Bán Blanka
A megdermedt időben így hirtelen van időnk elidőzni a gravitációnak feszülő fém csillogásán, a tökéletes íveken. Ezzel a gesztussal – ahogy a glamúrral és az akcióval átitatott témát sajátos, stenciles-fújt technikájával megalkotja – egy csapásra megszünteti a határt az „elit” és a „pop” művészet között. Arra emlékeztet minket, hogy ez a hatalmas betonrengeteg, Budapest utcái és felüljárói valójában egy óriási filmdíszletet alkotnak, amely kreatív történetek végtelen lelőhelye.
Csanádi Szilvia
Hirtelen nem tudjuk, hogy melyik szín van felül és melyik alul, melyik a festék és melyik a satírozás. A színek összjátéka minden távolságból más és más hatást eredményez, homogénebbet vagy részletgazdagabbat, sötétebbet vagy élénkebbet, árnyékosat vagy kevésbé árnyékoltat.
Kaszás Konrád
A The Space Budapest tereiben jelenleg Csekő Andrea és Kun Fruzsina duójának kiállítása látható, melyben egy olyan megfoghatatlan kijelentésre építkeznek, mint a testünk belseje képzeletbeli színének megfeleltetése.
Cserhalmi Luca
Vannak az egyes avatott emberek, akik számára engedélyezett a tájban való beavatkozás, mások számára ez tiltott, akárcsak egy művész és a kiállítótér falai között sétáló látogató számára. A kiállításlátogató, az erdőjáróhoz hasonlóan, egy előre felajánlott, optimális útvonalat kap gyakran egy narratíva mentén felépítve, de van, hogy több bejárási stratégia mellett is dönthet, bolyonghat térkép segítségével, hogy be tudja azonosítani a „látványosságokat”.
Hudra Klára
A mostani kiállításán válogatást láthatunk a kolozsvári stúdiumokat követő, korai grafikáktól kezdve a legutóbbi években vegyes technikával készült festményekig. A meglepő, az ellentmondásokból építkező feszültség nemcsak az összkép, ám az egyes művek sajátja is. Jellemzően ezt erősíti, hogy Sipos nagylélegzetű gondolatokat, problémákat rendel műveihez, ilyen az antropocén kor, az akkulturáció-inkulturáció, a native-kisebbségi lét, a mitologikus versus hierarchikus világkép.