Tartalom VÁSÁRHELY 2015 4╱Lóska Lajos: Látványos képek. A 62. Vásárhelyi Őszi Tárlat 8╱Nagy Imre: Díjak és díjazottak. A 62. Vásárhelyi Őszi Tárlat kísérőkiállításai TRANSZ-CSENDES 12╱Sturcz János: A csönd ideje. Gondolatfoszlányok Baksai József kaposvári kiállítása...
Mitikus transzgressziók
Az emberré és állattá leendés anomáliai
Fülöp Tímea
Ember és állat között biológiailag nincs különbség, hiszen a rendszertan világosan az emlősök közé sorolja be az embert, kulturális hagyományaink mégis azt sugallják, hogy kibékíthetetlen ellentétet sejtsünk a kettő között. A keresztény teológia a lélek mentén húzza meg a határvonalat, az állatokat ezzel kiutasítva a túlvilágból és az öröklétből – az embert mint egy köztes létezőt állítja fenevadak és angyalok közé, azzal a feladattal bízva meg, hogy mindig az isteni felé törjön, ami éppen az állati ellentéte. Az egzisztencializmus felől nézve az ember öntudattal felruházott állatnak tekinthető, és ez az öntudat áldás helyett az evolúció átkaként értendő, ugyanis folyamatos és hiábavaló reflexióra kényszeríti saját létéről, amit még a pszichológia sem tud megoldani.
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).