Fülöp Tímea
Létezik egy filozófiai kérdésfelvetés Thészeusz hajója kapcsán, melyet Plutarkhosz jegyzett fel. A dilemma az, hogy ha az utolsó deszkát és az utolsó szöget is lecserélik a hajón az idővel sorozatosan szükségessé váló javítások során, akkor vajon még mindig Thészeusz hajójáról van-e szó. Vagyis a tárgy identitása kötődik-e annak anyagához, vagy arról teljesen leválasztható, hiszen az a használóban, netán a közösségben képződik meg egyszerre történeti és gondolati alapon. Talán ebből az irányból a legkönnyebb megközelíteni az FKSE-ben lebonyolított, Feltárás című projektet, még ha egészében jóval túl is mutat ezen.
Thészeusz galériája
Hogyan készülnek a vázlatok?
Vázlat / Sketch
Istvánkó Bea
A világ nagy múzeumaiba látogatva – mikor épp nincs pandémia – megszokott látvány, hogy az elkészült műremekek mellett féltve őrzik a legnagyobb mesterek vázlatait is. Sőt, a prezerválás mellett sok esetben a kiállítótérben is helyet kapnak a jobban sikerült skiccek vagy makettek, melyek betekintést engednek a művészóriások gondolataiba és munkamódszerébe. Papíralapú vázlatrajzokkal a reneszánsz kortól találkozhatunk nagyobb mennyiségben, ennek oka pedig egészen prózai: a könyvnyomtatás 15. századi feltalálása és elterjedése lendületet adott a gazdaságos papírgyártásnak, így a század végére egy ív papír nagyságrendekkel kevesebbe került, míg a korábban vázlatolásra használt vékony állati bőr, a vellum.
Dolgozzanak a gépek!
Szegedy-Maszák Zoltán és Fernezelyi Márton kiállítása
Istvánkó Beáta
„A magyar számítógépes művészek, mint Charles Csúri, Földes Péter, John Halas, Molnár Vera, Hegedűs Ágnes, Sugár János, Hannawati P. Ráden, Waliczky Tamás, később pedig Szegedy-Maszák Zoltán, Fernezelyi Márton (a névsor természetesen folytatható) nemzetközi színtéren is jelentékeny szerepet játszottak a korai számítógépes művészetben, melynek recepcióját azonban a hazai művészettörténeti diskurzusban a szokásos megkésettség és marginalizmus jellemzi.” A fenti idézet Gerencsér Péter Túlcsorduló doménnevek című tanulmányából származik, amely a Symposion kiadó Intermédia – Médiaarcheológia című legfrissebb, mindössze pár hete elérhető kiadványában jelent meg.