Sirbik Attila
Pintér Dia mostani, Mindent el kell kezdeni valahol című kiállítása a bizonytalanságba ágyazott, a konfliktusokra elhárító mechanizmusokkal reagáló ember vizuálisan megjelenített pszichodinamikai tere – legalábbis, a kiállítást kísérő szöveget is mankóként használva, viszonylag könnyedén belehelyezkedhetünk a felkínált diskurzusba. Mindenesetre Pintér motivációjának egyik fő eleme a kimondatlan vagy feldolgozatlan narratívák vizualizálása. Az általa megjelenített fiktív, lebegő figurák, amorf formák, állatok és szerpentinszalag teremtmények, bizonyos tekintetben annak a definíciónak a szétírásán munkálkodnak, miszerint az ember a társas viselkedési normák által szabályozott, a társadalmi elvárásoknak megfelelni vágyó, önfegyelemmel rendelkező racionális lény.
Magunkban bízhatunk
Kétféle homok
Bohus Réka: Ami maradt
Cséka György
Bohus Réka Ami maradt című kiállítása a TOBE Galleryben az alkotó legfrissebb, azonos című sorozatának tizenöt képét mutatja be egy a képeket, a kontextust értelmező, tágító installáció kíséretében. A képek és a tér elrendezése szigorú és tiszta, a fotók majdnem mind azonos méretben és – a fal tagolásaitól meg-megszakítva – egyetlen sorban követik egymást, ám az installáció világos égkék háttere miatt van az egészben valami éteri könnyűség. Mindez sok tekintetben összefügg a sorozatban feldolgozott témának, az élet legsúlyosabb tényének, a halálnak, a szülők elvesztésének elviselhetetlen, voltaképp feldolgozhatatlan súlyával és tragikumával.