Kovács Kristóf
„Arra késztet, hogy megálljak, elnézzem, elgondolkodjam és néha tanuljak.”
Kurt Vonnegut Macskabölcső című könyvének idézett mondata jut leginkább eszembe Pintér Gábor figuratív, klasszikus festészetével kapcsolatban. Művészettörténeti, teoretikai utalások és a rá jellemző kifinomult humor teremti meg képeinek sajátosságát. Beállításaiban olykor különös, abszurd jeleneteket, képtelen mozgásokat ábrázol, melyeknek attribútuma a nyugalomnak álcázott állandó feszültség. Az erdőben élő láthatatlan lények című festménye a harmóniába bújtatott heves érzelmeket megjelenítő alkotásaira példa. A képen egy polgári lakást, a kandalló tüze mellett pihenő női és férfi alakokat, a tűz melegénél ejtőző kutyát és egy a szobában lévő társasághoz csatlakozó, konstruktív formákból álló figurát látunk.