Intermediális hangár Cereden
ArtPiknik
Fazakas Réka
A ceredi Hangár talán ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a Nógrád megyei, alig több mint ezerlelkes, elzárt település első látásra a csend birodalma. Salgótarján felől az erdei szerpentinen át a falu csendjébe érkezünk, ahol főként természetes hangokkal és zajokkal találkozhatunk. Mégis, ha közelebb merészkedünk, látjuk, halljuk, hogy a faluban a különféle természeti és mesterséges hangok miként találnak egymásra. Nem csupán az idei nyáron létrehozott műtárgyakban érhetjük mindezt tetten, hanem a természeti és emberi kultúra harmonikus szimbiózisában is.
Palik Eszter, a Ceredi Művésztelep egyik állandó tagja is női történetet dolgozott fel. A kút szimbolikáját, motívumrendszerét használta és kombinálta a ceredi templom harangjának játékával. A mélybe eresztett lejátszón keresztül az akusztikai hatások segítségével a hang messzire hallatszott. A kút egyszerre jelentheti az élet örömeit és a halál borzalmát. Tükörképként a női arc szépségét, a szerelmet szimbolizálhatja, ám a kútba ugrás motívuma a szerelmi csalódás tragikus kimenetelét is jelképezheti, főként a falusi hagyományrendszerben.
Freund Éva háromrészesre tervezett dokupoem videósorozatában a falubeliekkel készült interjúkból láthatunk foszlányokat, amelyek egy sajátos vizuális- és audiális világot örökítenek meg. Az intermediális alkotásban Tóth Kinga Cereden felvett hanganyagából használt részleteket, és abban a házban is forgatott, ahol aztán bemutatta a videót. A lakókkal való beszélgetések a koronavírus-járvány korlátozásaiból indultak ki. Izgalmas helyszín volt ehhez Cered, hiszen épp a művésztelep házai után húzódik a szlovák–magyar határ, ami a pandémia idején szükségszerűen igényelte a határőrök állandó jelenlétét. A beszélgetésekből, hangokból és a falusi porták látványvilágból feltárultak a település jellemzői és a helység arculata. A bezártság okozta helyzet jó apropót nyújtott a beszélgetésekre, s ezek megmutatták a helyiek világlátását és bepillantást engedtek az életükbe.
Bodnár V. Dávid interaktív munkájának egy mozgásérzékelő segítségével lehettünk részesei. A lesötétített térben helyet kapott installáció alapja egy létrára rögzített észlelő volt, amely különféle zajokkal és zörejekkel kísérten követte le a test mozgásait. Így jött létre az a különleges fény-, mozgás- és hangjáték, amit a látogatók saját maguk hoztak létre.
A művésztelep résztvevői nyílt napon, július 17-én igyekeztek a ceredi katolikus templom csendjét kortárs zenével, zörejekkel megtörni. A médiaművészek performansszal csatlakoztak a helyi gyülekezethez, hogy egy klasszikus misét meditatív, kortárs zenei produkcióvá alakítsanak. A falu lelki vezetője, András atya nyitottsága és lelkesedése, sőt gitárral kísért személyes részvétele is segítette elfogadtatni a főként idősekből álló gyülekezettel az újszerű hangélményeket. Weöres Sándor Négy korál című versének közös szavalása és a szent zsoltárok együtténeklése segítette, hogy a helyiek közösségi-lelki eseményen is közösen vegyenek részt a fiatal művészekkel.
Freund Éva szervezőként a nyílt napra meghívta Komoróczky Tamás képzőművészt és Seregi Tamás esztétát is, akik mindent megkérdőjelező, „tamáskodó” kérdéseikkel izzították a hangulatot, segítve a művészeket készülő alkotásaik tökéletesítésében. A kérdésfelvetésekkel az alkotók is közelebb kerültek saját művészetükhöz, hogy a későbbiekben is ihletet és energiát merítsenek a ceredi elvonulásból. Az első intermediális hangár így lehetett műfaji úttörő a meglévő 25 éves alkotótelepi hagyományban.
▬▬▬▬
ArtPiknik Cered
2021. augusztus 14.