50 évvel Lenin Budapesten című nyilvános akciója után Szombathy az újonnan előállt történelmi helyzetre reflektál ebben a fényképsorozatában. A helyszín megválasztásakor a tervezettség kapott elsőséget az 1972-es munka spontaneitásának és rögtönzésének ellenében.
Tartalom NEW YORK-I TÜKRÜNK 4╱Eged Dalma: New York után. Interjú Pados Gáborral, Pőcze Attilával és Szántó Andrással8╱Szombathy Bálint: Kapcsok és kontextusok. Szubjektív sorok a New York-i magyar kiállításról10╱Mások szemével. Amerikai lapszemle a New York-i...
Szombathy Bálint
Az írógép a konceptuális művészek megkerülhetetlen munkaeszköze volt abban az időben, mert a fénymásoló előtti érában alapvető sokszorosító eszköznek is számított, azonban senki sem aknázta ki oly mértékben a ma már muzeális munkaeszközt, mint Tót. Az irodai munkás manírjában legyártott „leveleit” száz- és ezerszámra ontotta lakásműterméből, már a kezdetekben határozottan egyedi tartalmi és stílusjegyeket hagyva hátra a nemzetközi színen, kiválva a küldeményművészek népes hadából.
Szombathy Bálint
Ágoston tartalmi-narratív eredői rendre a saját életéből jönnek, ezért végsőkig hitelesnek és őszintének bizonyulnak: akár az országhatáron való átkelés nehézségeire, akár másik kedvelt témája, a hadseregben megismert őrző-védő kutya metaforikus körbejárására gondolunk. Mindezek mögött szubjektív emlékek állnak, melyek összehajlanak a közösségi emlékekkel, valamint a közösségi emlékezettel.
Szombathy Bálint
A fogalmak átértékelődésének a folyamatát láthatjuk már jó néhány évtizede – vagy mondhatnánk úgy is, amióta élünk –, és ettől a jelenségtől a „háló”, illetve a „hálózat” sem képez kivételt.