Győrffy László 2+2=5 című új kiállítása az eddigi legszemélyesebb és leginkább reflektív munkája, amely sajátosan hivatkozik George Orwell 1984 című regényére. Győrffy pszichedelikus disztópiájában 1984 nem feltétlenül csak a huszadik századi diktatúrák sötét kontúrjait jeleníti meg, hanem a neoliberális kapitalizmus fagyott mosolyú konzumpoklának koordinátáit is kijelöli.
2+2=5
Új szelek fújnak
Szolga Hajnal kiállítása
CEU Nyitott Galéria
2024. augusztus 29. – szeptember 20.
Szolga Hajnal analóg és digitális munkáiban az antropocén és poszthumán tendenciákat ötvözi a médiummal való progresszív kísérletezéssel.
2020╱9
Tartalom 0100110011 4╱Vető Orsolya Lia: Az alapértelmezett beállítások módosítása. A festészet és a digitális képalkotó eljárások áthallásai 9╱Tayler Patrick: Képernyőidő II. Éjszakai üzemmód KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTT 14╱Bordács Andrea: Poszt- és szelfkolonializmusok....
Dizájn/de-SIGN/DIE-sign (I. rész)
Részlet a készülő Rémálom de-SIGN – Okkultúra, poszthumanizmus és barokk-káosz Gyarmati Zsolt művészetében c. kötetből
Horváth Márk – Nemes Z. Márió
Ha az idegenség felfénylése és materialitásának megmutatkozása foglalkoztat bennünket, akkor arra van szükség, hogy ezt az elbizonytalanító, sehova sem vezető idegenséget „önmagában vett” idegenségként kezeljük, mégpedig a megszokott szemantikai vagy szintaktikai diskurzusformák destabilizálódásán keresztül. A poszthumán ikonográfia kettős idegenségéről van szó, az antropocén klímakataklizmája által élettelenített tájon, egy olyan nonhumán xeno-materialitás felragyogásáról, amelyet kizárólag a filozófia és az esztétika határterületeinek kaotikus ütköztetésén és barokkos, átláthatatlan kombinációján keresztül közelíthetünk meg.
Utópiánk a múlt
Sok mindent el kéne engednünk
Bojár Iván András
Az idáig vezető folyamatok alapos elemzése kell ahhoz, hogy egyrészt pontosan értsük, hogy miben vagyunk, másrészt hogy tervet fogalmazhassunk meg a jövő számára.
A gyanú hermeneutikája
Szerbhorváth György
Szociológusként elég balga lennék, ha jóslatokba bocsátkoznék. A művészek viszont teljes joggal gyárthatják a víziókat az emberiség végnapjairól, régi hagyomány ez. Ez is segít a túlélésben. Pár évtizede „a történelem vége” volt a sláger, aztán az utóbbi harminc év is bővelkedik fordulatokban.
A jelen mint a víz felszínén remegő, gradiensekben pompázó 4K olajfolt
Fridvalszki Márk
Interjúsorozatunkban kortárs gondolkodókkal beszélgetünk az aktuálisan kialakult helyzet kapcsán. Mai interjúalanyunk Fridvalszki Márk: A számunkra választott út a technológiai fejlődéssel párhuzamosan óhatatlanul sodor minket azokba a kérdésekbe, hogy hol húzódnak a határok ember és gép között. Hogyan befolyásol minket a kibertérrel való folyamatos érintkezés, hogyan használják ki a nagyvállalatok és az államok a technológiát az egyén vonatkozásában?
A művészet megtisztít az illúzióktól
A katarzis nem pusztán érzelmi beteljesülés
Interjúsorozatunkban kortárs gondolkodókkal beszélgetünk az aktuálisan kialakult helyzet kapcsán. Mai interjúalanyunk Chong An Sunim.
Esélyt kaptunk
Rajtunk múlik, hogy élünk-e vele
Pilátus Jézusra mutatva akaratlanul azt mondta: Ecce Homo! Íme az Ember! A poszthumán kondíciók között még inkább hangsúlyt kap Jézus szava: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de a lelkét elveszíti?”
Felkészülés az elképzelhetetlen eljövetelére
A dolgok önmagukba való visszahúzódása Hiperkapitalista átalakulás
Interjúsorozatunkban kortárs gondolkodókkal beszélgetünk az aktuálisan kialakult helyzet kapcsán. Mai interjúalanyunk Horváth Márk.