Tartalom IZEG-MOZOG 4╱Vető Orsolya Lia: Traumaszilánkok, képfolyamok. Beszélgetések animációról és női történetekről 8╱Sirbik Attila: Összerendezett véletlenek. Beszélgetés Szabó Eszterrel, a Leopold Bloom Díj nyertesével AZ ABSZTRAKCIÓ HAJNALA 12╱Rózsa T. Endre: A...
A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom Díj célja a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítésének támogatása. A díjra idén 66 pályázat érkezett, közülük választotta ki a háromfős nemzetközi zsűri azt az öt alkotót, akik a díj idei döntősei és a kiállítói lesznek. A tízezer euró díjazású elismerés nyertesét szeptember 18-án hirdetik ki Budapest új, kortárs magánmúzeumában, a Q Contemporary-ban, ahol a döntősök munkáiból rendezett kiállítás szeptember 21. és november 2 között lesz látogatható.
Horváth Márk
A technológiai alapú elmozdulás, a technológiai átformálódás nem csupán az egyre komplexebbé váló technokapitalizmus jele, de a kiberfeminista gondolkodók emancipációs lehetőséget is látnak az esszencialista nemi szerepek és a nemi dualitiások technológia általi dekonstrukciójában. Patricia Reed a spekuláció elemét emeli ki a kortárs feminista technológia-filozófia kapcsán. A mozgókép és a modernitás során végbement technológiai változások lehetővé teszik, hogy ne úgy viszonyuljunk a valósághoz, mint lezárt egészhez. Mindez azonban nem jelent a hétköznapoknak és a valóságnak való hátatfordítást.
Az Esterházy Art Award független szakmai zsűrije 26 művészt jelölt a díjra. A hetedik alkalommal meghirdetett pályázatra 282 művész jelentkezett, a két évvel ezelőttihez hasonlóan, a pályázóknak lehetőségük volt a festészettel operáló nagyobb térinstallációs munkák mellett még csak papíron létező terveikkel is pályázni, amelyeket azonban a jelölés esetén meg kell valósítani. A díjra jelölt művészek válogatott műveiből kiállítás nyílik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, amelyet 2021. december 1-től 2022. február 13-ig láthatnak az érdeklődők.
Sirbik Attila
Lehet-e tágítani a képzelet határait a nők ábrázolásában? Meg lehet-e fosztani egy portrét a „nőiesség” fogalmához mélyen rögzült ideáktól? A kiállított rajzok, festmények, lentikuláris printek és rövid videó animációk ezekre a kérdésekre keresik a választ. A fiktív portrék az utcán, tömegközlekedési eszközön látott arcok emlékeiből összegyúrt karakterek, melyek a minél ismerősebb és tipikusabb elemek újrarendezéséből jöttek létre.