Műtermi gyakorlatok válságok idején
Interjú Sinkovics Edével legújabb kiállítása kapcsán

Sirbik Attila

SA A kiszámíthatatlan mindig szembe megy az aktuálissal?

Sinkovics Ede A kiszámíthatatlanság az aktualitás maga. Ugyanis ha valami kiszámítható lenne, az kevésbé lenne aktuális, mert nem érdekes, nem izgalmas. Sok esetben az újdonság az, ami mindig aktuális. Az újdonság ismeretlen, és az aktualitása az, hogy megismerjük. Ebből kifolyólag a kiszámíthatatlanság a legaktuálisabb.

SA Az aktualitás csupán állapotfelmérés lehet, minden más puszta jóslat?

SE A válsághelyzetek az aktualitásokban nyilvánulnak meg, és egy válsághelyzetben az első az állapotfelmérés vagyis (állat) orvosi nyelven anamnézis. Az állatorvosi szakmában az anamnézis sokkal fontosabb, mint a humán gyógyászatban, mivel az állat kevésbé tudja érthető nyelven megosztani velünk a panaszait, és a kórelőzményeket a gazdájától tudjuk meg. A probléma megismerésével elkezdhetjük a kezelést, és csak egy bizonyos idő után bocsátkozhatunk jóslatokba, amelyek megfogalmazásához régi, hasonló jellegű aktualitásokhoz nyúlunk, amelyek már régen elvesztették válság jellegüket, és napjainkban analógiaként használhatóak.

SA Mit jelent számodra az ún. angazsált művészet?

SE Összeköttetést a valóság és a fikció között: a válságok idején a védekezés ideje következik.

SA Van, ami elől sose menekülhetünk?

SE A trauma hatásaitól csak úgy tudunk menekülni, paradox módon, amennyiben szembesülünk vele. Egy hosszadalmas menekvés, ahol a saját magad által képzelt lelki undergroundban bujkálsz, vagy éppen keresel valamit, amit a baleset helyszínén veszítettél el, mint például a megtanult türelmed.

SA Ha jól tudom, a kiállításodnak bizonyos tekintetben köze van a 2015-ös philadelphiai, szörnyű vasúti balesetedhez is.

SE A kiállítás indító fonala a 2015-ös philadelphiai vasúti baleset. A Washingtonból New Yorkba tartó vonatunk a megengedettnél kétszer nagyobb sebességgel hajtott be egy kanyarba, majd kisiklott a vagonokkal együtt. A túlélésem traumacsomagjának fizikai és lelki kezelése körülbelül két-három évig tartott, mely idő alatt gyakorlatilag semmit sem dolgoztam, hacsak nem tanultam vagy azon gondolkodtam, hogy hogyan fogom vizuálisan kikezelni a traumáimat, amikor már újra dolgozhatok.

SA Az Artus – Kapcsolótér Galériában kiállított két – a baleseti traumád műtermi kezeléseként induló, illetve később a Covid első hulláma idején konyhaműtermi körülmények szülte, arte povera jellegű alkotásokból álló – sorozatod hogyan kapcsolódik egymáshoz?

SE A két sorozat közös nevezője maga a válság. Az egyik lokális, a másik globális. Mindkét válság egyfajta szabadságkorlátozás. A baleseti trauma a testi/lelki mozgás szabadságának korlátozása, a Covid–19-világjárvány pedig a térben való mozgást korlátozta. Egyidőben korlátozottságról és korlátozásról beszélhetünk. Ugyanakkor új szabadságok keresése is. A két sorozat készülése teljesen spontán, inkább naplószerű feljegyzésekként működő, mintsem kifejezetten egy tematikára fókuszáló sorozat.

SE A korlátozottság és a korlátozás velejárója a négy fal közötti információhabzsolás, mely önmagában nagy mennyiségű képanyagot (anamnézis) is tartalmaz, ami kiváló alapanyaggá válik a későbbi feldolgozás során. A közös még a két anyagban az, hogy mindkét tematikát lereagáltam a valóságban civilként, a fikcióban meg művészként. Anyagában is mindkét kollekció szegényes, szerény: az arte povera már önmagában hordozza a szerénység milyenségét. Az elsősegély és területvédelmi plakátok feldolgozásai papírkollázsban valósultak meg, melyek alapanyaga az utcai hirdetésekből, óriásplakátokból származik. A kollázsok hordozói a régi OSB-palettáim.

SA Jelenlegi kiállításod kapcsán a benned élő állatorvosi technikusi szemlélet vegyül a művészeti perspektívával?

SE Nem sajnálom, hogy amikor eljött a középfokú oktatási tanintézmény kiválasztása, úgy döntöttem, hogy nem a Képzőművészeti szakközépbe pályázom, hanem az állatorvosi technikumba, mivel a válságok kezeléséhez kellő hozzáállást tanultam. A helyzetfelismerés mint olyan, a döntések, a helyes szemléltetés, a problémakezelés, megelőzés, a kémia, a biológia, az anatómia, a patológia, az elsősegély stb. – mindezek középszerű ismeretében sokkal könnyebb kezelnem az ilyen jellegű tematikákat, mivel nemcsak vizuálisan felületi kérdésekről van szó.

SA Azoknak a 60-as és 70-es évekből származó, oktató jellegű, polgárvédelmi plakátoknak, amelyek kollázsaid kiindulópontjául szolgálnak, hihetetlenül markáns a vizualitása. Ez bizonyos tekintetben rokonítható, a térség, akkoriban – politikai-társadalmi tekintetben – szabadabb országaiban kibontakozó képregénykultúra grafikai megoldásaival is?

SE 23 évvel ezelőtt, ahogy beköltöztem a gyárműterembe, ezeket az oktató plakátokat találtam árván falakon vagy szétdobálva, és úgy döntöttem hogy begyűjtöm és elraktározom őket. A baleseti traumáim feldolgozása miatt jutott eszembe mint formai lehetőség, mivel nyers, objektív nyelven közvetítenek, amivel távolabb tudok kerülni az öntrauma személyeskedő jellegétől. Az elkészült kollázsok vegyített, szintetizált oktatóplakát remake-ek. Viszont a képi elemek, amelyekből felépítem a feldolgozást, azok rebootok, mivel egy az egyben képezem le (idézem) a motívumot.
Ami beszélhetővé tette számomra ezt a fajta ikonográfiát, az egyben a képregényszerűsége is, mely elképzelhető, hogy hiánypótló volt Magyarországon és a keleti blokk többi országában is. Ez a fajta vizuális nyelv akarva-akaratlanul is mélyen beéghetett egy pár generáció képi memóriájába, mint egy örökös munkahelyi oktatóképregénytábla-kiállítás, amely nehezen akar lecserélődni.

SA A válságsorozatod területvédelmi tematikával folytatódik. Reagál a „szomszédban” dúló háborúra?

SE 2021 őszén, a Covid–19 járvány enyhülésével és a vakcináim bizonyosságával feltöltve, folytatni kezdtem az elsősegélyvédelmi sorozatot. A befejezése után a területvédelmi széria kezdett épülni. A sorozat aktualitását sajnos megerősítette az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió. Válságmérettől függően a területvédelmi sorozat folytatódik, de remélem, hogy a közeljövőben (békeidőben) rátérhetek a munkavédelmi tematikájú plakátok újragondolására.

▬▬▬▬
Műtermi gyakorlatok válságok idején
dr. Sinkovics Ede kiállítása
1. Művészet és: a) elsősegély b)területvédelem
2. Művészeti járványügy, ! Covidarium
Artus – Kapcsolótér Galéria
2022. május 10. – június 14.