Kelemen Kristóf – Pálinkás Bence György: Magyar akác
Kelemen Kristóf fiatal színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész első közös produkciója a Magyar akác. Az előadásban bemutatják, hogyan vált az Amerikából idetelepített akácfa magyar nemzeti- és politikai szimbólummá. Az alkotók életre hívtak egy mozgalmat is, amelyben akácfaültetésekkel kívánják elérni, hogy politikai eszméik gyökeret verjenek a magyar talajban. A darab terét egy kertinstalláció varázsolja igazán autentikussá: bányaföld, avar és egy csoport magyar akác alkotja a díszletet.
Az előadás több oldalról vizsgálja az akác sikertörténetét. A lakosság 62,9%-a szerint legmagyarabb fának tartott növény első hazai példánya 300 évvel ezelőtt vert gyökeret az Erdődy család birtokán, majd az Alföldfásítási program után a rendkívül szívós és könnyedén alkalmazkodó faj megtelepedett és elterjedt a magyar erdőkben. Az akác szemtanúja volt a magyar történelem fontos eseményeinek, a magyar kultúra szerves részévé vált, míg végül idegenhonos fajból hungarikummá lett.
Története azonban nemcsak botanikai izgalmakat kínál. Egy 2014-es EU-rendelet szerint bizonyos idegenhonos inváziós fajok nem kerülhetnek be az uniós államokba, a már itt élők pedig kiirtásra ítéltettek. Emiatt a rendelet miatt vált az akácfa egy ideig a hazai politikai élet fontos szereplőjévé: „Üzenjük Brüsszelnek! Védjük meg a magyar földet, a szabad pálinkafőzést, a mézet és az akácot!” – hangzott a FIDESZ petíciója. Számos politikus szólalt meg az akácvitában, többek között Kövér László, Fazekas Sándor és Medgyessy Péter, Orbán Viktor pedig az akácfa érdekében személyesen tárgyalt az Európai Bizottság akkori elnökével, José Manuel Barrosóval.
Az előadásban az akácfa kapcsán kirobbant politikai diskurzus felidézésén túl az alkotók által életre hívott mozgalom bemutatása is fontos szerepet játszik. A mozgalom szimbolikus politikai helyszíneken szerepelt már eddig is (pl. az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a hűvösvölgyi Munkásmozgalmi sétány), ahol akácfaültetési akciókkal egy új, liberális, befogadó közösségeszményt népszerűsítettek – ezekre minden esetben zenés és szöveges műsorral készültek az aktivisták, azaz az előadás alkotói. A mozgalom az egyik CEU-tüntetésen is képviseltette magát. Az előadásban újrajátsszák a már megvalósított akciókat, de bemutatják a jövőbeli terveiket is. Ezeknek fontos eleme, hogy az akácfát a saját eszméiknek megfelelően beleírják a történelmi múltba, továbbá egy nagyszabású fásítási program keretében kiemelt emlékhelyet létesítsenek neki.
Kelemen Kristóf legutóbbi rendezését, a Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünket nagy siker fogadta, a produkció szerepel az idei POSzT OFF programjában, május 28-án pedig a Temesvári Eurégiós Színházi Találkozón. Kelemen Kristóf dramaturg szakon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Radnóti Miklós Színház dramaturgja, továbbá az SZFE Doktori Iskola hallgatója.
Pálinkás Bence György különböző együttműködésekben kiállításokat készít, kísérleti órákat tart a közoktatásban, eseményeket szervez. Munkái többek között az OFF Biennále-n, a Ludwig Múzeumban, a Higgs Mező galériában és a tranzit.hu irodájában voltak láthatók. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának vezetőségi tagja, a Művészeti és Művészetelméleti Szakkollégium alapítója, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója.
Előadók: EKE Angéla, HOMONNAI Katalin, KELEMEN Kristóf, KRISTÓF Márton, PÁLINKÁS Bence György
Zene: KRISTÓF Márton
Rendezőasszisztens: TOTOBÉ Anita
Szervezés: KISS Réka Judit
Produkciós vezető: BAKK Ágnes Karolina
Díszletgyártás: BALÁZSI Dániel, HEGEDŰS Fanni
Technikai munkatárs: SZAPU Márk
Rendező, koncepció: KELEMEN Kristóf, PÁLINKÁS Bence György
Külön köszönet: BARNA Orsolya, Seth COLEMAN, CSÁNYi Krisztina, EREDICS Lilla, GAZSÓ György, GOSZTOLA Kitti, LOVAS Dániel, NAGYPÁL Gábor, PÁL András, REGÉNYI Júlia, SIPOS György, SZIRTES Attila, TARR Judit, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház
Időpont: 2017. 09. 18–20. 20.30
Trafó Kortárs Művészetek Háza
külső helyszínen, gyülekezés a Trafóban