ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator
2019╱1

2019╱1

Tartalom TORONYIRÁNT 4╱Csanda Máté: Egymásba nyíló Bábelek. Bruegel Bécsben BEVONULÁS A MŰVÉSZETBE 10╱Gellér Katalin: Otthonokba vitt esztétikum. A MI szecessziónk14╱Plesznivy Edit: Új művészhon. Mesterek és tanítványok a Kecskeméti Művésztelepen KÖZÉPEN, EURÓPÁBAN...

Puha redők Eperjesi Ágnes: Pont fordítva

Puha redők
Eperjesi Ágnes: Pont fordítva

Cséka György
Eperjesi Ágnes polifonikus, mediálisan is széles spektrumon mozgó munkásságának legfontosabb szólamait egyrészt kamera nélkül készült, médiumközpontú, sok esetben a tudomány és művészet határterületén mozgó, egymásra épülő, szisztematikus és experimentális művei, másrészt társadalmi, politikai és genderkérdéseket igen élesen explikáló projektjei alkotják. A szólamok ilyen elválasztása bizonyos értelemben persze mesterséges művelet, hiszen számtalan átjárás van a művek között amellett, hogy a hátterüket meghatározó gondolati alakzat egy gendertudatos, a női szerepeket, reprezentációt folyamatosan kérdésessé tevő minta.

A 3D-s kiállítások lehetőségei Dokumentáció és transzmediális kísérletek

A 3D-s kiállítások lehetőségei
Dokumentáció és transzmediális kísérletek

Fülöp Tímea
A digitalitás felé eltolódott hétköznapokban várható volt, hogy a kultúrafogyasztási szokásaink is meg fognak változni – ezt a folyamatot csak felgyorsította a jelenlegi helyzet. Mióta a 2010-es évek második felében a rendszeresen frissített és karbantartott művészhonlapok inkább már csak a sztárművészek hóbortjává váltak, azok a nézők, akiknek nincs lehetőségük meglátogatni a galériát, az Instagramot görgetve szerzik be napi képzőművészeti betevőjüket. Ez a megmutatkozás és a leskelődés különös keverékét szüli, hiszen a kvázi portfólióként működtetett felületen egymás mellé kerül a pontos képaláírással ellátott reprodukció és a művész reggelire elfogyasztott chia magos zöld turmixa. A régóta létező, de most egy csapásra népszerűvé vált, online elérhető, 3D-ben modellezett kiállítások egyrészt azokat célozzák, akiknek nincs ínyére az Instagramra jellemző regiszterbeli disszonancia, másrészt azokat, akik igényt tartanak a viszonylagos térélményre és a kurátori munkára.

Az értelmezés varródoboza Gerhes Gábor: blackmirror.

Az értelmezés varródoboza
Gerhes Gábor: blackmirror.

Cséka György
Gerhes Gábor talán legambiciózusabb, de mindenképp a legnehezebben felfejthető, sokrétű utalási hálóval dolgozó, számtalan értelmezési keretet játékba hozó és lebontó munkája a 20 művet bemutató blackmirror. Már a kiállításcím is figyelemreméltó, bár nem biztos, hogy szerencsés választás, hiszen róla a befogadók többségének valószínűleg a nagy sikerű, disztopikus antológiasorozat, a Black Mirror (2011–2019) ugrik be, aminek említését épp emiatt kerüli is a kiállítást kísérő, a tárlathoz értelmezési szempontokat körvonalazó szöveg. A túl ismert, túl erős cím/film/kontextus vámpírszerű módon telepedik rá az alkotói gazdatestre, és szívja ki annak éltető nedveit.

Az énre utaló fragmentumok újrarendezése Tarr Hajnalka: In Vitro

Az énre utaló fragmentumok újrarendezése
Tarr Hajnalka: In Vitro

Áfra János
Tarr Hajnalka gyakran él az alapelemül választott anyagok halmozásával, távolról alig kivehető formájukat egy nagyobb egészben oldja fel, és a rendezett ismétléssel ritmikus mintázatokat hoz létre. Korábban egy fotósorozat apropóján kis gipszbirkákkal árasztott el nagyvárosi helyszíneket, de kiállítóterekben is installálta őket (Instant nyáj, 2006); klasszikus festményeket adaptált absztrakt módon, kirakódarabokból hullámzó felületeket alkotva meg (Botticelli: Vénusz születése, 2011, Brueghel: Bábel tornya, 2011), illetve sokszázezernyi gemkapocsból épített hatalmas, egyre terebélyesedő fémfüggönyt pszichiátriai járóbetegek bevonásával (Attachment, 2008, 2019).

Printed Matter 1971-1981 Beszélgetés Tót Endrével, Köln-Budapest

Printed Matter 1971-1981
Beszélgetés Tót Endrével, Köln-Budapest

A beszélgetés apropója a Tót Endre: Printed Matter 1971-1981 című kiállítás, mely az acb Galéria, az ISBN könyv+galéria és a Neon Galéria együttműködésében valósult meg 2020. november 3. és december 4. között az ISBN könyv+galériában. A hanganyagból kiderül, hogy emlékszik vissza az alkotó erre a mintegy fél évszázaddal ezelőtti időszakra, hogyan fért hozzá az ofszet nyomda technikákhoz és milyen izgalmas nemzetközi utat jártak be a szóban forgó különleges művészkönyvek. A kiállítás bő és széleskörű merítést mutatott be az alkotó művészkönyveiből a Magyarországon szerzői kiadásban, szamizdatként készült, számozott nyomtatványoktól a hetvenes évek közepére egyre inkább meghatározó nemzetközi avantgárd kiadóknál megjelent könyvekig.

Save the link! Az acb Galéria Gimnasztika című virtuális tárlatáról

Save the link!
Az acb Galéria Gimnasztika című virtuális tárlatáról

Istvánkó Bea
A kelet-európaiság előnye azonban, hogy mindig lehet a pár lépéssel előrébb járó nyugat felé fordulni és pont így tett az acb stábja is; a legnevesebb nemzetközi galériák (Pace Gallery, Gagosian, David Zwirner Gallery) praxisát követve a teljesen új, virtuálisan bejárható tartalom készítése mellett döntöttek.

Anyagok változása Interjú Dobokay Mátéval a Denzitás című kiállítása kapcsán

Anyagok változása
Interjú Dobokay Mátéval a Denzitás című kiállítása kapcsán

Sirbik Attila
Bizonyos automatizmusnak tűnő munkafolyamatok sokszor előkerülnek az én projektjeimben is, de ezen képek épülését inkább az organikusság, az exponálásnál hosszabb munkafolyamatok jellemzik. Na, de ha ez a leképezés nem automatikus, akkor milyen viszonyban áll a fotóssal és a környezettel? Mennyire hiteles a fénykép? Ezek régi kérdések, amikkel sokan foglalkoztak, foglalkoznak ma is. Engem viszont az jobban érdekel, hogy ha úgy jön létre egy „fénykép” vagy a fényképekkel valamilyen módon viszonyt ápoló mű…