Simon Bettina
Pedig a fényképészek végig csendben maradnak. Nem is az a dolguk, hogy érthetően elmondják a gondolataikat, hanem hogy bevonjanak minket a csendbe, amit létrehoztak. Nevezhetjük képnek ezt a közös csendet. A fénykép csendje felszabadít a történetmondás paranoiája alól, és a hiábavaló rekonstrukció fojtogató élménye nélkül avat be a titokba. A játék, aminek részesei vagyunk, konstrukció, fantázia és szabadság.
