ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator
A magyar pop Hol vannak a fiatal művészek?

A magyar pop
Hol vannak a fiatal művészek?

Fülöp Tímea
A nyár slágerei a bemutatkozó-ismeretterjesztő csoportos kiállítások lettek, mintha a galériák többsége limonádéra invitálná a szabadságukat töltő látogatókat. A fókusz a fiatal művészekre került, mivel a műtárgypiac jelentősen átalakult az elmúlt évtizedben, aminek eredményeként furcsán összecsengő címekkel találkozhatunk.

Techno, technóbb, legtechnóbb Techno Worlds

Techno, technóbb, legtechnóbb
Techno Worlds

Sárai Vanda
A nemzetközi résztvevőgárdával operáló kiállítás a müncheni Goethe Intézet felkérésére, Mathilde Weh, Justin Hoffmann és a Creamcake kollektíva kurátori munkája nyomán jött létre. Nem véletlen, hogy a német állam kulturális intézetének kezdeményezésére valósult meg egy ennyire átfogó technotárlat, hiszen bár a zenei műfaj eredetileg Detroitból származik, annak máig Németország az egyik legfőbb központja. A kurátori koncepció hangsúlyozza: a kiállítás túl kíván mutatni a zenei stíluson, és tágabb kontextusban akarja vizsgálni azt, és többek közt a politikai, a technológiai, az emancipációs küzdelmek vagy épp a spiritualitás szemszögéből nyúlnak a (szub)kulturális jelenségekhez.

Kicsontozva Két végletet összekötő viszonyrendszer – Interjú Borsos Lőrinccel

Kicsontozva
Két végletet összekötő viszonyrendszer – Interjú Borsos Lőrinccel

Sirbik Attila
Borsos Lőrinc egy 2008-ban Budapesten született, fiktív, kortárs képzőművész, Borsos János és Lőrinc Lilla hibridje, akinek művészettörténeti, történelmi, aktuálpolitikai referenciákkal rendelkező alkotásai a fotórealizmusban és a konceptualizmusban gyökereznek, emblémaszerű megfogalmazásai a popkultúra és a reklámmarketing világából származnak. Védjegye az általa gyakran használt, zománcfestékből származó fényes fekete. Speciálisan a magyar közegre tervezett, több éves alkotói tevékenységét, illetve a magyar politikai helyzettől való megcsömörlését követően, 2013 végén önfeltáró munkába fogott, majd – gyökereit és kritikai attitűdjét megőrizve – megkezdte világhódító útját.

A végzet sötét árnyalatai A DOOM depresszív spekulatív realista esztétikája

A végzet sötét árnyalatai
A DOOM depresszív spekulatív realista esztétikája

Horváth Márk
A koronavírus-járvány és az ökológiai katasztrófa mint metakrízis együttesen a lehangoltság, a reményvesztettség és a kilátástalanság érzéseit kelthetik bennünk. Roppant fontos kérdés, hogy a kortárs művészeti, valamint általánosságban a kultúratudományos közeg mit tud kezdeni a negativitás és a kilátástalanság ezen többletével, amely mint valamilyen sötét végzet vagy elkerülhetetlen sors leselkedik ránk.  

Megjelent a májusi lapszámunk

Megjelent a májusi lapszámunk

A májusi lapszámunk a Sport és képzőművészet című blokkal indít. Az abban bemutatott alkotói gyakorlatok humoros, konceptuális közegében a testmozgás körülményei és eszközei jelennek meg. Az élő jelenléttel egyre inkább számoló aktuális kiállításokra is kitérünk. Folytatódik galériákat bemutató sorozatunk, szó esik az alkotói válságról, valamint betekintést nyerhetünk a szerzői jog rejtelmeibe, illetve tájékozódhatunk a pandémia során újravizionált lakhatási körülmények építészelméleti perspektíváiról is.

„A sötétség nem beszél” A fényfalon túl

„A sötétség nem beszél”
A fényfalon túl

Fülöp Tímea
Az AQB budafoki mészkőbányából átalakított terébe alászállni főként nem a kultúrturizmustól megszokott művészeti élményt nyújtja, hanem valami olyasféle spirituális szembesülést a tátongó mélységgel, amiről Vergiliusnál és Danténál olvashatunk. A pogány vallási zarándoklat és rituálé nem a fény felé vezet, hanem azon túlra, a tapintható sötétség gőzölgő gyomrába, ahol vörös lézerfény égeti rá a tudatunkra, hogy együtt vagyunk egyedül. Az érzelemmentesség és a rettenet érzete önellentmondás kellene legyen, mégis pontosan ez a kettő találkozik, mikor az indusztriális fémvázak és a nyers kövek között bolyongunk vezető nélkül…

„Kiút a white cube gettóból” Interjú Bencze Péterrel, az ENA hibrid szervezetének alapítójával

„Kiút a white cube gettóból”
Interjú Bencze Péterrel, az ENA hibrid szervezetének alapítójával

Tayler Patrick
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki. Mai interjúalanyunk Bencze Péter, az Everybody Needs Art [ENA] hibrid szervezetének alapítója és vezető szervezője. “Az Everybody Needs Art elsődleges célja – sok kereskedelmi törekvéssel szemben – a nonprofit siker elérése. A nonprofit helyeken, múzeumokban történő mozgás fontos része annak, hogy a művész kanonizálódjon, és bekerüljön az adott intézmények kurátorainak referenciái közé. Számomra meghatározó kiindulópont az a gondolat, hogy a kortárs képzőművészeti szisztémában nincsenek olyan receptek, amelyek harminc év múlva is működni fognak.”

Disztópia/Utópia party és adománygyűjtés Az OFF-Biennále szervezésében

Disztópia/Utópia party és adománygyűjtés
Az OFF-Biennále szervezésében

Az OFF-Biennále harmadik kiadása 2020. április 24-én nyílt volna meg, de a jelenlegi tervek szerint csak jövő tavasszal kerül majd megrendezésre. Az OFF és a biennálén szereplő projektek aktualitása a COVID-19 által okozott válsághelyzetben tovább nő, a szervezők azonban nem maradnak szótlanok.

Pin It on Pinterest