Megjelent a nyári lapszámunk

TARTALOM

60. VELENCEI BIENNÁLÉ
4╱ Muladi Brigitta: Idegenek mindenhol. Adriano Pedrosa Stranieri Ovunque kurátori projektje
8╱ Schneller János: Szubjektív tárlatvezetés. Kedvenceim a 60. Velencei Biennálén
14╱ Jankó Judit: Nézz az én szememmel! A Vatikán szereplése a Velencei Biennálén
16╱ Jankó Judit: Mozdulat – gesztus – jel. Az MNB Arts and Culture kiállítása

NYOMOZÁS
18╱ iski Kocsis Tibor: Olvadó mintázatok. A mozdulat és a szín analízise Vető Orsolya Lia festményein
22╱ Sirbik Attila: A város mint belső térkép. Beszélgetés Bartha Máté fotográfussal
25╱ Igor Split: Álom és vas. Beszélgetés Szabó Lobot Balázzsal

POP! NEO-POP?
28╱ Elek Judit Katalin: Hardcore Pop. 100 éve született Roy Lichtenstein
32╱ Sirbik Attila: Be- és kitörések. Interjú Fridvalszki Márkkal az Uforia című kiállítás apropójából
36╱ Tayler Patrick: Pop & Roll. Interjú Kiss Miklóssal

KOLLEKCIÓ
40╱ Tarczali Andrea: Új narratívák. Válogatás a Jáky-gyűjteményből
44╱ Wehner Tibor: Modern Árkádia. A Radnai-gyűjtemény újjárendezett állandó kiállítása
46╱ Ébli Gábor: Tudós befektetőből proaktív ágens. Szürrealista ihletésű kiállítás Kacsuk Péter gyűjteményéből
51╱ Tayler Patrick: A hiány érzete. Interjú Zsikla Mónikával

ERŐTÉR
54╱ Rózsa T. Endre: Dávid király hegedül a holdban. Anna Margit életmű-kiállítása
58╱ Kovalovszky Márta: Papírközelbe ért a Nap. Anna Markról
60╱ Verba Andrea: Távlatok és intimitás. Jávor Piroska kiállítása

TESTEMMEL JÁTSZOM
62╱ Bordács Andrea: Új prüdéria – avagy a test újratabusítása. Problémafelvetések Valie Export és Marina Abramović kiállításai kapcsán
68╱ Németh István: A mozdulatművészet egy majdnem teljesen elfeledett úttörője. Gertrud Leistikow (1885–1948)
72╱ Takáts Fábián: Minden időben. Jean-François Lepage fotográfiái
76╱ Jankó Judit: Fekete infánsnők a Szent Márk téren. Manolo Valdés szobrai

SZENT ÉS PROFÁN
78╱ Vékony Délia: Szentek és szennyek. Ada Vilhan Catherine című kiállítása
80╱ Bényi Árpád: Villanások az örökkévalóságból. Topor András kiállítása

ŐSELEMEK
82╱ Bordács Andrea: Rejtélyes intuíciók. G. Heller Zsuzsa plasztikái és domborművei
85╱ Sturcz János: Vízhiány. Gálhidy Péter kiállítása kapcsán

SAVLEKÖTŐ
90╱ Fülöp Tímea: Az optimizmustól a pesszimizmusig. Szintézis helyett káosz

FEKETÉN-FEHÉREN
92╱ Gaján Éva (ford.): Naum Gabo (1890–1977): A konstruktív eszme a művészetben

HISTÓRIA
94╱ Sümegi György: Thorma János: Budavár visszavétele 1849-ben. A Román Nemzeti Múzeum által kölcsönzött festmény

OLVASÓ
96╱ Sinkó István: Képek, árak, történetek. Martos Gábor: A műkereskedelem legjei. Árverési csúcsok 1701-től napjainkig
97╱ Ács Piroska: Velence akkor és most. Boros Géza: A Magyar Pavilon a Velencei Biennálén

KÜLFÖLDI IZGALMAK
98╱ Sípos László: Lüktető csendélet. Chaim Soutine kiállítása

„Emlékezet alapján szerettem volna megtalálni a magyar pavilont, de kicsit elkavarodtam, és az izraeli pavilon felől érkeztem, ahol egyből kellemes meglepetés ért. A kurátorok, Mira Lapidot és Tamar Margalit azt a döntést hozták, hogy egészen addig nem nyitják ki a (M)otherland című, videóinstallációkat bemutató pavilont, amíg nem lép életbe tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hamasz között. A bejárat előtt strázsáló, álig felfegyverzett katonák és a békére felhívó üzenet furcsa feszültsége így felért egy erősebb performansszal, amely bőr alatti szálkaként éreztette, hogy azért nincs minden rendben a világban.” (Schneller János: Szubjektív tárlatvezetés. Kedvenceim a 60. Velencei Biennálén)

16╱

„A 60. Velencei Biennálé teljes időtartama alatt látogatható kiállítás egyfajta kontextualizáló anyag, amely szándéka szerint egyszerre ad átfogó képet az MNB gyűjteményéről, illetve arról a képzőművészeti közegről, amely a nemzeti pavilonban bemutatkozó Nemes Mártonra hatott, és ami munkásságának inspiráló hátterét adta. Az MNB kiállítása segít értelmezni és elhelyezni a térképen mindazt, ami a Giardiniben bemutatásra kerülő Techno Zen anyagában megvalósul.” (Jankó Judit: Mozdulat – gesztus – jel. Az MNB Arts and Culture kiállítása)

22╱

„Engem mindig is az érdekelt elsősorban, hogy egy anyag milyen zsigeri hatást tud adni a néző számára, illetve számomra alkotás közben, és kevésbé foglalkoztat a fotó konkrét történeteket feltáró illusztratív vagy oknyomozó funkciója. Persze vékony a határ, mert a legkísérletibb anyagnak is adnia kell valamiféle belépési pontot. Jelen esetben ez a történetem vagy még inkább a szorongásom története és a melankólia mint örökölhető karakter, amit ha akarok, egészen részletekbe menően tudok taglalni akár több generációra visszamenőleg. De ennek a feltárásnak a mélységéről még nem döntöttem, egyelőre a projekt inkább egy kísérlet, amiben a múltat és a jelent próbálom a kockadobás adta spontaneitás útján összekapcsolni.” (Sirbik Attila: A város mint belső térkép. Beszélgetés Bartha Máté fotográfussal)

36╱

„Full abszurd színdarab, három szín. Az első felvonás rózsaszínben irizáló csempemátrixában a nosztalgia mélyrétegeibe szállunk alá: unikornis, szexi ajkak, macskasegg, tudatmódosító pixelmezőkbe rejtett üzenetek és egy „neo-pop korstíl” szerint újraálmodott, duplázott illemhelysor. A második színben az öndizájn buborékos katarzisát éljük meg. A shopban egy pimasz módon eldugott luxussneaker kacsint a földi halandóra, miközben a kassza konkretizálja a frivol cuccok lebegését: „kacsing!” A harmadik pályán a kiállítótér árkádjai alatt kerülhetünk testközelbe Kiss Miklós friss munkáival egy párhuzamos univerzumba csöppenve, melyben a cukizmus, a dizájn, a neo-pop és a hájpstratégiák flippergombjain koccanunk jobbra-balra, egészen addig amíg le nem esik a kódolt jelentésrétegek tantusza. A beszélgetést a művész csodakazamatájából szállítom.” (Tayler Patrick: Pop & Roll. Interjú Kiss Miklóssal)