ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator
Ki nyer ma, avagy miért értelmezzük a kudarcot veszteség helyett hiányként? Szabó Stegbauer Levente kiállításáról

Ki nyer ma, avagy miért értelmezzük a kudarcot veszteség helyett hiányként?
Szabó Stegbauer Levente kiállításáról

Tillmann Ármin
Arra a kérdésre, hogy ki nyer ma?, kit tekintünk sikeres művésznek, vagy hogy egyáltalán mi a siker, több válasz is adható. A kézenfekvő, de felületes válaszok között ott lehetnek a számszerűsíthető műtárgy-eladások, a díjak és intézményes elismerések, a sorjázó rezidencia programok, a szűnni nem akaró felkérések, a megvalósított egyéni és csoportos kiállítások, vagyis az önéletrajzunkat gyarapító szimbolikus tételek és pozíciók, no meg a feldicsérő pozitív kritikák
mint a minőségellenőrzés megnyugtató visszajelzései.

Határeset Technika és művészet kapcsolatáról egy kiállítás apropóján

Határeset
Technika és művészet kapcsolatáról egy kiállítás apropóján

Széplaky Gerda
A művészet végétől való félelem meghatározta a paradigmaváltásokban bővelkedő 20. századot. Arthur Danto leleményes, a posztmodern művészeteszményt kifejező metaforája – az örökös naplemente korszakát éljük – némi megnyugvást hozott: ami egyik nap véget érni látszik, az a másik nappal feltámad, újrakezdődik. Manapság mégis azt érezhetjük, van ok a félelemre. Az az újabb fejlemény ugyanis, mely szerint a művészethez immár nemcsak a kézműves, illetve a mesterségbeli tudásra, de az alkotó gondolkodói-szellemi affinitására sincs szükség, új helyzetet hoz.

Thirtysomethings Avagy mire gondol a kortárs fiatal alkotó?

Thirtysomethings
Avagy mire gondol a kortárs fiatal alkotó?

Molnár Judit Lilla
Jelenleg a kortárs művészetben tapasztalható rendkívüli diverzitás talán leginkább a hálózatosodás paradigmájával magyarázható. Időszakosan ugyan megerősödik egy-egy hullám, de nem gyűri maga alá a többit; sokféle megközelítés, irányzat és technika találkozásának és keveredésének korát éljük.

Vegetatív mozdulatsorok A növényi létmód reprezentációi  Kecskés Orsolya és Fábián Veronika ékszereiben

Vegetatív mozdulatsorok
A növényi létmód reprezentációi Kecskés Orsolya és Fábián Veronika ékszereiben

Tóth Ditta
A növényi létmód fogalmi és filozófiai újragondolása a kulturális életbe is átszivárgott, amelynek nyomait a kortárs magyar ékszertervezésben is észlelhetjük. Az így létrejött munkák felveszik a vegetációs dinamikák ritmusait, reproduktív lendületét: a növényi természet burjánzó nyughatatlansága, sajátos belső harmóniája, formai ismétlődései és mutációi jellemzi őket. Más szempontból viszont a civilizált világunk képeinek és tárgyainak hemzsegése is a természetben szétterülő növényi jelenlét elevenségét idézi meg, melyek fékezhetetlen gyomokként növik be társadalmunkat.

Rítusok és mítoszok Vékony Dorottya és Horváth Gideon beszélgetése szubverzív stratégiákról

Rítusok és mítoszok
Vékony Dorottya és Horváth Gideon beszélgetése szubverzív stratégiákról

Horváth Gideon – Vékony Dorottya
Hogyan lehet visszahódítani a patriarchális rendszerben elnyomó eszközként használt fogalmakat? Milyen erőt rejt a sebezhetőség és ha merjük magunkat kiszolgáltatott helyzetbe tenni? Hogyan lehet elfogadni és beépíteni az életünkbe a tévedéseket és a kudarcokat? Segíthet-e a művészet abban, hogy túllépjünk bizonyos téves berögződéseken, önkorlátozó mechanizmusokon?

A kvantumhab kiborgjai Az ékszertervezés emberközpontú megközelítésének határterületei

A kvantumhab kiborgjai
Az ékszertervezés emberközpontú megközelítésének határterületei

Tóth Ditta
Égi Marcell és Vékony Fanni bár formailag eltérő tervezői gyakorlatot folytatnak, mégis közös bennük, hogy a kizárólag felhasználói igényekre alapozott, funkcionalista mintázatokat már nem tartják elégségesnek, és mernek elmozdulni egy olyan szemlélet irányába, amely már számításba veszi a hibrid, vagyis nem tisztán emberi összetevő jelenlétét befogadói és alkotói oldalon egyaránt.

Radikális újragondolás Marx egykor és most Berlinben

Radikális újragondolás
Marx egykor és most Berlinben

Hermann Veronika
Nem függetlenül az emlékezetpolitikai, a náci és szocialista múlttal egyszerre számot vetni próbáló diskurzusoktól, a kortárs német múzeumtudomány gyakran feszeget korábban problémásnak tűnő, ellentmondásokkal teli témákat. Éppen ilyen a német történeti muzeológia egyik ikonikus helyszínén, a berlini Deutsches Historisches Museumban Sabine Kritter által kurált Marx und der Kapitalismus (Marx és a kapitalizmus) című kiállítás, amely február 10 és augusztus 21 között látogatható.

Kultusz és félelem Project833: Petrichor

Kultusz és félelem
Project833: Petrichor

Fülöp Tímea
A 21. század közhangulatát két nagy félelem határozza meg: az ökológiai és a technológiai katasztrófától való szorongás, illetve az azok iránt érzett frusztráció, akik egyikben vagy másikban nem hisznek. A két témát általában külön dolgozza fel a művészet, mintha ellentétekről volna szó, a jól bevált ember és gép, ember és természet oppozíciók szerint, amik csak a legritkább esetekben találkoznak, akkor is a tudományosság szellemében. A kábelhálózatot gyökerekhez hasonlítják, a lombok parabola antennákká válnak. A Petrichor című kiállítás – már ha annak akarjuk nevezni – egy másik utat választ a két félelem összeházasítására, ami mögött egyszerre állnak ősrégi és nagyon is kortárs okok.