Mi marad utánunk?
Ember Sári leletei
Jankó Judit
Ember Sári az elmúlt években érzékeny és sokrétegű műegyütteseket alkot, amelyet változatos anyaghasználat jellemez. Papírkollázsokat, kő- és kerámiatárgyakat hoz létre, a textil és a kő találkozásával kísérletezik, nagyon fontos számára az anyag milyensége és minősége. Nemes anyagokkal dolgozik, melyeket néhány finom gesztussal tesz műtárgyakká. Egyik fontos témája az emberi fej és az arc ábrázolása. Az arc formájának határait is kutatja: meddig lehet elmenni az absztrakcióval, hogy még felismerhetően egy arc legyen…
BUM
Műteremházak 1.0
Margl Ferenc
A Budakalászi Műteremház nemrég csoportos kiállítással ünnepelte egyéves fennállását, amelynek a Pécsi Nick Galéria adott otthont. Az egykori Partizán műteremházból kivált képzőművészekkel a közös kiállítás és a jövőbeli tervek kapcsán beszélgettünk.
Az anyag emlékezete
Bátai Sándor: Princípiumok
László Melinda
Bátai Sándor három évtizedet felölelő alkotásaiból rendezett kiállításának a Műcsarnok mélyföldszintjének tere, termei különösen jó keretet biztosítanak. A barlangi atmoszféra, a sejtelmes fényviszonyok és irányított fénysugarak a mélyre ereszkedés fizikai és szellemi terét képezik. A megvilágítás szépen kiemeli a művek reliefszerűségét; a barlangfalat, a (sír)kőtáblák véseteit.
Párhuzam
Veress Enéh és Illés-Muszka Rudolf kiállítása
Kozák Csaba
Párhuzam – mondja a kiállítás címe. Ám nekem erről a sík egyeneseinek egyik axiómája jutott eszembe, melynek értelmében két párhuzamos között a távolság mindig állandó. Az pedig, hogy „a párhuzamosok a végtelenben találkoznak” (örök példaként felhozva a vasúti sínpárt), az – a mondat szimbolikus jelentésén túl – csak a perspektívából adódó optikai illúzió.
Ha egyszer csak visszavadulunk
Beszélgetés Szabó Eszterrel Homo Domesticus című kiállítása kapcsán
Sirbik Attila
Lehet-e tágítani a képzelet határait a nők ábrázolásában? Meg lehet-e fosztani egy portrét a „nőiesség” fogalmához mélyen rögzült ideáktól? A kiállított rajzok, festmények, lentikuláris printek és rövid videó animációk ezekre a kérdésekre keresik a választ. A fiktív portrék az utcán, tömegközlekedési eszközön látott arcok emlékeiből összegyúrt karakterek, melyek a minél ismerősebb és tipikusabb elemek újrarendezéséből jöttek létre.
A műépítész
Milo Sakač Awaken dreaming című kiállítása
Nagy Zsófia Nóra
Egy műépítész találkozik a képzőművésszel, és egy képzőművész találkozik a műépítésszel, mindez egy személyben, magában az alkotóéban. Milo Sakač horvát festőművész az absztrakciót fokozatosan sajátította el. Az 1980-as évek óta több mint kétszáz megvalósult építészeti projektben vett részt, miközben párhuzamosan festett és állított ki festőművészként is. Awaken dreaming című kiállítása, az ötödik bemutatkozása, ezúttal Budapesten.
Space Perceptions
Bernáth Dániel, Horváth Lóczi Judit és Márton Enikő kiállítása
Bordács Andrea
Az 1950-es évek után napjainkban tapasztalható az absztrakt művészetnek egy új felfutása. A két korszakban mégis lényegesen eltérő az absztrakt művészet státusa. Az absztrakt művek magáról a látványról szólnak, lemondanak a narratív témáról, tárgyról, arról, hogy bármit is reprezentáljanak. A „képen” látott formát így felesleges egy „valódi” tárggyal beazonosítani, hisz az nem reprezentál semmit. Ha valamihez érdemes hasonlatokat keresni és találni, legfeljebb a nézőben keltett élményhez lehet. Tehát az absztrakt művészet nem reprezentál, hanem prezentál.
A vendég tekintete
Kavics #4 – Sztefanu Marina és Fülöp Gergő „500 g-ot 6 l-ben” című közös kiállítása
Tayler Patrick
A szüleim konyhapultjáról ismerem ezt: elnyűtt könyv, lejár a fedele, a híres háziasszony és fűszerreklámarc töretlen mosollyal tartja a frontot. A készülékből sárgás fény szivárog, talán csak rá kellene csapni a tetejére ún. orosz módszer szerint, hogy visszazökkenjen – Marciék régi tévéjén kellett ezt időnként alkalmazni –, de vendégségben nem tehetek ilyet.
![Tűzvonalban PAF (Pintér András Ferenc) F[r]acture című kiállítása](https://ujmuveszet.hu/wp-content/uploads/2019/05/5050_19-_mixed-media-on-canvas-50x50cm-2019_-PAF.jpeg)
Tűzvonalban
PAF (Pintér András Ferenc) F[r]acture című kiállítása
Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos
PAF zabolátlannak tűnő, mégis fegyelmezett, kontrasztos képi építkezési módja, a képi felület színdinamizmusa, a széttartó alakzatok rendje és formai-szerkezeti összetettsége a nézőt meditációra ösztönzi, arra, hogy gondolja tovább az egyedi színek, vonalak kapcsolatát, helyzetét, mágikus erejét. PAF legújabb műveiben a létezés egy formáját – vizuális mámorát – hozza létre és igazolja, egyúttal művei a befogadói oldal reakcióival válnak teljesebbé.
Az 58. Velencei Biennálé
Az 58. Velencei Biennálé megnyitóján készült videónkban Waliczky Tamással, Szegedy-Maszák Zsuzsannával és Molnár Anival beszélgettünk.
Michelangelóról a kortársak szemével
A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet
Veress Ferenc
Azzal alighanem mindenki egyetértett volna a reneszánsz Firenzében, hogy a rajz minden művészet alapja – csak abban oszlottak volna meg a vélemények, hogy milyen is az igazán jó rajz, és hogyan kell a mesternek a rajzot használni. A legnagyobb eltérés valószínűleg a festők és a szobrászok véleménye között mutatkozott volna, lévén a festő szemléletmódja – és így a rajzának előadásmódja – a szobrászétól különböző. Miközben a festő, feloldva a részleteket, a kontúrokat lágyabbá teszi, a szobrász – a plasztikai megvalósításra gondolva – ugyanezeket a részleteket kihangsúlyozza.
Lelkes testek akcióban
Horvát Helén Sára: Áttűnések
Nagy T. Katalin
Horvát Helén Sára rajzolt-festett képein megjelenő testeknek nem formájuk van, hanem funkciójuk. Ez nem azonos a test vagy a testrészek funkcióival, mert szemei nem látnak, szájai nem beszélnek, testei nem mozognak, már csak azért sem, mert többnyire végtagjaik sincsenek. Ezek a formátlan, mégis testszerű, általában párosan megjelenő lények jelöletlen, időtlen térben, mindig interakcióban vannak egymással.