ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

Elképzelni a bicikliző Sárkányölő Szent Györgyöt
Beszélgetés Sztefanu Marinával és Fülöp Gergővel

Új Művészet

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő művészpáros legújabb, Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket című kiállítása folytatja a korábbi kiállításaikkal kijelölt alkotói irányt, egyszersmind finoman, de következetesen építkezik. Intim hangulatot teremtő environmentjeik egymással is összekapcsolódó, meghitt történetek. Személyes és univerzális, művészeti és hétköznapi dilemmákra keresett spekulatív lehetőségek. Abszurd szituációk lírai megközelítése a nyelvet megelőző kifejezésmóddal.

Ikonkép és borítókép:
Sztefanu Marina és Fülöp Gergő
: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket  ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

 

A 1111-ben bemutatott munka kíméletlen önanalízis eredménye. Jóllehet a társas kapcsolatokhoz és a világegyetemhez való viszonyulás eltérő, egyéni megküzdési stratégiákat feltételez, az egzisztenciális félelem ugyanakkor nagyon hasonló válaszreflexeket indukál. Szétszálazhatók-e még a társadalmi és természeti függőségi viszonyaink, vagy végzetesen összefonódtak? S ha igen, milyen lehetőségeink maradtak a traumatizálás elkerülésére? Lehet-e a szellem számára biztonságos tereket létrehozni? Kell-e egyáltalán? Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket vet fel a Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket című kiállítás. Az alkotókat kérdeztük.

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket  ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Új Művészet: Mióta alkottok közösen?

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: 2019-ben az 500g 6l-ben című kiállítás volt az első, amit együtt terveztünk és készítettünk el.

ÚM: Közös munkáitokban, mindig is fontos volt a történetmesélés, ugyanakkor, ezzel párhuzamosan egyfajta lírai, elemelt, a hétköznapokon felülemelkedő, az érzékekre ható, lírai áramlás is.

SzM és FG: Irodalmi tapasztalataink, pontosabban a történetmesélés, mint olyan, kezdettől fogva meghatározták a művészeti gondolkodásunkat, melyeket alkalom adtán be is építettünk a munkáinkba, de kevésbé koncepciózus módon, mint ahogy F. Balázs szövegéből kihallani. Organikusan fonódik össze bennünk a különböző művészeti ágak hatása, amikből később egy történet körvonalazódik. Nem egy döntés, hogy mesélni fogunk, sokkal inkább alkati kérdés. Nem fontos számunkra, hanem alapvetés.

ÚM: Több közös munkátok kapcsán időnként eszembe jut Michel Gondry, ez véletlen?

SzM és FG: Örülünk, ha eszedbe jut! Marina őszinte rajongója kreativitásának. Kimeríthetetlen ötletei eszköztárát hétköznapi alapanyagok adják, kísérletező alkat, zsigerien játékos, kedves, szórakoztató, technikailag pedig nagyon profi. Munkáit robbanós cukorkához hasonlítanánk, ugyanakkor számunkra nem tudatos minta, inkább inspiráció.

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket  ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

ÚM: Mit jelent számotokra az intimitás?

SzM és FG: Elsősorban meghitt, bensőséges viszonyt, mely célként jelenik meg munkáinkban több síkon. A bennük megjelenő szituációk (a történet, ami körüllengi az „environmenteket”) mindig egyfajta intimitást feltételeznek, de a bemutatásuk mikéntjével is arra törekszünk, hogy a látogató a lehető legközelebb tudjon kerülni, gyakorlatilag bele tudjon kerülni a művekbe, és kicsit – ha lehet ilyet mondani – otthon érezze magát bennük.

ÚM: A Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket című kiállításotok, hogyan kapcsolódik az előző, közös munkáitokhoz?

SzM és FG: Egy bizonyos szinten minden korábbi munkánk összefügg. Az élettapasztalataink hívják életre ezeket az alkotásokat. Mindegyik kiállításon olyan szituációkat mutatunk be, melyek egyfajta kompozitjai a minket aktuálisan foglalkoztató kérdéseknek, és amiről úgy gondoljuk, segíthet, hogy az egyébként nyomasztó világot ép elmével átvészeljük, vagy legalább reflektáljunk rá. Ilyen alkalom lehet egy tábortűz körüli beszélgetés és szalonnasütés a város közepén, de ilyen lehet elképzelni a bicikliző Sárkányölő Szent Györgyöt is, ahogy megfáradtan békét köt az ellenséggel.

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket  ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

ÚM: Milyen szubjektív térképpel kell rendelkeznie annak, aki közel akar kerülni az általatok felkínált intimitáshoz?

SzM és FG: Talán azt mondhatnánk, hogy elég, ha nem akar valaki mindenáron értelmezni, csak nyitottan és érdeklődve fordul a munkánkhoz. Úgy véljük, ezek a munkák rétegekben tudnak működni, és mindenki csak annyit vegyen fel belőle, amennyit igényel. Csakúgy, mint egy regényben: van, akinek elég az elsődleges cselekmény, van, aki a történet közben a karakterfejlődésre is igényt tart, van, aki a hangulatokat, a tájleírások nyelvi bravúrjait is ízlelgetné. Nyilvánvalóan az kerül a legközelebb, aki minél több aspektusában feldolgozza a művet, de ez még korántsem feltétele a műélvezetnek.

ÚM: Mi a fontosabb számotokra: a hasonlóságokba csomagolt különbségek vagy a különbözőségekbe rejtett hasonlóságok felmutatása?

SzM és FG: Igyekszünk nem felállítani fontossági sorrendet módszertani kérdésekben. Azt az eszközt használjuk, amire szükségünk van, hogy kifejezzük magunkat. Szóval mindkettő érdekes.

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket  ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

ÚM: Amikor a kiállításotok kapcsán a társadalmi és természeti függőségi viszonyokról, illetve ezek összefonódásáról, esetleges szétválasztásáról, lehetséges külön kezelhetőségükről beszéltek, akkor pontosan mire, milyen függőségi viszonyokra gondoltok?

SzM és FG: Egyre mélyebben ható természeti függőségi viszonyaink közül a legkézenfekvőbb példa a klímaválság. Ami, ha tetszik, ha nem, meghatározza az elmúlt pár évtizedünket, és még inkább meg fogja határozni a következő néhányat. Annak ellenére, hogy a folyamatos cséplés által a szó már most elhasználtnak tűnik, jó, ha komolyan vesszük. Hogy ezt el tudjuk-e választani társadalmi függőségi viszonyainktól? Törekszünk rá, és más lehetőségünk nem is nagyon van, mint törekedni rá, mivel a társadalmi függőségi viszonyaink arra épülnek, ami a válságot okozza. Nem tudunk kiszakadni, megőrülni pedig nem akarunk. Persze azért tiszta pillanatainkban tudjuk, hogy ez (a szétválasztás) a valóságban nem lehetséges.

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

ÚM: Sokszor beszélünk a saját vagy éppen a saját bőrünkön tapasztalt kollektív traumáink feldolgozásának, kibeszélésének, fel- és megmutatásának lehetőségeiről. Nektek milyen szempontból fontos a traumákkal való szembesülés és szembenézés? Jól gondolom, hogy fontos számotokra a mindennapi viszonyainkban felbukkanó traumatizálás lehetőségének felmutatása és az arra való érzelmi, érzetekre ható kondicionálás, ami elősegíti ezek elkerülését – vagy felismerését legalábbis?

SzM és FG: Ebben a tekintetben a legfontosabb állításunk – vagy üzenetünk, ha úgy tetszik –, hogy a traumatizálódás nem elkerülhető. Minden esetben traumáink felismerésén, valamilyen szintű definiálásán dolgozunk. Melyek közben a világgal kölcsönhatásban változnak, így adott esetben elég nehezen megfoghatóak. Amikor úgy érezzük, hogy valamit sikerült elkapnunk, gondolatainkkal körbe tudjuk járni, akkor tudunk köré egy szituációt, történetet építeni, és ezen a ponton indul egy projekt. Ezt a munkát nem lehet erőltetni, ennek a folyamatnak ki kell forrnia magát.

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket ╱ 2023 ╱ 1111 Galéria ╱ Fotó: Fazekas Nikoletta

ÚM: Az önanalízis milyen folyamatokat ölel fel? Ezeknek a folyamatoknak egyfajta vizuális lenyomata vagy éppen kitüremkedése az, amit az 1111 Galériában láthatunk?

SzM és FG: Igyekszünk folyamatosan önreflektívek lenni. Minden kiállításunk egy-egy hosszabb ilyen folyamat összegzése. Témáink nem megúszhatóak, nem tudunk, nem is célunk egzakt megoldásokat és válaszokat adni, de a beszélgetések, tapasztalatok, gondolatok megosztása a folyamat részét képezik mind önmagunk, mind a befogadók számára.

▬▬▬▬
Sztefanu Marina és Fülöp Gergő: Meleg sugarak simogatják leszakított bőrünket
1111 Galéria
Látogatható február 16-ig
Nyitvatartási idő szerda – csütörtök – péntek 14:00 – 18:00
egyeztetett időpontban nyitvatartási időn kívül is