Fülöp Tímea
Különös vállalás egyszerre posztmodernnek és derűsnek lenni, főleg úgy, hogy még a neoavantgárd előzmény is ott lóg a levegőben a punklázadással együtt.
A 90-es években mindenki táncolt
Feltámadás
Magyari Márton kiállítása – Pataki Gábor írása
Pataki Gábor
Különböző, egymástól gyakran merőben eltérő utóélet adatott a múlt század elején indult izmusoknak. Míg az expresszionizmus, a konstruktivizmus és a szürrealizmus jelenléte – ha „neo” előtagokkal kiegészülve is (a mai napig érzékelhető Magyari festményein) –, addig a kubizmusnak és a futurizmusnak a lendületes kezdetek után alig egy-két évtized jutott.
Posztdigitális szimbolizmus és mainstream eszképizmus
Góth Martin: Start Menu
Fülöp Tímea
Amikor az önmagát komolyan nem vevő helyzetértékelés vizuális szóviccekhez folyamodik, hogy a betárcsázós internet korából kölcsönvett szimbólumokkal fejezze ki generációs hovatartozását, akkor a posztdigitális eszképizmus légüres térbe kerül. Góth Martin kiállításán nem érdemes megkérdezni, hogy milyen volt a 90-es évek, nemcsak a szokásos okból, miszerint minden felelevenítésre szépia filtert rak a nosztalgia, vagy egyenesen megteremt egy sosem volt múltat, ami aztán kopogó szellemként kísérti – ma mindenki Mark Fishert olvas –, hanem már azért sem, mert az anyag tájidegen.
2019╱3
Tartalom MOTÍVUMKERESŐK 4╱Tarczali Andrea: „Kifordítom, befordítom,mégis bunda a bunda”. Korniss Dezső kiállítása9╱Láng Eszter: Köröttünk város, lábunk alatt föld,fejünk felett angyal. Aknay János életmű-kiállítása MÚZSÁK ÉS LILITHEK 12╱Bordács Andrea: Tabuk nélkül....
2019╱5
Tartalom INTIM SZFÉRÁINK 4╱Jankó Judit: Egy nagy virágzó mező? Azok a 90-es évek9╱Somosi Rita: Mánia, mániák, mániáink. Csendes stratégiák JÁTSZMÁK ÉS EKÖTELEZŐDÉSEK 12╱Szabadi Judit: A bibliai út. A Biblia jelenvalósága Delacroix festészetében18╱Sípos László: Utazás...
Producer az, aki a nemeket kimondja
Beszélgetés Muhi Andrással
Jankó Judit
Január 9-ig látható Szentendrén a MűvészetMalomban A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió 2000–2010 című kiállítás, ahol a független filmes stúdió rövidfilmjeinek világát mutatják be. Az ezredforduló évtizedében sokan kaptak lehetőséget Muhi Andrástól, a „rövidfilm pápájától”, s ezt a kijelentést 270 elkészült film igazolja – közülük 50 került a MűvészetMalom kiállítóterébe. A tárlat célja annak a felvillantása, hogy ezek a filmek milyen sok szálon kapcsolódnak a képzőművészeti gondolkodáshoz, milyen sokrétű vizuális utalásokat rejtenek.
Megjelent a márciusi lapszámunk
Jelen lapszámunk Hiperfókusz című blokkjában az olvasó a rajzot és festészetet precíziós tevékenységként űző alkotók elemzésétől a képfelületet tematizáló monokróm festészet konceptuális olvasatán keresztül jut el a kísérleti film és a képzőművészet kategóriáinak köztes tartományában létrejövő, felforgató művekig, de szó esik a Netflix-élménnyel fémjelzett korban megváltozó befogadói tapasztalatról és a figyelem ellehetetlenedéséről is. A határterületek feszegetésének elméleti vonatkozásait Kőszeghy Flóra írása fűzi tovább, melyben az építészetnek a digitalitás által áthangolt kilátásait elemezi.
Can you see the Sun
Radek Brousil: There was a choir, there / Volt ott egy kórus…
Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)
Az információcsere lényegi célja, hogy ha valaki tud valamit, vagy van mondanivalója, és akad egy másik fél, aki azt nem tudja, de érdekli, avagy bizonyos tekintetben érinti, akkor létrejöjjön közöttük a közlésen alapuló kölcsönhatás. Egy adó és egy vevő között megvalósuló összeköttetés alapvető feltétele a kapcsolatlétesítés, s ez a legmegfelelőbb közvetítő közeg megtalálásán nyugszik. A tömegkommunikáció villámgyors fejlődése korunk egyik alapvető jellemzője. A nap mint nap minket érő információáradat egyfajta „vételkényszert” idéz elő, amiben örökösen kiszolgáltatottak vagyunk – helyenként kisebb, néhol nagyobb mértékben – a befutó adatoknak, híreknek, beszámolóknak.