Alkotni csak szégyentelenül érdemes
Beszélgetés Bajusz Orsolyával
Pap Péter és Bartók Hedvig
Bajusz Orsolya Patkánykirály című könyvének műfaja teóriafikció: a főhős fiktív, az alaphelyzet (formális és informális függések konkrét testetöltése) szintén fiktív, de a leírt események megtörténtek, a mondatok elhangzottak, vagy leírta őket valaki. Az elméleti háttér valódi, mindenhol pontos forrásmegjelöléssel dolgozott a szerző.
Álom és vas
Beszélgetés Szabó Lobot Balázzsal
Igor Split
Szabó Lobot Balázs Ferrum Molle / Puha vas című kiállítása a művésztől megszokott absztrakt formák és terek világába kalauzolja a befogadót. A képeken a játszótér jelentésmezejébe tartozó fogalmak elevenednek meg egyfajta ösztönös, gyermeki látásmód révén. A tiszta színek kitöltötte formák, objektumok a változatlan állandóság érzetét kelthetik a nézőben.
A mesterséges intelligencia (MI) mint az ipari giccs előállításának leghatékonyabb eszköze
Weiler Péter írása
Weiler Péter
A mesterséges intelligenciával az ipari képalkotás egy roppant hatékony eszközhöz jutott. Az időben és pénzben mérhető hatékonyság javulás új piaci normát eredményez, amihez minden szereplőnek (grafikus, art director, megrendelő) alkalmazkodnia kell.
A 90-es években mindenki táncolt
Technocool
Fülöp Tímea
Különös vállalás egyszerre posztmodernnek és derűsnek lenni, főleg úgy, hogy még a neoavantgárd előzmény is ott lóg a levegőben a punklázadással együtt.
Ki nyer ma, avagy miért értelmezzük a kudarcot veszteség helyett hiányként?
Szabó Stegbauer Levente kiállításáról
Tillmann Ármin
Arra a kérdésre, hogy ki nyer ma?, kit tekintünk sikeres művésznek, vagy hogy egyáltalán mi a siker, több válasz is adható. A kézenfekvő, de felületes válaszok között ott lehetnek a számszerűsíthető műtárgy-eladások, a díjak és intézményes elismerések, a sorjázó rezidencia programok, a szűnni nem akaró felkérések, a megvalósított egyéni és csoportos kiállítások, vagyis az önéletrajzunkat gyarapító szimbolikus tételek és pozíciók, no meg a feldicsérő pozitív kritikák
mint a minőségellenőrzés megnyugtató visszajelzései.
Határeset
Technika és művészet kapcsolatáról egy kiállítás apropóján
Széplaky Gerda
A művészet végétől való félelem meghatározta a paradigmaváltásokban bővelkedő 20. századot. Arthur Danto leleményes, a posztmodern művészeteszményt kifejező metaforája – az örökös naplemente korszakát éljük – némi megnyugvást hozott: ami egyik nap véget érni látszik, az a másik nappal feltámad, újrakezdődik. Manapság mégis azt érezhetjük, van ok a félelemre. Az az újabb fejlemény ugyanis, mely szerint a művészethez immár nemcsak a kézműves, illetve a mesterségbeli tudásra, de az alkotó gondolkodói-szellemi affinitására sincs szükség, új helyzetet hoz.
Ősképek és a posztdigitalitás
Kuzma Eszter Júlia
Lehetséges a teljesítményorientáltság kívánalma mellett visszanyúlni az ősi bölcsességhez? Képes a művészet közvetíteni ezt a megfoghatatlan lelkiséget, ha a kiégés társadalmában maga a művészet és az is, amit közvetíteni tud, kiégett?
Feljegyzések egy kurátor naplójából
Avagy mire gondol egy hivatásos vojőr
Fülöp Tímea
Úgy tűnik, sikerült megszelídítenie a traktorgarázs káoszát, még ha mementóin győz is a természet a civilizáció fölött: apró vásznait akkurátusan rendezi el maga körül, mint egy gondolattérképet. Ha nem a külvilágot festené, azt hinném, teljesen meg is feledkezett róla.
Megtaláltam a kritikát: a kocsmában volt
A fogatlan kritikusok és az immunis művészek
Fülöp Tímea
..a kritikusok csak magukra vethetnek, mivel (részben) nyilvánosan vállalt bizonytalanságuk vezetett oda, hogy mára megkérdőjeleződött a szavahihetőségük: nem szabad nyílt kártyákkal játszani, ha a street creded van az asztalon, avagy fake it till you make it…
Thirtysomethings
Avagy mire gondol a kortárs fiatal alkotó?
Molnár Judit Lilla
Jelenleg a kortárs művészetben tapasztalható rendkívüli diverzitás talán leginkább a hálózatosodás paradigmájával magyarázható. Időszakosan ugyan megerősödik egy-egy hullám, de nem gyűri maga alá a többit; sokféle megközelítés, irányzat és technika találkozásának és keveredésének korát éljük.
Vegetatív mozdulatsorok
A növényi létmód reprezentációi Kecskés Orsolya és Fábián Veronika ékszereiben
Tóth Ditta
A növényi létmód fogalmi és filozófiai újragondolása a kulturális életbe is átszivárgott, amelynek nyomait a kortárs magyar ékszertervezésben is észlelhetjük. Az így létrejött munkák felveszik a vegetációs dinamikák ritmusait, reproduktív lendületét: a növényi természet burjánzó nyughatatlansága, sajátos belső harmóniája, formai ismétlődései és mutációi jellemzi őket. Más szempontból viszont a civilizált világunk képeinek és tárgyainak hemzsegése is a természetben szétterülő növényi jelenlét elevenségét idézi meg, melyek fékezhetetlen gyomokként növik be társadalmunkat.
Rítusok és mítoszok
Vékony Dorottya és Horváth Gideon beszélgetése szubverzív stratégiákról
Horváth Gideon – Vékony Dorottya
Hogyan lehet visszahódítani a patriarchális rendszerben elnyomó eszközként használt fogalmakat? Milyen erőt rejt a sebezhetőség és ha merjük magunkat kiszolgáltatott helyzetbe tenni? Hogyan lehet elfogadni és beépíteni az életünkbe a tévedéseket és a kudarcokat? Segíthet-e a művészet abban, hogy túllépjünk bizonyos téves berögződéseken, önkorlátozó mechanizmusokon?