Fülöp Tímea
Az AQB budafoki mészkőbányából átalakított terébe alászállni főként nem a kultúrturizmustól megszokott művészeti élményt nyújtja, hanem valami olyasféle spirituális szembesülést a tátongó mélységgel, amiről Vergiliusnál és Danténál olvashatunk. A pogány vallási zarándoklat és rituálé nem a fény felé vezet, hanem azon túlra, a tapintható sötétség gőzölgő gyomrába, ahol vörös lézerfény égeti rá a tudatunkra, hogy együtt vagyunk egyedül. Az érzelemmentesség és a rettenet érzete önellentmondás kellene legyen, mégis pontosan ez a kettő találkozik, mikor az indusztriális fémvázak és a nyers kövek között bolyongunk vezető nélkül…