Valamik valahol
Tayler Patrick kiállítása

Ehhez Patrickot jó ízléssel egy asztal mögé szorították, körbebástyázták a szponzorként megjelenő csokoládégyár celofános termékeivel, majd nekiszegezték a politikailag korrekt kérdések dianás cukorkáját: „Mondd csak, vajon ezek a képek értelmezhetők a túlfogyasztás kritikájaként?” A szpotlámpák alatt fagylaltként olvadó, gumicukorszívű festő Willy Wonkához illő választ adott: ugyan nem ez volt a célja, de bármi lehetséges, csak el kell képzelni, majd ellentétes esztétikai minőségekről próbált beszélni, de arra már nem volt felkészülve a tévés figura.

Ebben a történetben minden benne van, ami egy Tayler Patrick-festményhez kell: cuki is, ciki is, így az intellektualizálás gyümölcskocsonyája, mint a kacagó Mikulás hordóhasa, megremeg benne, és szerepet játszik a véletlen is, ahogy a kedvetlen élelmiszerépítész ferdén ragasztja fel a mignonegér fondantszemeit a sarki cukiban, de azért mégis szigorúan meg van komponálva, hiszen a flódni rétegeit felcserélni blaszfémia, a túlzás pedig vaníliasodóként csorog le a valóság kissé megszikkadt aranygaluskájáról. A vidéki múzeum helyszíne hozza azt a nosztalgiafaktort, amit a nagyi kristálypoharai váltanak ki húsvétkor. Egy rövid időre megint mohó gyereknek érezhetjük magunkat, mégis pont annyira abszurd, hogy David Attenborough-ként mérjük fel a környezetet, a babazsúrozó presszót.

Talán csak egy dolog maradt ki a diabéteszes kérdezősködésből, bizonyára azért, mert már kezdett beállni a cukorbetegség okozta vakság. A rengeteg „miért?” közt elveszett a „mi ez?”, esetleg letakarta egy nyuszimintás ágyneműhuzat. Kedves hölgyeim és uraim, ezek festmények. Ugyanis Tayler Patrick esetében a vizuális cringeltetésnél csak az fontosabb, hogy a látványt festőien adja vissza. A kiállítás egy dobostorta grillázsának vékony jegén táncol, és várja, hogy a vizslató pillantás alatt beszakadjon a csillogó textúrák ízes máza.

Nagyházi Contemporary

2025. március 7–31.

Az Új Művészet képzőművészeti és kritikai folyóirat több mint három évtizede jelenik meg havonként. Elsősorban a hazai eseményekről kínál elemzéseket, de tudósít a jelentős külföldi kiállításokról és vásárokról is, és nem függetleníti magát a művészeti közélet problémáitól sem.

Az Új Művészet Online a nagy múltú print magazin friss és naprakész kiadása, amely elsősorban a kortárs képzőművészet problémáira és fiatal szereplőire fókuszál. A felület különböző rovatai kiegészítik egymást – így segítve elő az eredendően szilánkos, de az olvastban kompakttá váló megértést.

Előfizetés

Hírlevél feliratkozás

Bolt

Rólunk

Szállítási és fizetési feltételek

Adatkezelési tájékoztató