Feltörekvő Kelet
Bagyó Anna
A dél-kelet-ázsiai műkereskedelmi piac, közel sem olyan tempósan, mint az ázsiai „nagyhalak” (Kína, India), vagy korábban a térségbeli „kistigrisek” (Dél-Korea, Japán, Tajvan), de a halad az útján, keresi helyét, és igyekszik megkapaszkodni a globális színtéren.
Az Art Stage Singapore ez alkalommal is a Marina Bay Sands gyönyörű panorámás környezetében, a különleges architektúrájú több funkcionális épület Kongresszusi Központjában várta a látogatókat. Az idén valamivel több, szám szerint 145 (tavaly 131) kiállító érkezett, melynek negyedét (34) már a helyiek képezték (tavaly 29). A galériák közel hetven százaléka ázsiai – kínaiak, indiaiak, japánok, tajvaniak, tájföldiek és jelentős számban a malájok (10), valamint a Fülöp-szigetekiek (8) voltak jelen a vásáron -, de a világ nyugati feléről szerepeltek német, osztrák (Krinzinger), spanyol, olasz, svájci és még amerikai galériák is.
A természet közelsége, végtelen tisztelete az ázsiai ember életét és a térség művészettörténetét is végigkísérte. Az ember kapcsolata a természettel témája a médiumok minden formájában megnyilvánult a vásáron is, legyen az klasszikus táblakép, modellált szobor, installáció, videó vagy az új média. Különösen a földrészt érintő aktuális ökológiai problémák, a levegő, a vizek, a talaj szennyeződését érintő örökzöld témák foglalkoztatják a térségbeli művészeket. A természet mellett a társadalmi viszontagságok, többek között, a szegénység, a munkanélküliség, az elvándorlás, a prostitúció, stb. kerültek terítékre. Ugyan a gyűjtők érdeklődése szempontjából inkább a konzervatívabb műfajok élveztek népszerűséget, de a galériák és a kiemelt projektek törekedtek a hagyományos és a high-tech kor vívmányai között is egyensúlyt teremteni.
A vásár egyik, igen nagy érdeklődésre számot tartott eseménye az Arndt Galéria (berlin/Szingapúr) által szervezett projekt, a Gilbert & George művészpáros (olasz/brit) személyes megjelenése, könnydedikációja volt. Ahogy más vásárokról, innen sem hiányozhatott a másik brit művészsztár, Damien Hirst munkája sem. Ezúttal a pillangók tömegét ábrázoló festménye, az Amorous (2008) cserélt gazdát 1.6 millió amerikai dollárért mint a fórum legmagasabb áron elkelt műve. A boldog gyűjtő kiléte ismeretlen, nagy valószínűséggel a térségből származik. Szintén itt a Galéria-szekcióban, a Galerie Steph (Szingapúr) kiállításán a helyi művész, Hilmi Johandi a festmény és a film műfaját ötvözi, az anyagot archív fotókról és filmekről gyűjti, a háborút követő Szingapúr és a modernizáció jelenségét kapcsolja egybe. Másik szingapúri művész egy képzeletbeli várost elevenít meg: Aiko Tezuka a különböző népek (kopt egyiptomi, indiai, japán) tradicionális textilszövő technikáját alkalmazza a Galerie Michael Janssen (Berlin/Szingapúr) képviseletében. Egyéni kiállításként szerepelt a kínai művész, Zhang Ding nagyméretű provokatív installációja a bécsi Galerie Krinzinger standján, s Zul Mahmod egy képzeletbeli várost elevenített meg hang- és fényinstalláció formájában a helyi Yeo Workshopon. A szingapúri Gajah Gallery által bemutatott maláj Ahmad Zakii Anwar állatokat ábrázoló festményei igen sikeresnek bizonyultak, gazdára is találtak már a vásár első napján. Az idén az ismert helyi művészek mellett híres nyugati nevek is domináltak, mint például az amerikai Andy Warholé és másokéi. Új galériaként érkezett a két New York-i, a Paul Kasmin és a korábban kelet-európai művészetet felkaroló, itthon is ismert Marc Strauss Galéria.
Az idén első alkalommal, a világ más művészeti vásáraihoz (az ázsiaiakat is beleértve) hasonlóan, a kortárs mellett már a modern művészet képviselőit is bemutatták. Például a francia szürrealista művész, André Masson részére rendeztek egy mini retrospektív kiállítást viszonylag tágas területen, ahol félszáz mű adott képet a kubizmus és a szürrealizmus nagy mesteréről. A kiállítás a művész eddigi legnagyobb ázsiai bemutatkozása volt.
Az Art Stage Singapore vásáron a főszekció mellett más speciális szekciókat is szervezetek, s néhány újítás, debütáló projekt is terítékre került. Ide tartoztak az egyes nemzetek kiemelt kiállításai, például az Russia Platform, melyet Olga Sviblova, a moszkvai Multimedia Art Museum igazgatója szervezett – ő válogatta a galériákat és a művészeket. Mások mellett az AES+F csoport egy videomunkája is a közönség elé került. Egy maláj projekt keretében nagyméretű figuratív
festmények díszítették a vásár termének egyik hosszanti falát. A South East Asia Platform a szingapúri kurátor, Khim Ong szervezésében került bemutatásra. A 15 alkotó között szerepeltek feltörekvő és a karrierjüket már megalapozott művészek egyaránt. Jelentős érdeklődésre talált az új videoszekció, ahol egy külön térben falra rögzített képernyőkön negyven filmet vetítettek folyamatosan a három kurátor, az ausztrál Paul Greenaway, a tajvani Chi-Wen Huang és a német származású, jelenleg Szingapúrban élő Ute Meta Bauer által összeállított program keretében. A vásár idején több performansz is megvalósult, s panelbeszélgetéseket és szakemberek által vezetett vásári és városi művészeti túrákat is szerveztek a tanulásra, mélyebb tájékozódásra vágyó látogatók részére.
A vásár sikerét bizonyítja, hogy a rendezvényt félszázezer látogató kereste fel. A művészeti szakemberek mellett olyan neves térségbeli gyűjtők is részt vettek az eseményeken, mint az indonéz/kínai Budi Tek vagy a svájci Uli Sigg, az amerikai Jorge Perez és mások.
Szingapúr
2015. január 22–25.