Határeset
Technika és művészet kapcsolatáról egy kiállítás apropóján
Széplaky Gerda
A művészet végétől való félelem meghatározta a paradigmaváltásokban bővelkedő 20. századot. Arthur Danto leleményes, a posztmodern művészeteszményt kifejező metaforája – az örökös naplemente korszakát éljük – némi megnyugvást hozott: ami egyik nap véget érni látszik, az a másik nappal feltámad, újrakezdődik. Manapság mégis azt érezhetjük, van ok a félelemre. Az az újabb fejlemény ugyanis, mely szerint a művészethez immár nemcsak a kézműves, illetve a mesterségbeli tudásra, de az alkotó gondolkodói-szellemi affinitására sincs szükség, új helyzetet hoz.
Ősképek és a posztdigitalitás
Kuzma Eszter Júlia
Lehetséges a teljesítményorientáltság kívánalma mellett visszanyúlni az ősi bölcsességhez? Képes a művészet közvetíteni ezt a megfoghatatlan lelkiséget, ha a kiégés társadalmában maga a művészet és az is, amit közvetíteni tud, kiégett?
Feljegyzések egy kurátor naplójából
Avagy mire gondol egy hivatásos vojőr
Fülöp Tímea
Úgy tűnik, sikerült megszelídítenie a traktorgarázs káoszát, még ha mementóin győz is a természet a civilizáció fölött: apró vásznait akkurátusan rendezi el maga körül, mint egy gondolattérképet. Ha nem a külvilágot festené, azt hinném, teljesen meg is feledkezett róla.
Megtaláltam a kritikát: a kocsmában volt
A fogatlan kritikusok és az immunis művészek
Fülöp Tímea
..a kritikusok csak magukra vethetnek, mivel (részben) nyilvánosan vállalt bizonytalanságuk vezetett oda, hogy mára megkérdőjeleződött a szavahihetőségük: nem szabad nyílt kártyákkal játszani, ha a street creded van az asztalon, avagy fake it till you make it…
Thirtysomethings
Avagy mire gondol a kortárs fiatal alkotó?
Molnár Judit Lilla
Jelenleg a kortárs művészetben tapasztalható rendkívüli diverzitás talán leginkább a hálózatosodás paradigmájával magyarázható. Időszakosan ugyan megerősödik egy-egy hullám, de nem gyűri maga alá a többit; sokféle megközelítés, irányzat és technika találkozásának és keveredésének korát éljük.
Vegetatív mozdulatsorok
A növényi létmód reprezentációi Kecskés Orsolya és Fábián Veronika ékszereiben
Tóth Ditta
A növényi létmód fogalmi és filozófiai újragondolása a kulturális életbe is átszivárgott, amelynek nyomait a kortárs magyar ékszertervezésben is észlelhetjük. Az így létrejött munkák felveszik a vegetációs dinamikák ritmusait, reproduktív lendületét: a növényi természet burjánzó nyughatatlansága, sajátos belső harmóniája, formai ismétlődései és mutációi jellemzi őket. Más szempontból viszont a civilizált világunk képeinek és tárgyainak hemzsegése is a természetben szétterülő növényi jelenlét elevenségét idézi meg, melyek fékezhetetlen gyomokként növik be társadalmunkat.
Rítusok és mítoszok
Vékony Dorottya és Horváth Gideon beszélgetése szubverzív stratégiákról
Horváth Gideon – Vékony Dorottya
Hogyan lehet visszahódítani a patriarchális rendszerben elnyomó eszközként használt fogalmakat? Milyen erőt rejt a sebezhetőség és ha merjük magunkat kiszolgáltatott helyzetbe tenni? Hogyan lehet elfogadni és beépíteni az életünkbe a tévedéseket és a kudarcokat? Segíthet-e a művészet abban, hogy túllépjünk bizonyos téves berögződéseken, önkorlátozó mechanizmusokon?
A kvantumhab kiborgjai
Az ékszertervezés emberközpontú megközelítésének határterületei
Tóth Ditta
Égi Marcell és Vékony Fanni bár formailag eltérő tervezői gyakorlatot folytatnak, mégis közös bennük, hogy a kizárólag felhasználói igényekre alapozott, funkcionalista mintázatokat már nem tartják elégségesnek, és mernek elmozdulni egy olyan szemlélet irányába, amely már számításba veszi a hibrid, vagyis nem tisztán emberi összetevő jelenlétét befogadói és alkotói oldalon egyaránt.
Radikális újragondolás
Marx egykor és most Berlinben
Hermann Veronika
Nem függetlenül az emlékezetpolitikai, a náci és szocialista múlttal egyszerre számot vetni próbáló diskurzusoktól, a kortárs német múzeumtudomány gyakran feszeget korábban problémásnak tűnő, ellentmondásokkal teli témákat. Éppen ilyen a német történeti muzeológia egyik ikonikus helyszínén, a berlini Deutsches Historisches Museumban Sabine Kritter által kurált Marx und der Kapitalismus (Marx és a kapitalizmus) című kiállítás, amely február 10 és augusztus 21 között látogatható.
Kultusz és félelem
Project833: Petrichor
Fülöp Tímea
A 21. század közhangulatát két nagy félelem határozza meg: az ökológiai és a technológiai katasztrófától való szorongás, illetve az azok iránt érzett frusztráció, akik egyikben vagy másikban nem hisznek. A két témát általában külön dolgozza fel a művészet, mintha ellentétekről volna szó, a jól bevált ember és gép, ember és természet oppozíciók szerint, amik csak a legritkább esetekben találkoznak, akkor is a tudományosság szellemében. A kábelhálózatot gyökerekhez hasonlítják, a lombok parabola antennákká válnak. A Petrichor című kiállítás – már ha annak akarjuk nevezni – egy másik utat választ a két félelem összeházasítására, ami mögött egyszerre állnak ősrégi és nagyon is kortárs okok.
Piackomform térérzések
Változó organizmusok a fővárosban és vidéken
Torma Tamás
Válaszoljunk gyorsan, ösztönösen: mi az a kép, ami először beugrik arra a szóra/fogalomra, hogy piac? Nem, ez nem a virtuális piac, hanem az a nagyon is valóságos, színes és főleg szagos hely, aminek az értelmezési tartománya Bereményi Géza Eldorádó című filmjének a piacától a historikus stílusban tervezett vásárcsarnokokon, egy fűszeresen főtt fél disznófejet kínáló, barcelonai gourmand piacon át Káptalantótiig vagy a helyi termelők kirakodóvásáráig terjed. Az én piacflessemben például a Bosnyák téren vagyok, egészen pontosan ott, ahol az épített csarnok véget ér, és átadja helyét a spontán kistermelői felhozatalnak, az iraki edényárusnak és a féldecis, sülthurkás falatozónak.
Léptékvesztés
Avagy az emberi mérték háttérbe szorulása
Kőszeghy Flóra
Az építészetben, csakúgy, mint más mérnöki ágakban, a dokumentáció készítésének fontos alapvetése volt a méretarány használata egy tervben. Az építőiparban a kicsinyítés egyfajta dogmaként vésődött bele a szakmagyakorlók agyába. Egy tervező álmából felkeltve is tudott egy 1:100 vagy 1:10-es rajzot készíteni, akár vonalzó nélkül is, érzékelve a valóság és a terv arányait. A terveket olvasó építőipari szereplők, így a fejlesztők, az ellenőrök és a kivitelezők ugyanígy érezték, hogy arányos-e valami. Ehhez képest ma már a tervek csak a kijelzők felületén jelennek meg, gyakorlatilag elenyésző a méretarány szerinti nyomtatott tervek használata.