Tartalom IZEG-MOZOG 4╱Vető Orsolya Lia: Traumaszilánkok, képfolyamok. Beszélgetések animációról és női történetekről 8╱Sirbik Attila: Összerendezett véletlenek. Beszélgetés Szabó Eszterrel, a Leopold Bloom Díj nyertesével AZ ABSZTRAKCIÓ HAJNALA 12╱Rózsa T. Endre: A...
Danka Zsófia
Az Elfelejett tudások jegyzéke új dimenzión keresztül vezeti a nézőt egy integráns, mégis szerteágazó diskurzusba. A természettudományok eszköztárán és megközelítési metódusain keresztül boncolgatja az egyetemes ismeretek esetlegességét, és követi a figyelmünk fókuszának elmozdulását. A pontos logikán alapuló tudományágakat mágikus és figyelemfelkeltő gondolatkísérletek teremtik újra. Van-e közös gyökere az egzakt tudománynak és a népi hiedelemnek? Miért veszítettük el kötődésünket az anyaghoz, a Földhöz, a természethez? A kiállítás művészei személyes kutatási területük bevonásával vizsgálják a lehetséges válaszokat.
Molnár Ráhel Anna
Az xtro realm művészcsoport megalapította az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökséget – a valóság és a fikció határán egyensúlyozó metaszervezet első nyilvános prezentációja pedig egészen június 19-ig látogatható a Horánszky utcai A.P.A. Galériában. Zilahi Anna, Süveges Rita és Horváth Gideon most is egyszerre jelennek meg kutatóként, kurátorként és kiállító művészként – ez alkalommal viszont felkért ügynökeikkel, Csillával, Ulbert Ádámmal, Kaszás Tamással és Cséfalvay Andrással együtt foglalkoznak a „klímaképzelet felszabadításának” programjával.
Istvánkó Bea
A világ nagy múzeumaiba látogatva – mikor épp nincs pandémia – megszokott látvány, hogy az elkészült műremekek mellett féltve őrzik a legnagyobb mesterek vázlatait is. Sőt, a prezerválás mellett sok esetben a kiállítótérben is helyet kapnak a jobban sikerült skiccek vagy makettek, melyek betekintést engednek a művészóriások gondolataiba és munkamódszerébe. Papíralapú vázlatrajzokkal a reneszánsz kortól találkozhatunk nagyobb mennyiségben, ennek oka pedig egészen prózai: a könyvnyomtatás 15. századi feltalálása és elterjedése lendületet adott a gazdaságos papírgyártásnak, így a század végére egy ív papír nagyságrendekkel kevesebbe került, míg a korábban vázlatolásra használt vékony állati bőr, a vellum.
Schneller János
Fridvalszki kiállítása illeszkedik abba a sorba, melynek kiállítóit szintén a múlt utópisztikus jövőképeinek reflexiója foglalkoztatja, azaz, akik a beteljesületlen utópiák múltbaveszésének nyomán maradt ürességre, avagy az azokat felváltó disztópiák kijózanító, de leginkább kiábrándító realitására és jövőtlenségére reflektálnak.
A rajna-vestfáliai város, Herford még Németországban is különlegesnek számító múzeumépületében (tervezte Frank O. Gehry) májusig két jubileumi kiállítás várja a látogatókat, amiért talán érdemes elzarándokolni, és ha nem láttuk még, az épületet is megtekinteni....