A DJ-pult és a retrótévék találkozása a boncasztalon. Furcsa tánczenék egy analóg videóinstallációval kiegészülve.
YugoBoss AV Show
„Nem akarok mindenben benne lenni”
Beszélgetés Szinyova Gergővel
Jankó Judit
A járványhelyzet miatt ugyan kicsit csúszott Szinyova Gergő One Way Ticket to Anywhere című kiállítása az őt képviselő Kisterem galériában, de épp ez a csúszás tette lehetővé, hogy „igazi” megnyitóval tudott megnyílni április 29-én. Az elmúlt egy évben született képeket bemutató tárlat június 4-ig látogatható. Mi is a kiállítás tereiben, a képek előtt ülve beszélgettünk, és egy pillanatra úgy tűnt, mintha minden rendben lenne. Május 18-án a művész személyesen tart tárlatvezetést, arra is érdemes becsekkolni. „Egy éve tudom, hogy valamikor ezen a tavaszon kiállításom lesz, dolgoztam rá sokat, mégsem bántam, hogy tologattuk a kezdést, mert kifejezett cél volt, hogy ne úgy nyíljon meg, mint sajnos sok pályatársamnak; feltettük a képeket, makogtunk kicsit az online megnyitón a kamerának, majd hazamentünk aludni, és a kiállítást onnantól kezdve az utcáról, kirakaton keresztül lehetett megnézni, esetleg bejelentkezéssel, egyesével. Azért ez nem ugyanaz.”
Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (VIII.)
Kép-szöveg-zene
Bára Prášilová/Sirbik Attila/Sickpicnic
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Kikötő című számot Bára Prášilová Sirbik Attila szövegével kiegészített alkotására szerezte a Sickpicnic zenekar.
Szövevényes mindmap
Az önmagukra visszaható rétegek fontossága
Sirbik Attila
Ha teljesen kizoomolok, és rátekintek arra a szövevényes mindmapre, amit folyamtosan tágítok és kiegészítek, akkor számomra a legesszenciálisabb mottónak még mindig Paul Gauguin Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? című festményét tartom. Ez persze a végső emberi alapkérdes: mi az élet értelme? Ha éppen van egy nyugodt pillanatunk ebben a gazdaságilag és politikailag túlhajszolt légkörben, amiben most élünk, akkor időről-időre feltesszük magunknak ezt a kérdést.
Elektronikus sötétség Khar Khotban
Matthew Dear Black City című lemeze
Horváth Márk
Az elektronikus zene egyik sajátossága a megszakítottság, a töredezettség és a sercegő szétesettség párhuzamos jelenléte valamilyen furcsa, megragadhatatlan poszthumán folytonossággal. A darabos, megtört ritmika különösen a komplexebb, kísérletibb jellegű elektronikus zenékre jellemző, amelyek sötét portálként juttatják hallgatóságukat ebbe a megragadhatatlan kontinuumba. Matthew Dear 2010-ben megjelent Black City című lemeze sajátosan mutatja fel ezt az ember elől visszahúzódó, titokzatos alteritást, amelyet zajon és zörejeken túl lévő folytonosságként jellemezhetünk.