Sárai Vanda
Az elmúlt évek egyik legkomolyabb tanulsága, hogy a Föld különböző pontjait összekötő hálózatok száma gyakorlatilag végtelen. Egy vuhani piacon egy vírus sikeresen terjed át állatról emberre – majd a következő két évben a világ jelentős része karanténba kényszerül. Oroszország február 24-én lerohanja Ukrajnát – ez pedig élelmezési és gazdasági válságot idéz elő gyakorlatilag minden kontinensen. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a globalista világrend egyben a világszintű pillangóhatások kora, melynek rendszeréből voltaképp lehetetlen kiszállni.
Kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak!
Techno, technóbb, legtechnóbb
Techno Worlds
Sárai Vanda
A nemzetközi résztvevőgárdával operáló kiállítás a müncheni Goethe Intézet felkérésére, Mathilde Weh, Justin Hoffmann és a Creamcake kollektíva kurátori munkája nyomán jött létre. Nem véletlen, hogy a német állam kulturális intézetének kezdeményezésére valósult meg egy ennyire átfogó technotárlat, hiszen bár a zenei műfaj eredetileg Detroitból származik, annak máig Németország az egyik legfőbb központja. A kurátori koncepció hangsúlyozza: a kiállítás túl kíván mutatni a zenei stíluson, és tágabb kontextusban akarja vizsgálni azt, és többek közt a politikai, a technológiai, az emancipációs küzdelmek vagy épp a spiritualitás szemszögéből nyúlnak a (szub)kulturális jelenségekhez.
Hamis tétek és fölösleges terhek nélkül
Interjú Tóth Márton Emillel
Sirbik Attila
„Tárgyalkotói gyakorlatomból kifolyólag kialakult egy nagyon erős kritikus hozzáállás saját magammal, és a munkáimmal szemben is. Ennek gyakorlati és elméleti okai vannak. A gyakorlati oka az, hogy azon munkáim esetében, amelyekben egy már létező tárgyat egészítek ki vagy olyan tárgyat szeretnék létrehozni, ami ezt a folyamatot imitálja, az adott tárgyhoz igyekszem technikailag a lehető legautentikusabb módon hozzányúlni. Nagyon sok anyagot és technológiát ismertem meg és próbáltam elsajátítani vagy utánozni, így sokszor kellett akár mérgező anyagokkal is – műgyantával, különféle festékekkel, ragasztókkal – dolgoznom. Kialakult bennem egyfajta maximalizmus. Hogy lehet valamit tökéletesen felpolírozni? Mivel mit és hogyan kell összeragasztani? Mihez milyen műgyantát kell használni? Hány tized milliméter eltérés lehet a tervezettekhez képest? És még sorolhatnám.” – interjú Tóth Márton Emillel
„A sötétség nem beszél”
A fényfalon túl
Fülöp Tímea
Az AQB budafoki mészkőbányából átalakított terébe alászállni főként nem a kultúrturizmustól megszokott művészeti élményt nyújtja, hanem valami olyasféle spirituális szembesülést a tátongó mélységgel, amiről Vergiliusnál és Danténál olvashatunk. A pogány vallási zarándoklat és rituálé nem a fény felé vezet, hanem azon túlra, a tapintható sötétség gőzölgő gyomrába, ahol vörös lézerfény égeti rá a tudatunkra, hogy együtt vagyunk egyedül. Az érzelemmentesség és a rettenet érzete önellentmondás kellene legyen, mégis pontosan ez a kettő találkozik, mikor az indusztriális fémvázak és a nyers kövek között bolyongunk vezető nélkül…