavaival mesél az Akácfa utcai zsidó szőrmekereskedő család hányattatásairól, majd a háború csodával határos átvészeléséről. A film vezérfonala ugyanakkor mégis Kemény vizuális kultúrához való viszonya, így a film második felében számos később készült fotó, reprodukció és filmfelvétel mutatja be az elsősorban plakátjairól, lemezborítóiról és egyéb alkalmazott művészeti munkájáról ismert művész heterogén alkotói tevékenységét. Ezek közé az archív anyagok közé sorolható az az 1968-as N8-as fekete-fehér film, amely a Fészekben megrendezett kiállításon készült, és amelynek tizenötperces verziója szintén elérhető a Vintage Galéria jóvoltából. A performatív jeleneteket bemutató képsorokon Kemény és mások mellett felbukkan a fiatal Jovánovics György, valamint Konkoly Gyula is az akkor kiállított művek társaságában. Végezetül pedig egy harmadik, egészen friss videón Véri Dániel művészettörténész és Kemény György személyesen kalauzolja végig az érdeklődőket a Vintage kiállításán legalább így, az online térben, hamár igazi tárlatvezetésre napjainkban sajnos nincs mód.
KEMÉNY György: Fészek ’68. ╱ Vintage Galéria ╱ 2021 ╱ kiállítási enteriőr ╱ Fotó: Biró Dávid, a Vintage Galéria jóvoltából
KEMÉNY György: Fészek ’68. ╱ Vintage Galéria ╱ 2021 ╱ kiállítási enteriőr ╱ Fotó: Biró Dávid, a Vintage Galéria jóvoltából
A kiállításra ellátogatva eredeti munkák és Beke László 68-ban készített terjedelmes (huszonöt írógéppel írt oldal) interjúja mellett tizenegy fotó segíti még mélyebben merítkezni Kemény alkotói attitűdjében az alkalmazott grafika, a plakátművészet, az installációk és a festészet metszéspontjában. Kemény a 60-as évek folyamán először egy igen meghatározó párizsi, majd később egy londoni utazáson találkozott az amerikai pop-art irányzat legfontosabb képviselői, például Claes Oldenburg, Christo, Andy Warhol és Daniel Spoerri alkotásaival. A szürke magyar hétköznapokból a színes és pezsgő Nyugat-Európába tett látogatások mindenképpen nagy hatással voltak Kemény látásmódjára, aki korábbi plakátrajzoló és grafikai gyakorlatát ötvözte a pop-art hétköznapi tárgyak felé forduló kiemelt figyelmével. Nem meglepő tehát, hogy ez a szellemiség jellemezte a Fészekben bemutatott anyag jelentős részét is. A 60-as évekről általánosságban elmondható, hogy a különböző politikai áttöréseknek köszönhetően, a háború után társadalmilag és gazdaságilag stabilizálódott világban, széles körben elterjedt egy olyan progresszív szemléletmód, amely korábban csak az avantgárd gondolkodásra volt jellemző. Leegyszerűsítve ez azt jelentette, hogy a popkultúra és a magaskultúra közti határ gyakorlatilag teljesen elmosódott, így egyfelől a hétköznapi tömegtermelés tárgyai bekerülhettek a kiállítótérbe, másfelől pedig soha nem látott progresszív művészeti szemlélet kezdte jellemezni az alkalmazott művészeteket, például a Kemény által is művelt plakáttervezést.
KEMÉNY György: Megölték Kennedyt ╱ 1968 ╱ fa, üveg, újságpapír, wallkyd és játékpuska ╱ 57x72x3,5 cm ╱ Fotó: Biró Dávid, a Vintage Galéria jóvoltából
A külföldi utazások mellett a hazánkban korlátozott számban fellelhető külföldi folyóiratok jelentettek olyan forrást, amely fontos információs és inspirációs értékkel bírt a fiatal alkotók számára. Ebből a szempontból (is) kiemelten fontos helynek számított a Fészek Művészklub könyvtára. A könyvtár vezetője, Molnár Éva a szükséges engedélyeztetési folyamatokat megkerülve, számos olyan alkotónak adott kiállítási lehetőséget, akik nagyobb intézményekben nem jelenhettek volna meg műveikkel. Közéjük tartozott Kemény is, aki a tárlatra erőteljes, keveretlen tubusszínekkel dolgozó és kollázsolt elemekkel kiegészített muráliákkal, valamint főként műanyagból és játékokból összeállított installációkkal készült. A kiállításon szereplő megmaradt munkák közül mindazok, amelyek azóta nem kerültek közgyűjteménybe, eredetiben és meglepően jó állapotban szerepelnek a mostani kiállításon. Ugyanakkor a megsemmisült (Laokoón csoport, Oroszlánok és egyszarvúak, Gyümölcsök) vagy állami és magángyűjteményekbe került (Hommage á Oppenheimer, Gyerekkori önarckép) munkák is megtekinthetőek a fent említett archív fényképfelvételeken és reprodukciókon, ezzel teljes képet adva az egykori kiállításról. A pop-art forma- és színvilágára erősen reflektáló, speciális, Wallkyd-festékkel készült képek vidám mozgalmasságot árasztanak, témájukat tekintve azonban nagyon is komorak, legyen szó a Robert Kennedy gyilkosságról (Megölték Kennedyt), egy autóbalesetről (Karambol) vagy egy tragédiával végződő mítoszról (Laokoón). A művek némelyike a szexualitást sem mellőzi; a Karambol megkettőzött nőalakja hatalmas labdaszerűen domborodó keblekkel szerepel, de többször felbukkan Twiggy is, a 60-as évek végén világszerte befutott brit manöken, a kor egyik legnépszerűbb szexszimbóluma (Twiggy mint Jeanne d’Arc).
KEMÉNY György: Önarckép ╱ 1968 ╱ rétegelt lemez, wallkyd, 55x102x1 cm ╱ Fotó: Biró Dávid, a Vintage Galéria jóvoltából
A mostani kiállítás kakukktojása a szellemes címet viselő Konzervatív szék, amely már egy következő, 1969-re tervezett tárlatra készült. Mivel a 68-as anyagot szokatlan harsánysága miatt számos kritika érte, Kemény úgy tervezte, hogy a következő évben kizárólag lecsupaszított – ezáltal szürke – konzervdobozokból készült installációkat mutat be a Fészekben, ezzel közelítve a KONZERVatív művészet felé, ám a tervezett kiállítást a Kilencek csoport feljelentése megakadályozta. A meg nem valósult kiállításra azonban ekkor már elkészült a most élőben látható Konzervatív szék című munka, valamint az egyik archív felvételen szereplő Giacometti-láb. A 69-es kiállítás elmaradt, a mostani viszont nem, így az egyik szemünk sír, a másik nevet, akárcsak a C’est ça című munka boldog és szomorú csecsemőarcot ábrázoló fénykép kivágásai. Akkor ez volt, most pedig ez van.
▬▬▬▬
[1] https://vintage.hu/exhibitions/kemeny-gyorgy-feszek-68
KEMÉNY György: Fészek ’68
VINTAGE GALÉRIA
2021. január 26. – február 19.