Megmozdul az állóvíz
Az OFF-Biennále Budapest harmadik kiadása

Museo Aero Solar ╱ 2007 ╱ Prato, Olaszország ╱ az Aerocene Alapítvány jóvoltából ╱ Fotó: Janis ELKO, licenc: CC BY-SA 4.0 az Aerocene Alapítvány által

Április 23-án startolt az OFF-Biennále Budapest harmadik kiadása – LEVEGŐT! – ezúttal hibrid formában és a korábbi kiadásoktól eltérő együttműködési struktúrában. Míg 2015-ben és 2017-ben az OFF ernyőként fogta össze a magyarországi független művészeti kezdeményezéseket, és mind a projektek finanszírozásán, mind azok szervezésén egyedül dolgoztak a résztvevők, a biennálé most sokkal inkább producerként működik, s vagy kizárólagos, vagy társfinanszírozója annak a 14 művészeti projektnek, amelyek az idei OFF gerincét alkotják. A kiállítások, tárlatvezetések, szimpóziumok, színházi előadások, beszélgetések és lapszámbemutatók részben fizikailag, részben online követhetők egészen május végéig. Az egyes projektek bevezető videóanyagai pedig elérhetők az OFF honlapján.

Survivor (F)/Self Replicating Planets ╱ 2016-19 ╱ Courtesy Annely Juda Fine Art London and P.P.O.W., New York

A Kis Olvasztótégely 1848–49 egyik elfeledett epizódjából, a Tihanyi-félszigetre elgondolt köztársaságból kiindulva a nem kirekesztő nemzetfogalom lehetőségeiről beszél. Az Aki nincs velünk, az is velünk van! a ma tapasztalható nacionalista beszédmódokat sajátítja ki és viszi az abszurditásig. Igor és Ivan Buharov Revolúcióbotanika című kiállítása arra a kérdésre keres válaszokat, képesek lehetnek-e a növények társadalmi változást előidézni vagy különös, ismeretlen erők mozgatásával spirituális polgári engedetlenséget szítani. A Blinken OSA Archívum által létrehozott Rend és képzelet című kiállítás a harmincas évek és a ma párhuzamait vizsgálja. Az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség fókuszában a klímaválság áll, illetve azok a kollektív elképzelések és cselekvések, amelyek kiutat jelenthetnek belőle. Az Architecture Uncomfortable Workshop olyan épületet tervez, amelyben méhek és emberek tartózkodnak együtt az ember és a környezet harmóniájának szimbolikus helyreállításaként.

Igor és Ivan Buharov Melegvizek országa (2019) című filmjéből

Az Aerocene-nel együttműködésben lebegő múzeumot engedünk fel Budapest fölé, amely a nap és a szél erején kívül nem használ más energiaforrást. A művészek, kutatók és designerek közös projektje a fosszilisenergia-krízisre reagál. A Menü Imaginaire az élelmezés és az étkezés jövőjével foglalkozik. Vladan Joler médiakutató az információs társadalom hálózatait, a megfigyelés és az adatalapú gazdaság összefüggéseit képezi le nagy méretű infografikákon. A Hétköznapi hiánycikkek című projekt az alapvető létfeltételek és szolgáltatások hiányáról beszél, és a szegregátumokban élőkkel együtt dolgozva keresi a napi túlélés stratégiáit. A Transzperiféria Mozgalom azt vizsgálja, hogy Kelet-Európa és a globális Dél helyzete között milyen összefüggések mutatkoznak, mi kapcsolja össze a világ és a világgazdaság periférikus területeit. A Hírdalcsokor egy magyarországi asszonykórussal együttműködő művészeti projekt: a kórustagok népdalokat írtak át, hogy a mai vidék életéről, a saját hétköznapjaikról beszámoljanak, ha már a hazai média nem teszi. A RomaMoMA egy jelenleg nem létező roma művészeti múzeumot képzel el, és megpróbálja elgondolni, milyen szerepe lehetne itt és most.

Szivós Kata–Trapp Dominika–Varga Noémi: Leányos ╱ Trapp Dominika: „Ne tegyétek reám…” című kiállítása ╱ Trafó Galéria ╱ 2020 ╱ Fotó: Biró Dávid ╱ a művészek jóvoltából

Az idei OFF címadó, központi fogalma – LEVEGŐT! – nem előre gyártott koncepció, hanem a fenti projektek „legkisebb közös többszöröse”, amelyek hagymához hasonlóan bontják le azt a három központi témára, ami a klímaválság, a nemzetfogalom és a perifériák. Az egy-egy csomópont körül rendeződő, spóraszerűen kibomló halmaznak pedig maga az OFF is része, mint projekt: A biennálé és az OFF „Nappalija” (a Lónyai utcai tér, ahonnan a beszélgetések és a projektekhez kapcsolódó diszkurzív programok zömét sugározzák) már a 2022-ben esedékes documenta 15 része. A kasseli biennálé főszervezője ez alkalommal az indonéz Ruangrupa művészcsoport, akik – az OFF stábjához hasonlóan – úgy döntöttek, elszakadnak a fesztiválszerű gigaesemény koncepciójától, és egy hozzájuk hasonló, független kezdeményezésekből álló globális hálózatot hoznak létre, amelyekkel közösen alakítják a biennálé tartalmát és programját. Koncepciójuk alapja az indonéz „lumbung” (magtár, rizsraktár) kifejezés: egy olyan közösségi találkozóhely, amely a közös tartalék, az erőforrás megosztásának tere.