W. Blake Tatabányára utazott!
Ebben az évben William Blake szellemiségének vizuális formába öntése volt a meghirdetett pályázat témája.

Cs. Tóth János

Borítókép: Székely Móri Márta: Angyalok /Krisztus a sírban, angyalok őrzik ╱ Különdíj ╱ vászon, akril ╱ 60×60 cm ╱ 2025

Ikonkép: Pittmann Zsófia: Tiger ╱ hímzés, vászon, vegyes technika ╱ 3. díj ╱ 60×80 cm ╱ 2025

Mit is keressünk, amikor a kiállítást figyeljük? Blake már korai verseiben szimbólumokat, gondolati-mitológiai motívumokat alkalmazva is érett lírát mutatott fel. Eredeti ötlet volt részéről, hogy a versszöveget a középkori kódexek mintájára dekoratív ornamentikával és képekkel egészítette ki. Filozofikus alkatát mutatja, hogy 1784-ben a „lélek két ellentétes állapotáról” alcímet adta Az ártatlanság dala című kötetének. Ebben a teremtés misztériumáról, a tiszta lét szépségéről és öröméről versel. Bizarrnak mondható, hogy a pogány pásztori hagyományok elemeit az evangélium szimbólumaival ötvözi, amiben az élet fényes, szabad, boldog játékát és egységét, valamint szentségét mutatja be. Itt az emberi lét még nem különül el az isteni léttől, a természettől, és nem fordul még el az ember az embertől, nappal az éjszakától. Az én öntudatra ébredésével egyszerre megjelenik az időbe és térbe vetettség borzalma s a halálfélelem.

A tapasztalat világának emblémája a Tigris – a róla szóló dal teremtéstörténetnek is felfogható. Későbbi versei azt sugallják, hogy a Bárány szelídsége és a Tigris negatív energiája együtt képes megújítani a világot. Az ellentétek feloldódása azoknak egy magasabb szinten való megjelenését eredményezi, mivel az „ellentétek nélkül nincs haladás”. Albion leányainak látomása című munkájában a szerelem lélektanát elemzi, a korabeli (1793-ban járunk) szexuális erkölcsöt bírálja, s az ösztönök felszabadítása mellet száll síkra. A költészet olyan, mint számos művészeti ág, például a zene, a tánc, mert bizonyos dolgokat sejthetővé tesz. Mindig az emberek, az emberi kapcsolatok beszélnek a valóságos életről. Blake munkásságában azonban, mint láthatjuk, jelentős teret foglal el a meditatív gondolkodás az életről és halálról. A képzőművészeknek igen komoly, sokszínű, elméleti gondolkodásra ösztönző muníciót adott Blake tanulmányozása, amiből gazdagon lehetett ihlet meríteni.

A legtöbb alkotó megkereste a művészetéhez illő blake-i gondolatot. Volt, aki szerencsésen, egy korábbi művének a tartalmába látta bele ezt a tematikát és szerepeltette adekvát módon az alkotását, mintegy aktualizálva mondandóját. Miről is van szó? Két alkotó, egy korábbi, 18. századi és egy mai, űrkorszaki kapcsolódik egymáshoz, ám két kultúrafogalom, két vizuális, irodalmi, művészi forma találkozik ezen a kiállításon.

Motívumok ezerszínű, pazar kavalkádja jelent meg a munkákon. Magától értetődik, hogy van könyvborító, vannak angyalok, igen gyakran láthatunk égi jelenségeket, benne alvilági lelkeket. Aztán irodalmi utalások, elsősorban Dante megidézése, de feltűnik Hamlet a „Lenni vagy nem lenni?” kérdéssel. Madáchtól Az ember tragédiájának áthallásos megjelenítése is tetten érhető. Sokaknál a jó és rossz allegóriáját a szimmetrikus képi világ sugallja a nézőnek. Vannak rémek és álomszerűen ábrázolt szép női alakok együtt egy műben és külön-külön is. Visszatérve Hamletre, mintha a kiállítók fókuszba állították volna az „Őrült beszéd, de van benne rendszer” paradox értelmezését. Törékeny alakok lebegnek párás, pasztelles háttérben, közben az ördögi figurák sunyi módon betüremkednek a térbe. Máskor a félelmetes égbolt és a paradicsomi gyönyörűség keveredik egymással, ami kozmikus sugallatú vízió. Mintha megállna az idő, és a néző hangulatától függene milyen azonosíthatatlan tájon jár a fantáziája. Gondolkodhatunk mi racionálisan, de a fatalitás lépten-nyomon a sarkunkban van.

Se szeri, se száma azoknak a technikáknak amelyek a művészi megnyilvánulásokat szolgálják. Láthatunk a plakátok stílusában fogant műveket, hogy csak egyet is említsünk. Van olaj- és akrilkép, akvarell, szitanyomat, kollázs, videó, számítógép, kerámia, fa, bronz, fémlemez, színes ceruza, plexi, aranyfólia, textilhímzés, kavics, gránit, márvány, papír zsebkendő, amibe ha belefújjuk az orrunkat, az alkotás részesévé válunk.

Mind a hetven művészi alkotásnak nem lehet leírni a jellegzetességét, de a díjazottakról külön említést teszünk. Gombos Lajos videóján, melynek címe Blake szembesül, megelevenedik maga Blake a mesterséges intelligencia jóvoltából. Egy komplett kis filmetűdöt látunk, amelyen Blake fejét forgatva pislog és rácsodálkozik a mai technikára. Közben színészi hang idézi meg gondolatát visszhangosan, de egyértelműen: „Egyedül a gondolat képes szörnyűségekre, az érzelem soha!”

Imponáló szellemi, esztétikai feladványnak is tekinthetjük Kara György Isteni képmás megnevezésű alkotását. Mátrai István Jákob lajtorjára című opusza számos anyagból összeállított mű. Plexidobozba tett papírplasztika, digitális nyomat figurákkal megjelenítve, a bibliai jelenetre asszociálva. Hozzáteszi: a „Sokoldalú WB”. Ebben az esetben is a modern technika segít a művészi gondolat kivitelezésében, amikor a mobil képen szemből, valamint jobbról és balról váltakozik Blake arcképe, arcéle. Ritkán alkalmazott megoldást választ a blake-i szellemiség kifejezésére Pittmann Zsófi. Hímzéssel vászonra álmodta a tigrismotívumot. Az is a mű címe: Tiger. Megidézi Blake sorait: „Tiger burning Bright / in The Forest of The…” Ihletetten megalkotott kompozícióról van szó, ami a költő-festő egyik fő motívumát teszi a központba egyedi felfogásban. Angyalok / Krisztus a sírban, angyalok őrzik – ezt a címet adta Székely Móri Márta képének. Abban a különleges helyzetben van a néző, hogy szemfényvesztést lát, mert teljes egészében kézi munka ez az alkotás, ami csak közelről látszik. Az anyag szépségének következtében, rusztikus a hatás. Az alkotás abban felel Blake szellemiségére, hogy költeményei sorainak ritmusát idézi.

Az In memoriam sorozatnak híre ment Angliában, és a legelismertebb Blake-illusztrátor, Robin Sperling színvonalas képe is látható a tárlaton.

A kiállítás egyformán mutatja az anyagok, technikák sokféleségét és a blake-i gondolatok kivitelezését, kapcsolódva a mához. Tatabánya levetkőzte a bányászváros megnevezést, hiszen a szénrajz biennálék és az In memoriam kiállítássorozatok minősége világosan mutatja, hogy a magyar képzőművészet élvonalába emelkedett az itt folyó műhelymunka.

Vértes Agórája

Tatabánya

2025. 10. 30-ig