Kicsoda Walter Crane?

A Kulturális Javak Bizottsága 2008. június 4-i ülésén védetté nyilvánította Walter Crane (1845–1915) Európa elrablása című 1881-ben festett olajképét, az angol műalkotások magyarországi ritkaságára tekintettel. Most pedig ugyanez a festmény a Magyar Nemzeti Bank cégének tulajdonába kerülhet, a műalkotást közbeszerzés útján kívánja megvásárolni az MNB-Ingatlan Kft. De ki is az alkotója a hazai műtárgyállományban egyedülálló és pótolhatatlan jelentőségű képnek, és hogyan kapcsolódik ő Magyarországhoz?

Walter Crane: „La belle Dame Sans Merci” | olaj, vászon | 1865

Walter Crane, a századforduló neves angol festője és iparművésze, aki 1889-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert egy tapétatervével. Történetesen ez a díjnyertes minta, a Pávakert-tapéta díszítette a budapesti Iparművészeti Múzeum igazgatói lakrészének a falát is. Crane 1900-ban önálló kiállításon mutatkozott be Budapesten az Iparművészeti Múzeumban, ahová barátja, Zsolnay Vilmos ajánlotta be. Több magyar városba, valamint Erdélybe, Kolozsvárra és Kalotaszegre is ellátogatott. A híres pécsi kerámiagyár tulajdonosa valahányszor Londonban járt, mindig a Crane család vendéglátását élvezte, ahogy Crane is Zsolnayéknál lakott pécsi látogatásakor, mert a két polihisztor jó barát lett. A korabeli lapok beszámolója szerint „Walter Crane, a hírneves művész, október 10-ikén délben érkezett Budapestre családjával együtt az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállításra. Vele jött felesége és Lancelot fia; másik fia Lionell már nehány nappal előbb ide érkezett, hogy a kiállításról intézkedjék. A mestert és családját a pályaudvaron a művészi egyesület képviselői fogadták, s nemzeti színű szalaggal összekötött virágbokrétával kedveskedtek a mester feleségének. Walter Cranet Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum igazgatója üdvözölte, a mire a vendég szíves szavakkal válaszolt. Walter Crane műveinek kiállítása vasárnap, e hó 14-én délután öt órakor nyílik meg. A tárlat egyik érdekessége a mester arczképe, Watta angol arczképfestő műve, s a mely a berlini művészakadémia pályázatán nagydíjat nyert.”

Walter Crane: Ruth és Boáz | olaj, vászon | 1863

Crane 600 tárgyat bemutató kiállítása az év művészeti eseménye lett, és erős lökést adott a népművészetből ihletődő magyar szecessziós törekvéseknek. Crane változatos műfajokban alkotott. Készített olajfestményeket, akvarelleket, mozaikokat és üvegfestményeket, tapétaterveket, és nagyon sikeres könyvillusztrátor volt. A századfordulós kiállítása után az Iparművészeti Múzeum több könyvillusztrációját megvásárolta. Őt tekintik kora legmeghatározóbb gyerekkönyv illusztrátorának Angliában, számos nemzedék nőtt fel a képeit tartalmazó mesekönyveken. De Crane-re azért is emlékeznek az angolok, mert számos ikonikus képet készített a nemzetközi szocialista mozgalomhoz kapcsolódva.

Walter Crane illusztrációja Belle-Etoile hercegnőről szóló meséhez | 1884

Walter Crane 1845. augusztus 15-én született Liverpoolban. Édesapja közepesen sikeres portréfestő volt, édesanyja pedig egy sikeres sörfőző lánya. Walter már gyerekkorától érdeklődött a művészetek iránt, sok időt töltött apja műtermében, és nagyon korán segített neki, elsősorban a figurák kezét és arcát dolgozta ki. Apját korán elvesztette, ekkor egy metszeteket készítő műhelyben kezdett dolgozni. Hamar napvilágra került politikai érdeklődése, csatlakozott a Chartist mozgalomhoz, amely „az emberi faj javíthatóságában és intelligenciájában hitt”, és részt vett a mozgalom lapjának szerkesztésében is.

1871-ben megnősült, majd feleségével másfél évig Olaszországban utazgatott, portrékat, tájképeket festett, és folytatta könyvillusztrációit. Allegorikus festményeit a Royal Academy falaira szánta, szerette volna, ha ezekről ismerik, és nem a gyerekkönyv illusztrációkról.

Walter Crane Midász király lánya arannyá válik c. illusztrációja Nathaniel Hawthorne Csodák könyve lányok és fiúk számára c. könyvének 1893-as kiadásából

Tapéták és kerámiák tervezéséhez a kézművesség hagyományainak felélesztése iránti vágy vezette el, és ez az út végülis a szociáldemokrata párt felé vitte. Úgy vélte a lélekölő gyári termelés fordította el az embereket a népművészettől. A Justice című pártlapnak készített ingyen illusztrációkat, a formálódó angol szakszervezeti mozgalom arculatát több mint 30 évig Crane fekete-fehér metszetei és karikatúrái határozták meg. Tervezett a szociáldemokratáknak plakátokat, logókat, tagsági igazolványokat, meghívókat. Szocialista hitvallása és munkásmozgalmi kapcsolatai azonban nem tettek jót társadalmi pozíciójának, ezért, bár vágyott rá, királyi kitüntetésben soha nem részesült, de a párizsi és müncheni kiállítások nagydíjait hazavihette.