ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator
Szorongásunk irányvonalai Interjú Csatlós Asztrid képzőművésszel

Szorongásunk irányvonalai
Interjú Csatlós Asztrid képzőművésszel

Sirbik Attila
Csatlós Asztrid kiállítása Szegedet és határát összekötő, végtelen horizontú földutak tranzit(nyom)vonalaira fókuszál, amelyek párhuzamos megéléseket, menekülési és megküzdési stratégiákat, narrativitást szívnak magukba szüntelenül. Csatlós Asztrid saját élményeit, szorongást kiváltó gondolatait azokon az utakon járva dolgozza fel, amelyeken 2015 óta emberek százai kényszerülnek menekülni éjszakánként az országukat sújtó háborúk és válságok elől.

Formatervezett hangulat Józsefváros ritmusa

Formatervezett hangulat
Józsefváros ritmusa

Fülöp Tímea
A Nyolcnegyed című kiállítás keretei között egy józsefvárosi szuterénbe költöztek a furcsa szögekben dőlő józsefvárosi homlokzatok, mintha Oláh Norbert 2021-es, szürrealistán realista festményei egyenesen az ISBN-be készültek volna. Bár a helyszín és az anyag találkozásából kicsendül egyfajta lokálpatrióta felhang, magát a kiállítást nem lehet helytörténeti kutatásként értékelni, hiszen Oláh a városrész hangulatát próbálja megragadni a kimerevített pillanatképeken keresztül, miután kivonta belőlük az impressziót. Innen lehet értelmezni azt a művészi döntést, hogy nemcsak a fényjátékok és az árnyékok maradnak el az épületekről, hanem az égboltok is mozdulatlan, valótlan színekre cserélődnek – a kissé mesei időtlenségben keressük azt, ami állandó. 

A nagyi főztjét még a Google sem feledteti Mikhail Bushkov és Olga Bushkova: «ZRH»

A nagyi főztjét még a Google sem feledteti
Mikhail Bushkov és Olga Bushkova: «ZRH»

Sárai Vanda
A munkavállalói mobilitás és a digitális nomádság korában úgy tűnhet, hogy külföldre költözni egy állás miatt ma már nem is lehetne egyszerűbb. Bár ez a gyakorlatban többé-kevésbé így is van, a folyamatot kísérő érzelmi megterhelés, az ismerősség és otthonosság hátrahagyásának dilemmái valahogy mégsem szűntek meg létezni. Többek között ezt vizsgálja Mikhail Bushkov és Olga Bushkova «ZRH» című kiállítása az ISBN-ben.

Karácsonyi lidércnyomás The Nightmare Before Xmas és Barokk Femina

Karácsonyi lidércnyomás
The Nightmare Before Xmas és Barokk Femina

Győrffy László
Acélkék plakátok hirdetik, hogy idén elmarad a karácsony: a jövőképemet időben szimulációs kapszulákba zártam, minden más csak a jelen karácsonyának hús-vér kísértete, de túl hosszúra nyúlt az online megnyitó, ezért kilépek a spektrális jelenlétből, hogy megtudjam, működik-e még a lábam a fantomfájdalom jelentkezése előtt – a Gutenberg tér üres, csak fertőzött répák hevernek a játszótéren az anorexiás égbolt alatt. A TOBE Gallery adventi Instagram-kampányának szellemes geometriája fokozatosan készített fel az év végi kellemetlenségekre, amelyben a hírnök szerepét Jessica Harrison angyalian bájos, műgyantával preparált kerámiája töltötte be, az ajándékozás gesztusával emelve maga elé saját beleit: elnézést, remélem nem baj, ha nincs becsomagolva, de nehéz évünk volt, a legfontosabb úgyis a SZERETET.

Félig ember, félig méhviasz Horváth Gideon Faun Realness című kiállításáról

Félig ember, félig méhviasz
Horváth Gideon Faun Realness című kiállításáról

Fülöp Tímea
Az ISBN-ben terében bemutatott anyag a természetközeli, közösségi és környezeti asszociációkat életre hívó matéria érzékivé tételén keresztül csatlakozik be a queer ökológiáról folytatott diskurzusba, a nietzschei eksztázist egy olyan személyes, felszabadító erejű sebezhetőségi állapotra fordítva le, amely a maszkviselés és a hibrid létmód által kérdőjelezi meg a bináris világképet. Horváth Gideon nem először kísérletezik a méhviasszal és az erotikus formákkal, de mindezt most az ókori görögség kontextusába helyezte, ahol a társadalmilag elfogadott, sőt támogatott férfiszerelem miatt eleve nem értelmezhető a klasszikus heteronormativitás – ahogy az Álló faszú faun tekint a megelőlegezett jövőbe munka címéből is kitűnik, a szexuális szabadság nem egy utópia, hanem a múlt által megelőlegezett és sikerrel működtetett régi-új norma.

Printed Matter 1971-1981 Beszélgetés Tót Endrével, Köln-Budapest

Printed Matter 1971-1981
Beszélgetés Tót Endrével, Köln-Budapest

A beszélgetés apropója a Tót Endre: Printed Matter 1971-1981 című kiállítás, mely az acb Galéria, az ISBN könyv+galéria és a Neon Galéria együttműködésében valósult meg 2020. november 3. és december 4. között az ISBN könyv+galériában. A hanganyagból kiderül, hogy emlékszik vissza az alkotó erre a mintegy fél évszázaddal ezelőtti időszakra, hogyan fért hozzá az ofszet nyomda technikákhoz és milyen izgalmas nemzetközi utat jártak be a szóban forgó különleges művészkönyvek. A kiállítás bő és széleskörű merítést mutatott be az alkotó művészkönyveiből a Magyarországon szerzői kiadásban, szamizdatként készült, számozott nyomtatványoktól a hetvenes évek közepére egyre inkább meghatározó nemzetközi avantgárd kiadóknál megjelent könyvekig.

A művészkiadványok anomáliái Tót Endre: Printed Matter 1971-1981

A művészkiadványok anomáliái
Tót Endre: Printed Matter 1971-1981

Szombathy Bálint
Az írógép a konceptuális művészek megkerülhetetlen munkaeszköze volt abban az időben, mert a fénymásoló előtti érában alapvető sokszorosító eszköznek is számított, azonban senki sem aknázta ki oly mértékben a ma már muzeális munkaeszközt, mint Tót. Az irodai munkás manírjában legyártott „leveleit” száz- és ezerszámra ontotta lakásműterméből, már a kezdetekben határozottan egyedi tartalmi és stílusjegyeket hagyva hátra a nemzetközi színen, kiválva a küldeményművészek népes hadából.

A tárgyba sűrített tudás birtoklása mint lehetetlen küldetés Beszélgetés Mézes Tündével On the first page című kiállítása kapcsán

A tárgyba sűrített tudás birtoklása mint lehetetlen küldetés
Beszélgetés Mézes Tündével On the first page című kiállítása kapcsán

Sirbik Attila
1991-ben Tim Berners-Lee létrehozta az első weblapot, amely az információ elérésének és rendezésének új módjához vezetett. Ma, közel 30 év múltán hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre különböző oldalakon elrendezve. De mégis mi lehet az arány az ily módon rendelkezésre álló információ és a birtokolt tudás között? És mi az, aminek folyamatosan tudatában vagyunk? Észrevesszük például az évszakok váltakozását? A kiállítás felvetése, hogy létezhetett az internet előtt, illetve azzal párhuzamosan egy másfajta törekvés is, amely a befogadó előzetes ismereteire és érzékenységére hagyatkozott, és rövid, kódolt üzeneteken keresztül igyekezett számottevő információt átadni. Mintha egy mottót olvasva ismernénk meg az egész könyv tartalmát. A kiállítási enteriőr ennek a félbemaradt kutatásnak a színhelye, egy régen elhagyott laboratórium valahol félúton a könyvtár és a szerverszoba között.

Akiket nem köpött ki a bálna Emlékezünk, tehát játszunk

Akiket nem köpött ki a bálna
Emlékezünk, tehát játszunk

Fülöp Tímea
Pinokkiót ugyan lenyeli a bálna, de ki is köpi, végül pedig igazi fiúvá változik. A Gonosz Bálna című csoportos kiállításon szereplő munkák azoknak a művészeknek az alkotásai, akiket nem köpött ki a bálna, miután 1993. december 12-én a köztévé félbeszakította a Kacsamesék-sorozat A Gonosz Bálna című epizódjának sugárzását, hogy bejelentse Antall József halálhírét. Gyerekek voltak, mikor ilyen profán módon először találkoztak a halállal és a politikával, és valahol gyerekek is maradtak, akiket a rendszerváltás utáni rendezetlen politikai, társadalmi és gazdasági helyzet formált.