Fülöp Tímea
Létezik egy filozófiai kérdésfelvetés Thészeusz hajója kapcsán, melyet Plutarkhosz jegyzett fel. A dilemma az, hogy ha az utolsó deszkát és az utolsó szöget is lecserélik a hajón az idővel sorozatosan szükségessé váló javítások során, akkor vajon még mindig Thészeusz hajójáról van-e szó. Vagyis a tárgy identitása kötődik-e annak anyagához, vagy arról teljesen leválasztható, hiszen az a használóban, netán a közösségben képződik meg egyszerre történeti és gondolati alapon. Talán ebből az irányból a legkönnyebb megközelíteni az FKSE-ben lebonyolított, Feltárás című projektet, még ha egészében jóval túl is mutat ezen.
Thészeusz galériája
Virtuális vitalitás
Hoóz Anna, Szécsényi-Nagy Loránd: Signals
Eged Bertalan
2020. október 6-án nyílt meg a Pincében Hoóz Anna és Szécsényi-Nagy Loránd Signals című videóinstallációja. Az intermediális alkotás video-, glitch- és op-art elemeket ötvözve próbál az új technikai eljárások és lehetőségek (vagy éppen kényszerek és meghatározottságok) által biztosított (új)mediális modulációk viszonyrendszereihez közelíteni és azokat feltérképezni. Ezek az új médiumok és technológiák által megváltozott és állandóan változó viszonyrendszerek rengeteg irányból és elméleti környezetből megközelíthetők.
A nonhumán művészet és a technoszféra esztétikája
Poszthumanista elméletek
Horváth Márk
A Nonhuman tehát nem csak az ember fogalmának és esztétikai megjeleníthetőségének dekonstruálására vállalkozik, hanem elsősorban az ember technológiai környezetének érzékeny bemutatását viszi véghez, miközben a természet és a kultúra elkülöníthetőségét is meghaladja a technoszféra vagy mechanoszféra természetkulturális viszonyainak felvillantásával.