A Ludwig Múzeum tevékenységében is megjelenik a mai muzeológia legfrissebb szemlélete, miszerint az archivált adatok a műtárgyakkal párhuzamosan értéket képviselnek, a műalkotások keletkezésének dokumentációja maga is műtárggyá tud válni. Emellett változatlanul nagy hangsúlyt kap a kontextuskeresés a Ludwig Múzeum kiállítási gyakorlatában.
Az új állandó kiállításon jelenleg 90 mű látható, és tavaly a gyűjtemény mintegy 20 százalékát, összesen 121 műtárgyat restauráltak. Az elmúlt évben 51 új műtárggyal gazdagodott a Ludwig Múzeum gyűjteménye. Az NKA 7,75 millió forinttal támogatta 26 műtárgy megvásárlását, Albert Ádám, Benczúr Emese, Puklus Péter és Haris László munkáiról van szó. Múzeumi vásárlás keretében 4 millió forintért és 5 ezer euróért két új műtárgyhoz jutottak hozzá: Hajas Tibor és Vető János 1979-es TUMO II. című munkája, valamint Natalia LL 1972-es Tak/Yes/Igen című fotója került ily módon a gyűjteménybe. Ajándékozás útján 23 alkotás – többek közt Kismányoky Károly, Németh Hajnal, Gerhes Gábor, Galántai György, Tót Endre művei –, a Ludwig Stiftung 17,3 ezer eurós keretéből pedig öt további műtárgy került a budapesti múzeumba. A vásárlások irányát az a cél jelöli ki, hogy ez az utolsó pillanat, amikor a neoavantgárd generációtól meghatározó művekhez lehet jutni.
Várnai Gyula 2017-ben a Velencei Biennálén szereplő Peace on Earth! című kiállítását meghívták – többek közt – a 2019-es drezdai biennáléra, és Moszkvába is. 2018-ban a Velencei Építészeti Biennáléra kilenc pályázó közül a Kultúrgorilla kurátori csapatának (Oravecz Júlia, Göttler Anna, Tornyánszki Éva) Új horizontok a városban című projektjét választották ki, amely a Szabadság híd civilek általi spontán birtokbavételét és ily módon egy új városi szabadidős tér létrejöttét dolgozza fel. A velencei magyar pavilon épületének átriumában egy kilátót építenek majd fel, amelyen az épület tetőszintje fölé kerül a néző, ahol a budapesti “hídfoglaláshoz” hasonló szabadságélményt és új perspektívát kap.
2017 eredményei közé tartozik, hogy befejeződött a könyvtár teljes anyagának digitalizálása. A magyar és nemzetközi kortárs művészeti könyvgyűjtemény 100 százaléka kereshető online. A megújult könyvtári katalógus (OPAC) többszempontú keresés mellett letisztultabb, átláthatóbb felületen teszi lehetővé a találatok rendszerezését. A Ludwig Múzeum egyébként is kiemelten kezeli a digitális művészetet, 2015 óta a régióban elsőként vállalva fel ezt a témát. 2017. márciusában MAPS – A médiaművészet megőrzése címen múzeumi szakembereknek és intermédia szakos hallgatóknak nemzetközi konferenciát tartottak, 2018. júniusában a témában újabb szimpóziumot terveznek.
2018 első, január végén nyílt kiállítása Közös ügyeink címmel együttműködésen alapuló művészeti projekteket mutat be. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit tárja a közönség elé, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.
Közös ügyeink, Gyenis Tibor projektje
Egy február közepén nyíló kiállítás az éjszaka sötétjét bemutató munkáiról ismert Rafael Yossef Herman közelmúltban készült műveit tárja a közönség elé Nemes Attila kurátor válogatásában. Az izraeli születésű művész az éjszaka világáról készült ábrázolásai a néző számára nappali világosságnak tűnhetnek. Az érzékelhetetlen, szinte képzeletbeli, időtlen valóság bemutatása a szürrealitás és a valóság határának vizsgálata, bizonyos értelemben virtuális valóság kutatás.
Folytatódik a régió kortárs képzőművészetének bemutatása, ezúttal a mai ukrán képzőművészettel. A Permanens forradalom című, áprilisban nyíló tárlat a mai ukrán képzőművészet mibenlétére keresi a választ egy olyan történelmi pillanatban, amikor az ország főterén az emberek olyan „esztétikai” és „konceptuális” barikádokat építenek, amit a legkiválóbb aktivista művészek is megirigyelhetnének. A kiállítás közel negyven, különböző generációhoz tartózó alkotót mutat be.
A feldolgozatlan magyar életműveket bemutató tárlatok következő alanya Türk Péter lesz. A szakma által mindig is nagyra értékelt, de csak szűkebb körben ismert életmű most először kerül a maga sokszínűségében a nagyközönség elé, egy életmű-kiállítás és -katalógus formájában.
A nemzetközi sztárvendég idén a Ludwigban Erwin Wurm szobrász, az osztrák szcéna kiemelkedő figurája, aki hétköznapi tárgyak, közlekedési eszközök használatával feszegeti a szobrászat műfaji kereteit és kutatja mitől válik valami szoborrá. Az Egyperces szobrok és más művek című kiállítás 2018 nyarán látható majd és arra keresi a választ, hogy mi történik a hétköznapi tárgyakkal, ha azokat megfosztják funkciójuktól s némiképp átalakítva úgy tárják a nagyközönség elé, hogy a nézőt egy valódi művészeti performance részesévé teszik, kiemelve passzív „művészetfogyasztó” pozíciójából.
Szintén nyáron kerül bemutatásra a Sam Havadtoy New York-i éveivel foglalkozó, Lólépésben című kiállítás, kurátora Nemes Attila. Havadtőy Sámuel az 1970-es, 80-as években a város meghatározó művészeivel került munkakapcsolatba, Andy Warhol, Keith Haring, Yoko Ono és sokan mások gyakran vonták be művészeti projektjeikbe a fiatalon New Yorkba érkező, belsőépítészként dolgozó művészt. A kiállítás párhuzamba állítja a New Yorkban kialakult művészeti együttműködéseit saját, későbbi művészeti célkitűzéseivel. A kiállításon látható lesz több New Yorkban készített műve, illetve más művészekkel együttműködésben készült alkotás, ezeket egészítik ki a Ludwig Múzeum gyűjteményében található korabeli amerikai alkotások.
Izgalmas kiállítási programot tervez 2018-ra a Műcsarnok.
A Nemzeti Szalon-sorozat első ciklusa idén a népművészeti szalonnal lezárul. A népművészet bemutatása Beszprémy Katalin, a fővárosban székelő Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely vezetőjének kurátori közreműködésével valósul meg 2018 tavaszán. A Szalon megnyitása a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik eseménye is: a fesztivált záró köztéri esemény, a Promenád a Műcsarnokhoz érkezik, így mintegy bevezeti az érdeklődőket a Szalonba. Beszprémy Katalin a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szalon termeiben vezérfonalként „a kéz intelligenciája” gondolat vonul majd végig. A 70-es évek generációja újra élővé tette a népművészetet, átélhetővé a népi kultúrát, és az azóta eltelt évtizedek bebizonyították, a kezdeményezés nem tiszavirág életű divat volt. Beszprémy szándékai szerint a 2018-as Szalon megmutatja, hogy a kortárs népművesség miként teszi gazdagabbá mai életünket, emellett áttekinti a kortárs népművészet előzményeit és jelenét.
2018 tavaszán nyílik a John Malkovich amerikai színész átváltozásait bemutató tárlat Sandro Miller fotográfiáiból, amely egyben a Budapesti Fotófesztivál nyitókiállítása is. A kurátor, Szarka Klára fotótörténész a sajtótájékoztatón elmondta: a legendás színész a szintén chicagói fotós kamerája előtt számtalan ismert alak – így például Marilyn Monroe, Che Guevara, Andy Warhol, Simone de Beauvoir, Albert Einstein, Meryl Streep és John Lennon – bőrébe bújva megidéz ikonikus, mindenki által ismert képeket.
A tavasz hagyományosan a friss bemutatók felé fordul. A Kilenc műteremből című tárlat új műveket vonultat fel kilenc kortárs képzőművésztől. Minden művész egy-egy termet kap, s a Műcsarnok egy-egy kurátora gondozza az anyagukat, értékeli friss műveiket egy közös katalógusban. Ezután a MANK Nonprofit Kft.-vel együttműködve nyílik a Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása.
Ősszel a Rejtett történetek című kiállítás várja majd a közönséget, mely a 19. században virágkorát élő életreform-mozgalmak témakörét, többek között a természethez való visszatérést idézi meg klasszikus és kortárs művészek munkáin. Szegő György művészeti igazgató kiemelte: idén ősszel is a Föld sorsát érintő témákkal foglalkoznak, ezúttal a Rejtett történetek című kiállítás keretében, melynek kiindulópontja a 19. században virágzó társadalmi reformmozgalmak, a természethez való visszatérés, az öngyógyítás, az elveszett kozmikus teljesség, a spiritualitás kérdései. A kiállítás Mednyánszkytól Gulácsyig olyan alkotók munkáit vonultatja fel, akik számára az életreform-mozgalom inspirációt, hitvallást, elmélyülést adott. Emellett kortárs alkotók, például Gaál József és Földi Péter alkotásai is láthatóak majd.
A Kamaraterem és a Műcsarnok #Boksz kiállítási gyakorlatát úgy alakították, hogy a nagy kiállítások átépítése idején egyetlen napra se legyen zárva a Műcsarnok. A Kamaraterem első, január 19-én nyitó kiállítása a fiatalon elhunyt Török Richárd szobrászra emlékezik, majd az év folyamán ugyanitt rendezik meg a Kozma Lajos-emléktárlatot és Bojti András kiállítását is. A kiállítóterében új típusú tehetséggondozó programot fogalmaznak meg: az évnyitó projekt témája az iskola lesz, melyet fiatal művészek és mentoraik együtt gondoznak. A későbbi programokból Szegő György a képzőművészet nyelvén 1956-ra emlékező, Sümegi György által összeállított grafikai tárlatot emelte ki.
Ahogy az előző években is, a Műcsarnok minden kiállításához katalógus és/vagy „újság” készül, amely a tárlatok megnyitójára jelenik meg. A Műcsarnok elméleti kiadványainak sorozatában 2018-ban négy kötetet terveznek. A tavalyi Az első Aranykor című kiállításhoz kapcsolódik még az idei első (kétkötetes) kiadvány Az Osztrák – Magyar Monarchia mint művészeti színtér címmel, ami a 2017-ben megrendezett nemzetközi konferencia jelentősen bővített anyagát adja közre Sármány-Parsons Ilona és Szegő György szerkesztésében. Az év második felében egy művészetpedagógiai szövegválogatás jelenik meg, amely a Műcsarnok törekvései mellett a friss nemzetközi elképzeléseket foglalja össze. Egy másik, ősszel megjelenő kötet pedig a Magyarországon alig ismert életreform-mozgalmakat mutatja be osztrák, német, olasz és angol szerzők tollából.