Vágatok, pengék, tüskék és toldalékok
Szőke Gáspár kiállítása
2022. április 22 7. — 2022. május 13.
Reset Art Space
Az esemény linkje »
Talán sokak számára ismerős Szőke Gáspár diverz munkássága, és a rá jellemző térgeometrikus, intenzív színkontrasztokra épülő, mintává szerveződő motívumok rendszere. Sajátos narratíváját, a világgal való viszonyát leginkább a zene médiumában fejezi ki, így festészetében tiszta képi problémákat dolgoz fel. Az absztrakt műfajon belül is egy radikálisan disszociatív műfajt képvisel. Módszeren, tervezetten alkot, a megjelenített formák és színek önreflektívek, azaz nem utalnak a magukon kívülállóra, habár Gazsi nem tagadja, hogy a valóságban a tiszta absztrakció nem létezik, hiszen mindig lesz olyan befogadó, aki valami konkrétra asszociál.
Szőke Gáspár: Roma XLVIII. ╱ 2022 ╱ akril-papír ╱ 42×29,7 cm
Szőke Gáspár: Roma XLVIII. ╱ 2022 ╱ akril-papír ╱ 42×29,7 cm
A kiállításon bemutatott sorozatok (Vágatok, Pengék, Tüskék és Toldalékok) a minta fogalmát járják körül.
De tulajdonképpen mit is jelent a minta? Ha kicsit eltérünk a kizárólagos vizuális értelmezéstől, akár azt is mondhatjuk, hogy mindennapjaink meghatározó eleme. Fontos szerepet játszik énünk feldolgozásában, a programozásban, az időjárás előrejelzésében, de a logika tudományában is. A minta a repetíció fogalma köré épül, hol az ismétlődések során hasonlóságokat keresünk. A beáramló információk összeegyeztetésével egyfajta “mintahálózatot” rendezünk. Ez az a folyamat, melynek során különálló motívumokból olyan rendszert hozunk létre, melyben az elemek összefüggésbe kerülnek egymással, azaz létrejön a mintázat. Ezért is fontos, hogy Gazsi munkáiban ne leljünk konkrét asszociációkra, hiszen azok elterelik a befogadó figyelmét a tiszta rendszerbeli mintázatról.
A „Vágatok” hard edge maszkolási technikával, véletlenszerűen létrehozott síkbeli terülőminták, ahol a maszkolószalag metszésével létrejött vágatok építik fel a képmezőt. A kész kép csak a munkafolyamat végén, a ragasztószalagok eltávolítása után válik láthatóvá.
A “Pengék” sorozatban, a kép síkját a megjelenített formák élesen, fenyegetően felhasítják. A felmetszés során Gazsi darabokra vágja a síkfestészetet, így a képmező már térhelyzeteket jelenít meg.
A Pengék és “Formátlan formák” sorozatban felfedezett szúrós motívumokat redukáltabb kompozíciókban, de komplexebb elemekkel egyesítette a “Tüskék” szériában. Itt érvényesül a kevesebb-az-több elve, valamint folytatódik a tér és sík kapcsolatának kutatása.
A “Toldalékok” sorozatban Gazsi elhagyva a síkfestészetet, az egymásra helyezett rétegelt lemezekkel mélységet ad a munkáknak, bár nem ez Gazsi első térbe lépési kísérlete. A Toldalékokat megelőzi a “Rétegek” sorozat, melyben a képek befoglaló alakja is formává válik, ezzel magát a munkát mintázattá téve. Az itt kiállított munkákkal azonban visszatérünk a tradicionálisabb téglalap formátumra, ezzel a mintázat újfent a kép terén belülre kerül.
A sorozatokat áttekintve egy racionálisan egymásra építkező életmű kezd kibontakozni előttünk. Gazsi elhivatottan keresi a formákat és mintákat, melyeket vagy magából húz ki, vagy kint kutat utána, mint azt legutóbbi Rómában készített sorozatában is tette.