A nemzetközi hírű, Kölnben élő művészről szóló monográfia első részében Sinkovits Péter az alkotó „lázadó évtizedét” elemzi az informeltől a pop artig. Bordács Andrea és Kollár József pedig az új média bűvöletében keletkezett műveit a távol- és a közellét esztétikájának paradigmatikus alkotásaiként mutatja be. Tót Endrét az a szándéka, hogy nemzetközi viszonylatban is aktuális és […]
Egyszerre szabályos és szokatlan monográfia a Szabics Ágnes munkásságát feldolgozó könyv. Szabályos, mert Tatai Erzsébet, aki már több évtizede követi nyomon a művész tevékenységét, időrendben haladva, érzékeny és pontos elemzések révén járja körül az alkotásokat és eleveníti fel a pálya állomásait. S szokatlan, mert Szabics Ágnes műveinek zöme – installációk, közterekre, épületek falaira, utcabútorokra alkalmilag […]
Bukta Imre a közép generáció egyik legjelentősebb képzőművésze, aki mind a hagyományos képi ábrázolás, mind a szobrászat területén egyedülálló formarendszert alakított ki, elsősorban a természetben, a mezőgazdaságban előforduló anyagokból. Performansz alkotó, munkássága elismeréseként részt vesz a most zajló velencei biennálén. Sokoldalú munkásságát elemzi a monográfia.
Gedő Ilka a magyar művészet magányos alkotóinak egyike. Nem kötődik sem a magyar, sem az egyetemes művészet történetének avantgárd vagy tradicionális vonulataihoz, sőt példa nélküli alkotói módszere azt is lehetetlenné teszi, hogy életművét sikeresen vessük össze a művészettörténet formailag esetleg hasonló példáival.